Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Kis szerencsével a nyáron már nem jön szembe ostobább látványfilm a Transformers ötödik részénél. Nem mintha Michael Bay csiki-csuki gépóriásainak újabb csapása nyomán restaurálásra szorulna a filmes robotlegendák nimbusza, a  saját magunk és a csalódott nézők megnyugtatása érdekében mindenesetre összeválogattunk néhány izgalmasabb mesterséges létformát a filmstúdiók gépemberparkjából.

MAPET – nullahategy.hu

Johnny 5
Rövidzárlat (1986) 

A szuperintelligens, lézerfegyverrel felszerelt harci robot egy villámcsapás hatására „öntudatra” ébred, és megszökik teremtőitől, hogy felfedezze a világot. A Nova Robotics nevű cég és a hadsereg emberei persze üldözőbe veszik, nehogy a titkos fejlesztés eredményei illetéktelen kezekbe kerüljenek. Az elkószált, mókás kinézetű és alapvetően emberbarát robotot egyik tervezője és egy csinos büfésnő veszi pártfogásába. Johnny Five a filmtörténet egyik legszerethetőbb droidja, nem véletlenül az ő alakja ihlette WALL-E-t, a Pixar és a Disney cukorfalat robothősét.

forrás: loganvfx.com

Vasóriás
Szuper haver (1999)

Brad Bird (A Hihetetlen család, L’ecsó) első egész estés rajzfilmjének bérelt helye van a firkavilágok elitjében, de csak kevesen ismerik, amin nem érdemes csodálkozni, a Warner marketingesei ugyanis ismeretlen okból szinte nulla promócióval vezették fel a filmet. A kilencéves kisfiú, Hogart és az űrből érkezett, a kormány ügynökei elől bujkáló óriásrobot barátságának története az E.T.-ből már ismerős lehet, és Spielberg klasszikusához hasonlóan szemet nem hagy szárazon. Amikor a Szuper haver készült, már beköszöntött a számítógépes animációk korszaka, így a filmben is sok digitális elem látható – például maga a Vasóriás -, de nagyrészt még hagyományos kézi technikával készült.

forrás: Nerdist

Alex Murphy
Robotzsaru (1987)

A bevetésen szitává lőtt detroiti rendőr, valamint szerető férj és apa Murphy spéci géptestben éled újjá. Miközben elképesztő hatékonysággal tesz eleget rendvédelmi kötelezettségeinek, a belétáplált programot felülírják az érzelmek, hiába is próbálja uralni komputerizált agyát teremtője, az OCP vállalat. Emlékei visszatérésével feltámad benne az ember és nyomában a bosszúvágy: egy vadnyugati pisztolyhős manírjaival és arcjátékával pumpálja tele ólommal gyilkosait és a megrendelőket, amihez sajnos ED-209 nevű távoli rokonának is akad néhány szava. Paul Verhoeven brutális jövőképe már-már látnoki találat, az egykor büszke amerikai nagyváros valósága ugyanis nem áll messze az idén 30 éves víziótól. A filmnek készült a remake-je is, majd’ elfelejtettem. Nem véletlenül.

forrás: The Mind Reels

Marvin
Galaxis útikalauz stopposoknak (2005)

Douglas Adams egyszer elárulta, hogy ultravicces könyvsorozatának “paranoid androidját” részben magáról, részben az irodalomban szereplő depressziós karakterekről mintázta. Olyanokról, mint Füles Milne Micimackójában, vagy mint Jacques Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékában. Marvin a Szíriusz Kibernetikai Társaság által fejlesztett Valódi Egyedi Személyiséggel ellátott robotok egyik prototípusa. Míg a társaság egyes fejlesztései, például az Arany Szív űrhajó ajtói „vidám és napsütötte természettel van megáldva”, Marvin mindig lehangolt és szomorú személyiséget kapott, s „bolygónyi méretű agya” ellenére csupán egyszerű feladatokat bíznak rá. Az Alan Rickman orrhangján szenvedő robottal tehát legalább annyira kibabrált a tervező, mint a vogonokkal a Teremtő. A filmfeldolgozás nem aratott sikert, de ez persze nem Marvinon múlott. 

forrás: The Telegraph

R2D2 és C3PO
Star Wars-filmek

A cserfes protokollrobotot és csipogó asztrodroid cimboráját bizonyára még az űreposz említésétől is tikkelő, gyermekkorukat zsebpóni-fésülgetéssel eltöltött embertársaink sem kell bemutatnunk. Bár egymás nélkül nehéz lenne elképzelni a két robotot, elsősorban a többnyire alulértékelt Artut érdemest kiemelnünk a gépduóból. A szénalapú főhősök ugyanis egyetlen epizódot sem éltek volna túl guruló szemetesláda közbeavatkozása nélkül. A hűséges kis robot minden hibát elhárít, űrhajót javít, adatot tárol, és ha kell, harcol is, gondolkodás nélkül gazdái segítségére siet, ha azok bajban vannak. Olyan ő nekik, mint nőnek a táskája, amiből bármiféle vészhelyzetben előkerül a megoldás. Esetünkben persze rúzs és szemspirál helyett hologramkivetítő, hegesztőpisztoly vagy éppen a fénykard vagy sugárpallos néven is ismert lézerbelező.

forrás: phys.org

T800 és T1000
Terminátor 1-2 (1984, 1991)

Élő szövet a fémvázon – hangzik a velős leírás a filmtörténet talán legikonikusabb gyilkológépéről. Még ha maga a T800-as karaktere mára jelentős jellemfejlődésen is esett át, Arnold Schwarzenegger épp ilyen egyszerűen, ilyen ridegen a legjobb. A leszakadt arc alól megcsillanó fémkoponya, a lángok közül kiemelkedő lidércnyomás beleégett a retinánkba, ahogy a második rész mimetikus polialoidjának, a higanyszerű T1000-es modelljének (Robert Patrick) jelenetei is felejthetetlenek. Bár a Terminátor-franchise színvonala egyre süllyed, a “halálosztó” a popkultúra kikophatatlan ikonjává vált. Kevesen tudják, hogy James Cameron eredetileg Lance Henriksent szemelte ki a Terminátor szerepére, a Conan, a pusztító forgatásáról épphogy beesett Schwarzi pedig Kyle Reese szerepét játszotta volna el, ám végül az osztrák félelmetes hústömegétől megdelejezve újraosztották a szerepeket.

forrás: gizmodo.co.uk

Replikánsok
Szárnyas fejvadász (1982)

A Philip K. Dick novellája alapján készült neo-noir sci-fiben a fejlett intelligenciájú, emberfeletti erejű replikánsok a fiktív jövő android rabszolgái, akiket veszélyes és megalázó munkák elvégzésére alkalmaznak a földönkívüli kolóniákon. A Föld számukra tiltott övezet, ám a karizmatikus Roy Batty vezetésével néhányan fellázadnak, és visszatérnek a neonfényes Los Angelesbe, hogy teremtőjüket mesterségesen lerövidített életük meghosszabítására bírják. Leon (Brion James), Zora (Joanna Cassidy), Pris (Daryl Hannah) és Rachael (Sean Young) mindannyian markáns és párjukat ritkító – a rájuk vadászó Deckardnál (Harrison Ford) legalábbis izgalmasabb – személyiségek, de a show-t végül a lázadó replikánsvezért alakító Rutger Hauer viszi el. Filmvégi monológjában felveti, miért lenne kevesebb joga az életre, ha kárászélete alatt többet látott, tapasztalt és érzett a legtöbb valódi embernél? Ridley Scott elgondolkodtató, olykor zavarba ejtően filozofikus hangvételű mesterművében fokozatosan elmosódik a határ ember és gép között, “mint könnyek az esőben”.

forrás: Fact

Der Maschinenmensch
Metropolis (1927)

Fritz Lang klasszikus disztópiájának robotembere egy őrült tudós találmánya, aki egy fiatal, szépséges és lánglelkű tanárnő (Brigitte Helm) képére formálja kreatúráját, hogy forradalmat szítson a nép körében. A Maria helyébe lépő démoni bádognő teljesíti is misszióját: a munkásokat géprombolásra lázítja, a társadalmi elit férfitagjait degenerált partizombikká delejezi buja hastáncával. Bár minden sci-fik őse a maga korában a szokatlanul intenzív reklámkampány és az ötmillió birodalmi márkás (kb. kétmillió dolláros) büdzsé ellenére megbukott, az idő Langot igazolta. Expresszionista víziója a jelenbe olvadó jövőről mestermű, amely óriási hatást tett a sci-fi irodalomra és filmgyártásra.

forrás: The Red List

WALL-E (2008)

A Disney és a Pixar szemétgyűjtő robothőse azonnal belopja a magát a szívünkbe, köszönhetően nagy ártatlan szemeinek, na meg annak, hogy kizárólag szeretetreméltó emberi tulajdonságokkal rendelkezik. Csótány pajtását meg egy bébicserjét leszámítva a rozsdás, lánctalpas sztahanovista az egyetlen létforma a lakhatatlanná szennyezett Földön, ám az évszázados magánykorszak véget ér, amikor az űrből alászáll az EVE nevű felderítődroid. A „géplány” a szerelmes robot és növénykéje társaságában tér vissza az emberiség új otthonául szolgáló gigaűrhajóra, hogy jelentse: élet nyomaira bukkant a bolygón. Az animációs film elsősorban két, lélekkel felruházott robot egymásra találásának a története, de a film első felének némafilmes, chaplini jeleneteit váltó képsorokban már a fogyasztói társadalom és az agyatlan környezetszennyezés kritikáját tisztelhetjük.

forrás: Pixar

Ash, Bishop és David
Alien-filmek

Arra a kérdésre, hogy mi köti össze az Alien-univerzum eddigi hat filmjét (az Aliens vs. Predator két részét meg nem történtnek tekintjük), jó eséllyel kapásból a mifelénk Halál néven elhíresült lényt említenénk. Pedig a közös motívum, illetve szereplő nem a xenomorf, hanem a szintetikus ember. Az Alien-filmek androidjai mind külön egyéniségek, akiknek célját sokáig homály fedi a történetekben. Ian Holm Ash-e (Alien) manipulatív, hüllővérű szemétláda, Lance Henriksen Bishopja (Aliens, Alien3) ellenben védelmező és önfeláldozó karakter, akibe elfelejthették feltölteni a szociopata programot a Weyland-Yutani IT-részlegén. (Nála csak Winona Ryder Call-ja emberibb, ám hiába érdekes és összetett figura az Alien4 androidja, nyomot nem igazán hagy bennünk.) Bár David, az előzményfilmek műembere (Prometheus, Alien: Covenant) egy jóval korábbi modellt képvisel, a legkifürkészhetetlenebb és legnyomasztóbb figura mind közül. Michael Fassbender posztmodern Frankenstein-alakítása pedig olyannyira erős, hogy a részvétele nélkül zajló minden jelenetet zárójelbe kényszerít.

forrás: birthmoviesdeath.com

Mikrobi (TV, 1972-1975)

Listánk élére ki más is kerülhetne, mint egyik gyerekkori kedvencünk, a hazai gépemberpark büszkesége: Mikrobi. A Botond-Bolics György ismeretterjesztő író és mérnök agyából kipattant háztartási robotban R2D2, Mary Poppins és Bagaméri leghasznosabb erényei egyesülnek: a legvastagabb svájci bicskát megszégyenítő multifunkciós bébicsősz zokszó nélkül főz, mosogat és takarít, ráadásul fagyit is készít, s miközben a világűrben tett családi kirándulásokon megküzd a kozmosz legotrombább teremtményeivel, a rá bízott energiavámpír porontyokkal is vígan eljátszadozik. Pepe szereti Mikrobit, Mikrobi szereti Pepét.

forrás: dotandline.blog.hu

 

Még több droid, android, kiborg, és mesterséges
szuperintelligencia
képernyőn és mozivásznon:

Gort – A nap, amikor megállt a Föld (1951, 2008)
Robby – Tiltott bolygó (1956)
Astro Boy (1963, 2006)
HAL 9000 – 2001 Űrodüsszeia (1968)
Steve Austin –
A hatmillió dolláros férfi (TV, 1974-1978)
KITT –
Knight Rider (TV, 1982-1986)
Bigyó felügyelő
(TV, 1983-)
D.A.R.Y.L. (1985)
Data
– Star Trek: Új Nemzedék (TV, 1987-1994)
Bender
– Futurama (TV, 1999-2013)
Andrew Martin –
A kétszáz éves ember (1999)
AMEE
– A vörös bolygó (2000)
David, Maci, Gigolo Joe –
A.I. – Mesterséges értelem (2001)
Sonny – Én, a robot (2004)
Omnidroid – A hihetetlen család (2004)
Gertie – Hold (2008)
Samantha – A nő (2013)
Jaegerek –
Tűzgyűrű (2013)
Chappie (2015)
Ava – Ex Machina (2015)
Motoko Kusanagi őrnagy – Páncélba zárt szellem (2017)


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •