Gül Baba azon daliás korszak szülötte volt, amikor “nemzeteink nagy fiai feszültek egymásnak”, a váltakozó kimenetelű küzdelmek hősiessége nemzeteink nagyságára emlékeztet és arra figyelmeztet, hogy ma is ehhez a nagysághoz kellene felnőnünk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten. A kormányfő Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnök társaságában felavatta Gül Baba türbéjét. A szentéletű török dervis sírja Budán található, ez az iszlámhívők legészakibb zarándokhelye.
MTI, 061.hu
A Magyar Királyságra támadó törökök 1526. augusztus 29-én döntő győzelmet arattak Mohácsnál. A csata után Nagy Szulejmán szultán csapatai élén bevonult a védtelenül maradt Budára, kirabolta és felgyújtotta, de ősszel visszaindult Isztambulba. A török a magyar királyok székhelyét végleg csak 1541-ben, napra pontosan a mohácsi csata után foglalta el, csellel. Gül Baba bektási dervis volt, e rend tagjainak fő feladata a janicsárok nevelése és a hittérítés volt. Életéről nem sokat tudni, még azt sem bizonyos, hogy történelmi személyiség volt-e. Állítólag 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára, mert Szulejmán szultán a bektásikat bízta meg azzal, hogy a városhoz közel iszlám vallási központot alapítsanak. A nagy tiszteletnek örvendő dervis a vár bevételének alkalmából rendezett hálaadó ünnepen halt meg 1541. szeptember 2-án a dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban. Díszes temetést kapott, amelyen a krónika szerint maga a szultán is beállt a koporsóvivők közé. Gül Baba alakja köré kezdetektől legendák fonódtak. Már arab írással feljegyzett nevének eredetét és jelentését is többféleképpen magyarázzák. A legtöbben a rózsák atyja (gül rózsát, baba atyát jelent) jelentést fogadják el, mások szerint Kel Babának hívták (a kel kopaszt jelent, a török szerzetesek tarra nyírták fejüket), ez akkor változott Gülre, amikor sírja körül rózsabokrok kezdtek nőni.
Megint más feltevések szerint a szertartások során képes volt arra, hogy bántódás nélkül megcsókolja a dervisek által “gülnek” nevezett tüzes vasat, de olyan vélemény is akad, hogy a bektásiak minden vezetőjüket Gül Babának hívták. A legvalószínűbb, hogy a gül szót átvitt, misztikus értelemben használták: Gül Baba Rózsa apó volt, de nem a mulandó földi világban növő rózsák atyja, hanem a bektási rend rózsafája. Az alakjával kapcsolatos legtöbb feljegyzés a rózsák szerelmeséről szól, aki egy rózsaolajgyártó muszlim bolgártól leste el az illatszer készítésének titkát. Az igazi rózsaolajhoz helyi rózsafákra volt szükség, de a bolgárok féltve őrizték a csemetéket. Neki mégis sikerült nagy szemű rózsafüzérbe rejtve rózsamagokat hoznia Budára. A harcoló dervisnek már nem volt ideje virágültetéssel bíbelődni, de sírját aztán beborították a rózsák. Gül Baba legendája ihlette Huszka Jenő 1905-ben bemutatott operettjét, majd 1955-ben ennek a Kalmár László rendezte zenés kosztümös feldolgozását is, Gábor diák címmel. Gül Baba sírja fölé 1543 és 1548 között Jahjapasazáde Mehmed budai pasa emelt sírboltot, amely ma Gül Baba türbéjeként ismert. A Rózsadomb délkeleti lejtőjén, egy támfalakkal övezett kis kertben, kőzsámolyon áll a nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett épület, kváderkőből épült külső homlokzata egyszerű, egyetlen díszét az oldalfalakat tagoló tükörmezők képezik, bejárata keleten nyílik. A félgömbkupolához az átmenetet a belső térben is látható – és annak egyetlen díszéül szolgáló – vak szamárhátívsor alkotja. A bektási rendhez tartozó dervisek kolostort is építettek a türbe mellé, az épületegyüttesre először egy 1559. évi adóösszeírás utal.
