Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Miután a Kúria új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot, most hatályon kívül helyezték a Munkácsy-festményt védetté nyilvánító határozatot.

MTI

Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság csütörtökön azt a műemlékvédelmi határozatot, amely védetté nyilvánította Munkácsy Mihály Golgota című festményét.

Az ügyben a Kúria tavaly helyezte hatályon kívül a védetté nyilvánításról szóló per jopgerős ítéletét, új eljárásra kötelezve az elsőfokú bíróságot. A megismételt elsőfokú eljárás jogerős ítéletének indoklásakor a bíróság most kiemelte: a Kúria az ügyben kelt 2017. júliusi végzésében egyértelmű iránymutatást adott arról, hogy szigorúan el kell határolni az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségét.

A bíróság megállapította, hogy a védetté nyilvánítási eljárás közvetlenül összefüggött a festmény eladásáról szóló tárgyalások elakadásával, így sérült a festmény tulajdonosa, Pákh Imre joga a tisztességes eljáráshoz, valamint a jogállamiság alapelve is – indokolta döntését a bíróság, amely szerint az állam közhatalmi aktusa, vagyis a védetté nyilvánítási eljárás megindítása és az erről szóló döntés a jogbiztonság alapelvével ütközve jelentős módosulást eredményezett a felek magánjogi jogviszonyában.

Munkácsy Mihály Golgota című festményét a külföldi tulajdonosok 1991 novemberében szállíttatták Magyarországra az Egyesült Államokból, amikor a mű letéti szerződés alapján a restaurálását követően a debreceni Déri Múzeumba került. A festményt 2003-ban a felperes Pákh Imre vásárolta meg, aki az Amerikai Egyesült Államok állampolgára.

Pákh és a magyar állam képviselői között tárgyalások kezdődtek a festmény eladásáról, de ezek nem vezettek eredményre, majd miután Pákh Imre 2015. júniusában bejelentette, hogy elszállíttatja a múzeumból a festményt, az elsőfokú kulturális örökségvédelmi hatóság hivatalból védetté nyilvánította a művet, rögzítve azt is, hogy eladása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg, valamint hogy az alkotás csak a hatóság engedélyével vihető ki az ország területéről. Az indoklásban a hatóság kiemelte, hogy visszaviteli kötelezettség a mű tekintetében nem állapítható meg.

Pákh fellebbezett, de a hatóság a másodfokú határozatában is helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Pákh ekkor bírósághoz fordult, de első fokon a keresetét elutasították. Miután Pákh a Kúriához fordult, az hatályon kívül helyezte az ítéletet és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és határozat hozatalára utasította.

A megismételt eljárásban Pákh Imre az örökségvédelmi hatóság korábbi határozatának felülvizsgálata mellett azt is kérte a bíróságtól, hogy kötelezzék az alperest új eljárásra, ám erről a bíróság ítéletében nem döntött. Az alperes a perben a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ jogutódja, a Miniszterelnökséget vezető miniszter volt. Az ítélet ellen a fellebbezésnek helye nincs, ugyanakkor a peres felek kérhetnek felülvizsgálatot a Kúriától hatvan napon belül.


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •