Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Meghalt Max Gallo francia regényíró, történész és politikus, a Francia Akadémia tagja. A dél-franciaországi otthonában kedden, 85 évesen elhunyt Gallo Franciaország egyik legjelentősebb és legkedveltebb értelmiségi alakja volt, aki színes és népszerű formában hozta közel a nagyközönséghez hazája történelmét és nagy alakjait.

MTI

Az 1932-ben Nizzában született szerző 100 regényt, történelmi esszét és életrajzot publikált. Különösen híresek voltak életrajzi könyvei olyan nagy történelmi figurákról, mint Robespierre, Garibaldi, Napóleon vagy de Gaulle. A radikálisan baloldali történész-író 1956-ig a Kommunista Párt tagja volt, 1974-ben belépett a Szocialista Pártba, Francois Mitterrand elnöksége alatt, 1983 márciusától több mint egy éven át Pierre Mauroy kormányának szóvivője és egyik államtitkára volt, 1984-től tíz éven át az Európai Parlament tagja. Több más, hagyományosan a baloldalhoz húzó értelmiségivel együtt Max Gallo 2007-ben a konzervatív Nicolas Sarkozy mögött sorakozott fel. Ugyanebben az évben beválasztották a Francia Akadémia tagjai, a negyven “halhatatlan” közé.

Az 1956-os magyar forradalomról az évforduló alkalmából megjelent három francia kötet kapcsán úgy vélte a Le Figaro című párizsi napilapban megjelent írásában, hogy Nagy Imre óvatosságból és ideológiai elvakultságból hagyta elveszni azt a pillanatot, amikor olyan kompromisszumra lett volna meg a lehetőség, amely figyelembe vette volna a szovjetek erejét és a nemzetközi helyzetet is.

Szerinte a magyar forradalom kudarca sok tanulsággal szolgált, a nyugat-európai kommunista gondolkodók ekkor értették meg a Szovjetunió valódi természetét; azt hogy egy elnyomó és gyilkos diktatúráról van szó. Az európai nemzetek több mint harminc évvel később nyerték el függetlenségüket, de “minden Budapesten kezdődött 1956 októberében” – vélte.

Magyarul is megjelent Julius Caesar-életrajza, a Mariella, Mathilde, Sarah francia történelmi családokról szóló regénytrilógiája, továbbá A gyilkosok éjszakája című oknyomozó történelmi dokumentumkrimije a náci uralom egyik legfélelmetesebb epizódjáról, az 1934. június 30-i “hosszú kések éjszakájáról”, amikor Hitler igazi gengsztermódra számolt le vetélytársával, Ernst Röhmmel, az SA parancsnokával. Az író és tudós évek óta Parkinson-kórban szenvedett.

fotó: telestar.fr


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •