November végére elkészülnek a Városligetbe tervezett 1860-as Feszl Frigyes-féle pavilonok, és ezzel megkezdődik a Városliget arculatának kortárs újragondolása. Nincs olyan évtized, amelyből ne lenne emlék a Városligetben, ebben a tekintetben is rendbe kell tenni a parkot. Sághi Attilával, a Városliget Zrt. műszaki igazgatójával beszélgettünk.
PZL – 061.hu
A visszaépülő pavilonok Feszl Frigyes 1860-as terveire alapoznak. Miért nem mondjuk az 1896-os “aranykort”, idézi meg a Liget, amikor az 1896-os kiállítás éve is volt, rengeteg új pavilonnal…
A Városliget, mint közpark több, mint 200 éves. Amikor fel akarunk idézni ebből egy emblematikus, meghatározó történelmi korszakot, akkor a legmagasabb színvonalú építészeti megoldásokat keressük, figyelembe véve a funkciót. A Liget Budapest Projekt keretében felépülő Pavilonkert esetében is ezt tartottuk szem előtt, hiszen az talán a tervekből is látszik, hogy a Feszl-féle formák mai szemmel is tetszetősek.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Régi fotókon nem láttuk ezeket a pavilonokat. Meddig állt a három építmény?
Ezekből a pavilonokból többféle épült, többféle méretben is; volt, amelyik ott állt ahová most visszaépítjük, volt, amelyiket máshol láthatták a korabeli budapestiek. Egyébként nem voltak hosszú életűek, a Városliget régi épületei közül sok eleve ideiglenes volt, közismert, hogy a Vajdahunyad vára is csak azért maradt meg, mert a díszletépületet a nagy sikerre való tekintettel kőből is megépítették. A pavilonokról egyébként nem maradt fenn eredeti fotó, amin tisztán kivehetőek lennének az építmények, viszont számos eredeti metszetrajzunk van.
Meg tudjuk határozni a pavilonok stílusát?
Feszl Frigyesnek van egy teljesen egyéni, Kárpát-medencei karaktere, nem lehet bekategorizálni az életművét. Egyébként az építmények belül sok XXI. századi elemet tartalmaznak majd. Itt – és az egész Ligetben – egyszerre van jelen a rekonstrukció és a XXI. század, mert olyan új épületeket – például a Magyar Zene Háza vagy az Új Nemzeti Galéria – tervezünk, amelyekre reményeink szerint büszke lesz majd akár a XXII. század is. A pavilon ilyen szempontból közös nevező lesz. Fontos megjegyeznünk, hogy a Feszl-féle pavilonok az Állatkerti sétányon lesznek, és harmonizálnak az Állatkert megmaradt legrégebbi házaival.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Belsőépítészeti kialakításkor rekonstruálják az eredeti stukkós díszítményeket, vagy loft-szerűen modern, minimalista megoldás lesz?
A belső forma teljesen követi az eredeti építményt, de anyaghasználatában nagyon korszerű lesz; a design és a praktikum ötvözetét valósítjuk meg, rozsdamentes anyagokkal. Az eredeti építményekben is cementlapok voltak, és mi is azt használjuk, ami most egyébként nagy divat, tehát egyszerre adózunk a tradíciónak és a modernitásnak is. Nemcsak szép lesz, de érezni fogjuk a funkcionalizmus tisztaságát is. A tetőzet rézlemez borítású lesz, míg az oszlopok öntött vasból készülnek majd, és fontos tudni azt is, hogy minden hazai gyártásban valósul meg. Funkcióját tekintve a Pavilonkert vendéglátó és kereskedelmi funkciókkal bír majd.
Fotó: Liget Budapest Projekt archivum
Három pavilon épül vissza. Ha több kerülne a Ligetbe, markánsabb elenne a közpark arculata. Elképzelhető, hogy még épülnek más helyeken is?
Úgy látjuk, hogy a pavilonoknak nagyon jó a fogadtatása. Célzott kutatások mutatják, hogy épülettípusok tekintetében a pozitív múltidézésnek nagy az elfogadottsága a lakosság körében. Az építési szabályzatunk szerint a parkban még öt helyen van lehetőség ilyen típusú pavilont építeni, de nem kapkodjuk el, megvárjuk a tájépítészek bekapcsolódását a munkába. Most zárultak le ugyanis a tárgyalások a parkrekonstrukcióért felelős Garten Studioval, most már velük együtt dolgozunk a végleges terveken. Ők a pályázatukban egy modernebb paviloncsaládot javasoltak, amiben van logika, ellenben nem árt bizonyos stílusegység sem.
Fotó: Liget Budapest Projekt archivum
A visszaépülő pavilonok mellett megújul a jelenleg is üzemelő Beszkart épület is. Milyen funkciót kap a rekonstrukció után?
Az épület az egyik legrégebbi építmény a Városligetben. A cementpala tetőt lecseréljük, és visszaállítjuk az eredeti tetőzet formavilágát. A felújítás után is marad a vendéglátó funkció, ám szeretnénk jelentős javulást elérni a szolgáltatás színvonalában, ami méltó lehet a városligeti rekonstrukció nóvumához.
A rengeteg elpusztult szoborelem közül visszakerül valami a Ligetbe?
A közművek fektetése és az egyéb földmunkák miatt a korábbi évtizedekben alaposan feltúrták a Ligetet, de nem kerültek elő szoborelemek. Még a rondó záródását sem találtuk meg most, amikor a Dózsa György út mellett végeztünk régészeti feltáró munkálatokat. Itt az ötvenes évek elején több méter mélyen cserélték ki a talajt, hogy elbírja majd a katonai parádék tankjait. Ha térelemekben gondolkodunk, szintén a tájépítészeti koncepcióra kell támaszkodnunk, amin – ahogy már említettem – a Garten Studioval kezdünk el dolgozni hamarosan. Elöljáróban elmondhatom, hogy mivel a vízhasználat jó élmény, a tájépítészek szeretnének több tavat, csobogót, szökőkutat a Ligetbe. Ezekről még nincs végleges döntés, ahogy arról sem, hogy lesznek-e egykor elveszett, újrafaragott szobrok a megújult parkban. Egyébként most is rengeteg – nagyon különböző jogállású – szobor található itt, van, amelyikről azt sem lehet tudni, hogy ki, milyen alapon helyezte el, van olyan, amit olyan korban állítottak, amely korral már nem tudunk azonosulni – egyszóval nincs olyan évtized, amelyből ne lenne emlék a Városligetben, ebben a tekintetben is rendbe kell tenni a park arculatát.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Az eredeti metszetrajzok annyira díszesek és titokzatosak, hogy talán jogos a kérdés: van-e a pavilonokban valami titokzatos Feszl-kód?
Félhold van a tetejükön, de senki ne gondoljon bele aktuálpolitikai vonatkozást, az eredeti építményeken is szerepelt, mert 1860 körül divatos volt – lásd az Állatkert egyes házait – a keletért lelkesedő ún. orientalista stílus. Az Elefánt házat is azért kellett annak idején átalakítani, mert hasonlított a mecsetek formájára, és ez sértette a törökök érzékenységét. Egyébként az Ős-Budavára park annak idején nagyon is rájátszott a titokzatos, misztikus motívumokra, de az egy afféle vigalmi negyed volt, bizonyára csak illusztráció és díszlet volt minden ilyen jellegű gesztus.
Címlapfotó: Liget Budapest Projekt archivum