A törökkori magyarországi építmények közül valószínűleg ez a sírkápolna a legismertebb a muszlim világban. A törökök olyan nagy becsben tartották, hogy az 1699. január 26-i karlócai békében a szultán megbízottai feltételként szabták a budai síremlék fennmaradását. A törökök kiűzése után a türbe és a környező terület a jezsuitáké lett, akik barokk stílusú keresztény kápolnává alakították át. A rendet Mária Terézia 1773-ban feloszlatta, ezután magánház lett. Az 1880-ban épült egykori Wagner-villa gyakorlatilag körülölte a türbét, amelynek ezáltal a második világháborúban, Budapest ostroma alatt védelmet is nyújtott, a síremléket ma a villa maradványai között kialakított fedett oszlopcsarnok övezi. A 19. századtól már érkeztek ide török zarándokok, és az isztambuli kormány 1885-ben felújíttatta. A türbét 1914-ben nyilvánították hivatalosan műemlékké, első felújítása az első világháború végére fejeződött be (a háború alatt vallásos bosnyák katonák látogatták). 1962-ben eredeti formájában rekonstruálták, kibontották az ajtónyílás fölötti felülvilágítót és helyreállították egyetlen kőkeretes – felül szamárhátíves felülvilágítós – ablakát, a kupola vörösrézlemez burkolatot kapott, a padozat vörös márványból készült. Állapotának romlása miatt 1997-ben – teljes egészében török támogatással – újjáépítették, helyreállt a török kávézó, az oszlopcsarnok, a kilátóterasz, a türbe közvetlen környezete is.
2014-ben a két állam szándéknyilatkozatot írt alá, e szerint az újabb, nagyszabású rekonstrukciót közös vállalkozásban végzik el. A magyar fél vállalta a park és a függőkertek, a török az épület renoválásának költségét. 2015 augusztusában megkezdődött a műemlék régészeti feltárása (a védett régészeti lelőhelyet utoljára 1914-ben tárták fel), majd 2016-1017-ben megvalósult az emlékmű és környezetének restaurálása. A komplex rekonstrukció keretében felújították a síremléket, megújultak az egykori Wagner-villa megmaradt alépítményei és az oszlopos kerengő, a türbe közvetlen környezete kávézóval, múzeummal és közösségi helyiségekkel bővült. A tágabb környezetében elhelyezkedő, mindenki által látogatható közpark padokkal, díszkúttal, éjszakai világítással újult meg, és egy egyedülálló függőkertet is kialakítottak, amelyben lépcsőzetesen követik egymást az örökzöldek és a virágos növények.
A keddi ünnepségen Orbán Viktor kiemelte: a magyar emlékeket méltó módon ápolják Törökországban, és ezt viszonozták, amikor megállapodtak Gül Baba türbéjének közös felújításáról. Mint kifejtette, Törökország büszke történelmére és a mai határain túli épített örökségeire, felkutatja és megőrzi őket, ahogy az erős és magabiztos nemzetek szoktak tenni. Mi magyarok értjük ezt, mert a mi kulturális örökségünk jelentős része is a határokon kívül rekedt, mi is büszkék vagyunk rájuk, és ha tehetjük, megóvjuk, felújítjuk őket – magyarázta a miniszterelnök. Azt kívánta, hogy az épület és a kert törökök és magyarok számára is az elmélyülés, a lelki feltöltődés és a békés eszmecserék helyszíne legyen. Erdogan hangsúlyozta: Gül Baba ihletésére nemcsak a kultúra, hanem a gazdaság területén is a magyar-török barátságot erősítő lépéseket tesznek. Úgy vélte, Magyarországon nincs olyan, aki ne ismerné Gül Babát, aki 477 évvel ezelőtt ezen a dombon halt meg. Az azóta eltelt évek ellenére sem merült feledésbe a személye, és napjainkban az általa képviselt értékek – a bátorság, az önfeláldozás, az igazságérzet és a tisztelet – fontos szimbólumokká váltak – fogalmazott a török államfő.
Vezető fotó: Horváth Péter Gyula/061.hu
Fotók: Koszticsák Szilárd/MTI