Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Három norvég meteorológus, akinek a tanulmányát hétfőn mutatták be Bécsben egy tudományos konferencián, elutasítja azt a korábbi elméletet, amely szerint a tűzfényben pompázó ég megfestésekor az indonéziai Krakatau vulkán 1883-as kitörése ihlette volna a művészt.

MTI

 A norvég festő (1863-1944) akkoron elmesélte, hogy éppen sétált, amikor naplementekor az ég hirtelen vérvörös lett. “Lángoló felhőkről” beszélt, amelyek láttán “reszketett a félelemtől”.  A kutatók szerint a vulkánnal kapcsolatos – 2004-ben az amerikai csillagászok által kidolgozott – elmélet nem állja meg a helyét: egy ilyen látvány többször is megismétlődött volna az 1883-as hatalmas kitörés során. Márpedig a Sikoly első változatát 1892-ben közzé tévő Munch szerint ez a látvány egyszeri élmény volt – érveltek a tudósok.

Ezenkívül a Krakatau részecskéi inkább sűrű ködöt okoztak volna, mintsem az ég Munch által megfestett hullámzását – írták a Weather című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban. “Nagyon valószínű, hogy a Munch által megélt élmény és a híres Sikolya mögött poláris sztratoszférikus felhők álltak” – vélték a szakemberek. A Föld légkörének legalsó rétege, a troposzféra – ahol a legtöbb időjárási jelenség képződik – felett a földfelszíntől 20-30 kilométernyire télen kialakuló poláris sztratoszférikus felhők igen ritkán láthatók.

Helene Muri, az oslói egyetem tanára szerint szokatlan körülmények kellenek a kialakulásukhoz. “Nagyon hideg – mínusz 80 – mínusz 85 Celsius-fok kell hozzá, míg a sztratoszférában az átlagos hőmérséklet -60 Celsius-fok. Nedvesség is kell hozzá. Ilyenkor apró jégkristályok képződnek”, amelyek tükröződnek a lenyugvó nap sugaraiban – mondta a kutató az Európai Unió földtani konferenciáján. Az intenzív színek hullámokat formáznak, ezek alkonyat után egy bizonyos időpontban láthatók, míg az alacsonyabban – a troposzférában – lévő felhők szürkület előtt láthatók.

“Ez egy újabb elmélet” – hangsúlyozta Helene Muri, aki szerint több más hipotézis is létezik. Pszichológusok szerint egy belső fordulat késztette Munchöt a Sikoly megfestésére. Mi viszont természettudósok vagyunk, és inkább a természetben keressük a válaszokat” – tette hozzá. Az ilyen típusú felhőket először az 1870-es években írták le, a nagyközönség addig nem ismerte a jelenséget, amely igencsak ritka: egy 2014-ben Oslóban megfigyelt hasonló jelenség nagy benyomást tett az emberekre, és innen támad a kutatás ötlete – magyarázták a cikk szerzői.

Kép forrása: KnowledgeNuts


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •