Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 931
  •  
    931
    Shares

“Úgy gondolom, az, hogy annak idején fölfigyeltek a csángó magyarokra, és felkarolták az ügyüket, részben a Csángó Bálnak köszönhető” – mondja Tárnok Mária, a rendezvény főszervezője, akivel többek között arról beszélgettünk, mi a különlegessége az idei Csángó Bálnak, de arról is kérdeztük, hogyan lehet közelebb hozni a fiatalokhoz ezt a kultúrát, és hogy a csángó népesség hány százalékának sikerült megtartania anyanyelvét.

MM – 061.hu

Több mint húsz éve rendezik meg a Csángó Bált, az idei – amelyet február 22-én tartanak a Millenáris parkban – lesz a 24. Milyen célokat fogalmaztak meg az induláskor, és mennyiben sikerült megvalósítani mostanra ezeket?
A Csángó Bált azért hívtuk életre, hogy bemutassuk a magyarországi, budapesti közönségnek a moldvai és gyimesi csángó magyarok gazdag kultúráját. A kilencvenes évek elején virágkorát élte a táncházmozgalom, azonban az alapítók úgy látták, hiányzik, vagy csak kis mértékben van jelen a csángó muzsika, ezért merült fel bennük egy nagyobb rendezvény ötlete. A cél az volt, hogy a magyarországi közönséghez közelebb kerüljön a csángó magyar népművészet. Eleinte elsősorban az ottani életet, a még élő hagyományt szerettük volna bemutatni, és erre volt is lehetőségünk, hiszen 24 évvel ezelőtt még találkozhattunk a tiszta forrást őrző idős emberekkel. Emellett bemutattunk ismert, a csángó magyarokkal foglalkozó néprajzkutatókat is. A későbbiekben tematikákban kezdtünk gondolkodni, ma már egy-egy téma köré koncentrálódik a színpadi műsor. Az utóbbi néhány évben az éves ünnepköröket mutattuk be, kezdtük az újév megünneplésével, az óévbúcsúztatóval, idén pedig az adventi várakozás, a csángó ádvent kerül a középpontba.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Az idei bál különlegessége, hogy ezen az estén az összes csángó népcsoport bemutatkozik.
Nagy öröm ez nekünk, hiszen arra még nem volt példa, hogy valamennyi népcsoport jelen legyen a rendezvényen. A csángók két nagy csoportja, a moldvai csángók és a gyimesi csángók mellett érkeznek hozzánk a Brassó környékéről származó hétfalusiak, valamint bukovinai székelyek is, akik szintén egy „elcsángált” népcsoport – ők több fázisban telepedtek le Erdély különböző területein, illetve a Vajdaságban és Magyarországon is vannak leszármazottaik. Így most hét területről érkeznek hozzánk csángók.

Miért tartják fontosnak, hogy a hagyományos bemutatók mellett a kortárs művészetek eszközeivel is bemutassák a csángó magyar kultúrát?
A hagyományőrző csoportok fellépései mellett fontos, hogy a mai művészeti eszközök segítségével is képet adjunk a csángó kultúráról, művészetről. Volt már korábban fényképészeti, valamint textil-és kerámiakiállításunk is, bemutattuk csángó magyar írók, költők műveit. Úgy gondoljuk, hogy valamennyi területet fontos bemutatni ahhoz, hogy teljes képet kapjunk erről az egyedülálló kultúráról. A csángó kultúrkörből merített munkáival jelen lesz idén is a csángó származású, Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikus Petrás Mária is.

Hogyan lehet közelebb hozni a fiatalokhoz a csángó kultúrát, milyen mai eszközeink vannak erre?
A fiatalok körében nagyon népszerű a táncház, amit egészen kicsik számára is szervezünk. A Kőketánc Gyermektáncházat 16.30-18.15 között a színpadi műsort megelőzően tartjuk majd.

Milyen programokat emelne ki?
A kerámiakiállítás és a gyerektáncház mellett lesz egy hangulatos felvezető program, egy gasztronómiai bemutató: a gyimesi csángók puliszkát főznek, körülbelül ezer adag készül majd pálinka és zene kíséretében. A fellépők közül pedig kiemelném a Csángóföldről és a már említett területekről érkező csángó hagyományőrzőket, valamint a Dresch Quartetet és Herczku Ágnest is. Fellépnek tehát olyan művészek is, akik nem csángó származásúak, azonban valamilyen módon becsempésznek a zenéjükbe csángó magyar muzsikát. Dresch Mihály is ilyen, aki alapvetően jazz zenész, de ezer szállal kötődik a magyar népzenéhez.

Fotó: Horváth Péter Gyula

A csángók által beszélt régies magyar nyelvváltozat kiemelkedő európai művelődéstörténeti örökség. Lehet-e tudni, hogy a csángó népesség hány százalékának sikerült megtartania anyanyelvét?
Ma körülbelül ötvenezren beszélik a csángó magyar nyelvet. Nagyjából 250 ezerre tehető a csángó származásúak száma jelenleg Romániában, de fontos kiemelni, hogy a csángóság – legyenek románok vagy magyarok – elsősorban vallási összetartozást jelent, ők mindannyian római katolikus vallásúak. A negyedmillión belül vannak körülbelül ötvenezren, akik magyarul beszélnek. Ez valóban egy Európában egyedülálló, archaikus nyelv. Egészen fantasztikus, hogy a magyar nyelvnek fennmaradt egy olyan változata, ami a Kazinczy-féle nyelvújítás előtti időszakból származik, a moldvai magyar népcsoport ugyanis kimaradt a magyar polgári kultúraszervezés eseményeiből.

Ön szerint mi a Csángó Bálok legfőbb hozadéka, eredménye?
A legnagyobb eredménye az, hogy még mindig létezik, még mindig van iránta érdeklődés. Folyamatosan igyekszünk megújulni, évről évre új témaköröket vezetünk be, új fellépőket hívunk. A Fölszállott a páva című műsorban például sok olyan népzenész, néptáncos szerepel, akik aztán föllépnek a Csángó Bálon. Emellett ma már sok hazai vállalat, intézmény, önkormányzat, politikus áll a Csángó Bál ügye mellé támogatásukkal, részvételükkel. A rendezvény fővédnöke Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. És, ami szintén nagyon fontos, hogy 2002-ben a magyar állam támogatásával elindult a magyar nyelvű oktatási program Csángóföldön, ami jelenleg is zajlik. Úgy gondolom, az, hogy annak idején fölfigyeltek a csángó magyarokra, és felkarolták az ügyüket, részben a Csángó Bálnak köszönhető.

Fotók: Horváth Péter Gyula


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 931
  •  
    931
    Shares