Egy időszámításunk előtt 1400-1300 közötti időszakból származó egyiptomi halotti vászon 374 ezer euróért (116 millió forint) kelt el csütörtökön Párizsban. A Piasa árverési ház aukcióján értékesített festett lenvászon az első, amely eddig kalapács alá került.
MTI
Az egyiptomi halotti vásznak közül mintegy húsz ismert világszerte, többségüket nagy múzeumokban – a párizsi Louvre-ban és a New York-i Metropolitanben – őrzik. Az 50 ezer euróra (15,5 millió forintra) becsült vászondarabra öten licitáltak. Végül egy telefonon licitáló európai tulajdonába került, akinek a személyazonosságát a Piasa nem hozta nyilvánosságra.
A vászon, amelynek a színei ma is élénkek, a Királyok völgyében mintegy 3400 éve, a XVIII. dinasztia korában eltemetett Ta-nedzsemet ábrázolja. A halotti vászonra az 1996-ban elhunyt Jeanne Loviton könyvkiadó, regényíró és ügyvéd hagyatékának átvizsgálásakor bukkantak. A kalandos sorsú Loviton kora több jelentős írójának (Saint-John Perse, Paul Valéry) szeretője és Louis-Ferdinand Céline francia író kiadója volt.
A 29 x 21 centiméteres vászondarabon az elhunytat hagyományosan profilból ábrázolták, állatlábformájú fekete széken, egy áldozati asztal előtt ülve. Ez utóbbin kenyerek, tökök és egy darab hús látható. “Mindenféle jó és tiszta áldozat az elhunyt Ta-nedzsem életenergiájához” olvasható a finom vászonra festett hieroglifákon. A halotti leplet a Királyok völgyében fekvő Deir-el-Medina régészeti lelőhelyen találták, ahol az Újbirodalom idején a fáraók (többek között Amenhotep, Tutanhamon és Ramszesz) sírját és sírtemplomát építő kézművesek laktak.