A III. kerületi önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Karával, amely a testvérhegyi egykori bányaterület fásítását és funkcióbővítését előkészítő tervezést alapozza meg. Az óbudai egykori testvérhegyi bányaterület rehabilitációja közben a fő feladat a fatelepítés, így a lakosság számára is hasznos zöldterület jöhet létre.
Az óbudai önkormányzat 2017-ben, a Guckler Károly program keretében hagyott jóvá egy fásítási stratégiát, amely értelmében 2026-ig, tíz év alatt 10 ezer fát ültetnek a III. kerületben – az elmúlt évben mintegy hatezer fát ültettek. Az önkormányzat fásítási stratégiája a kerület két bányaterületét is érinti, ahol megpróbálkoznak az erdőtelepítéssel.
A két bánya területét az 1970-es évek közepén rekultiválták, részben szakszerű, részben pedig szakszerűtlen növénytelepítés történt, ezért is izgalmas lehet a területek újragondolása és a kerület környezetvédelmi programjába való bevonása.
A Testvérhegyi lejtő által közrefogott sáv jelenleg több funkcióval is bír: megtalálható egy mountain bike ügyességi pálya, a környékbeliek kutyasétáltatásra, a Hármashatár-hegyről siklóernyőzők pedig leszállóterületként használják, de tájfutóversenynek is adott már otthont. Tehát összetett feladatnak ígérkezik a terület újragondolása és hasznosítása, a legfőbb azonban, hogy minél nagyobb zöld telepítést tudjanak végrehajtani. Előzetes becslések szerint egyébként 3-6 ezer fa elültetésére lesz lehetőség.
Fekete Albert, a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Karának dékánja szintén nagyszerű szakmai kihívásnak nevezte a projektet, annál is inkább, hogy a kollégák mellett diplomázás előtt álló mesterszakos fiatalok is közreműködnek a tervezésben. A dékán az eróziós folyamatok megakadályozása, valamint a környezeti értéknövekedés végett tartja kiemelt fontosságúnak a fatelepítést és erdősítést.
A Szent István Egyetem Tájépítészeti Kara az óbudai mellett számos más budapesti és vidéki önkormányzattal is együttműködik, aminek lényeges társadalmi célja és vonzata is van, hiszen a tájépítészet, az önkormányzati munkához hasonlóan, egy közösségi tevékenység – tette hozzá Fekete Albert. “A környezet és a táj mindenkié, nem magunknak dolgozunk, hanem a tájat használóknak. És nagyon fontos – emelte ki –, hogy minél nagyobb társadalmi kontextusban történjenek a munkák, és tudjanak a tájépítészekről az emberek.”
Forrás: infostart.hu