A Toy Story-epizódok mindig szintet ugrottak, a harmadik rész diktatúra-disztópiája, lágerrel, Barbie-val, Kennel és egy szamóca illatú – leginkább egy obersturmführerre emlékeztető – rózsaszín mackóval maga volt az animáció történetének egyik csúcsa, tele popkulturális és kultúrtörténeti utalásokkal és gyermeki bájjal. Nem csoda, hogy azt nyilatkozta egyszer John Lasseter, hogy “… nem terveztünk negyedik részt, mivel olyan tökéletesen befejeztük a játékok történetét, hogy nem volt szükség folytatásra”. Szóval, nagyot kockáztatott a megvalósító stáb. Szerethető film lett a Toy Story 4, fejlődtek is karakterek, a történet is, de szintet azonban nem ugrott.

PZL – 061.hu

Kb. olyan lett, mint a kettes rész, amelyben ugyebár Woodynak leszakadt a keze. Szóval, nem éri el a 3-as epizód tökélyét, de jobb, mint az 1-es és a 2-es rész, így aztán csatát megnyerték az alkotók, de a háborút nem. Nem volt felesleges elkészíteni, hiszen ezúttal Woody szerelmes lesz, és mivel nemcsak a gyerekek nőnek fel, hanem a játékaik is, ez még benne volt a pakliban. Woody a másokért aggódó, másokat megmentő csapatkapitány ezúttal is segíteni indult, de aztán maga is szerelmes lett, még pedig a kedves Boo-ba, akit a 3-as epizódból kiírtak az alkotók, mert érezték, hogy kicsit unalmas a figurája, és csak leülteti a jeleneteket a jól nevelt pásztorlány. Nos, Boo-t rehabilitálták, új személyiséget is kapott, ő lett a független, talpraesett nő, akit már annyit láttunk már az amerikai filmekben Scarlett O’Harától a Wonder Womanig. Korábban Boo-t ejtették, most a kis ufókat ültették a cserepadra, és Jessy cowboylány és még Buzz is csak epizódista lett.

A történet egyik kulcsfigurája Boo és Woody mellett az őket összeterelő „teremtett lény”, Boonie alkotása, az eldobott műanyag villából és más háztartási szemétből összeállított terapeuta lény, Villi, akinek az lenne a feladata, mint Marék Veronika Bátor Oroszlánjának, aki ugyebár Lacit segíti a nehéz pillanatokban, de a villasrác az egydimenziós oroszlánnál bonyolultabb kis lény. Mindamellett, hogy sokat segít majd Boonie iskolai beilleszkedésében, valójában komplexusos kis figura, aki semmi másra nem vágyik, mint arra, hogy visszamenjen oda, ahonnan jött: a kukába. Mert ő csak egy rakás szemét. Ilyen bonyolult izgalmas játéka még nem termett a Toy Story epizódoknak, piros pont jár érte. Persze, a valódi terapeuta Woody, aki átsegítette a felnőtt korba Andyt is, és most Bonnie-n a sor, de mivel a kislány nem tud a fiús játék Woodie-val mit kezdeni, elültette a kis seriffben azt, hogy valamikor majd saját magára is gondolhat, nemcsak a csapatára.

De vissza Boo-hoz, akit felturbóztak olyan személyiségjegyekkel, mint vagányság, bátorság, szexisség, aminek aztán Woody sem tudott ellenállni. Ugyanakkor nincs benne annyi dög, mint a 3-as rész Barbie-jában, aki úgy vallatta-kínozta Kent, hogy összetépte a gardróbja legmenőbb gönceit. A film a történetépítésben viszont ezúttal is az ismert köröket járja. Woody kilép a komfortzónájából, elhagyja a gyerekszobát, hogy megmentsen valakit. Utána megy Buzz Lightyear, majd az egész csapat. Hőseink csetlenek-botlanak a külvilágban, ezúttal egy lakókocsiparkban és egy antikvitás üzletben, ahová száműzték Boo-t. A Toy Story-epizódok legtöbbször körülírják a világunkat, ezúttal a hasbeszélő bábok – akik Gabby Gabby, az elhagyott, beszélő modul nélküli sértődött baba szolgái – pont úgy mozognak, ahogy a Walking Dead-féle zombie-k, így érdemes komolyan venni a szülői figyelmeztetést, mely szerint a filmet 6 éven felülieknek ajánlják.

https://www.youtube.com/watch?v=cFgY3SVYAsA

A mozi egyik legemlékezetesebb játéka a kanadai motoros kaszkadőr Duke DeBumm, akit azért szanált egy kisgyerek, mert nem tudta megcsinálni azokat a mutatványokat, amiket a reklámfilmjében. És ez is milyen jó. Egy komplexusos motoros kaszkadőr, akire vár még élete nagy mutatványa. Ez a nagy ugrás sikerült a Toy Story 4-nek is, még ha inkább ráadásmozinak tartjuk a 3-as rész tökélye után.

Toy Story 4.
amerikai animációs film
rendezte: Josh Cooley
bemutató: 2019. június 20.