Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 818
  •  
    818
    Shares

Vegyük sorra gyerkkorunk legnagyobb hőseit! Ott van Süsü, a sárkány, akit kitagadott az apja, mert csak egy feje van, vagy Pom-pom, aki lehet akár papucs orrán pamutbojt de szobafestő pemzli is. Emlékezzünk csak Bagamérire, akinek hiába jó a fagylaltja, mégsem eszi senki, hiszen meg van átkozva. Jól ismerjük a halak nagy barátját a Nagy Ho-ho-Horgászt, vagy ott van aki “milyen okos, milyen ügyes”, a Legkisebb Ugrifüles. Szerettük őket és a legnagyobb örömmel mutatjuk be gyerekeinknek, akik tovább viszik a rajongást. A legkedvesebb mesehősök “atyja”, a sztorik írója, Csukás István ma lett 82 éves. Tiszteletére szépen felsorakoztak a mesehősök, még Gombóc Artúr is ad egy falatot a csokoládéjából.

L.T. – 061.hu

Süsü a sárkány – az imádnivaló egyfejű
Süsü kalandjainak bemutatása mindig ünnepi alkalmat jelentett a gyerekek számára  a nyolcvanas évek kétcsatornás világában. Süsü az egyik legnagyobb karakter a hazai mesetörténetben. Egy sárkány, aki  – bár hátrányos helyzetből indul – ahelyett, hogy ijesztgetné az embereket, barátkozik velük. Szereti a virágokat, imádja a pillangókat és gyűlöli az erőszakot. Ha belegondolunk nem is kell ennél szebb példabeszéd az elfogadásról. Nem ítélünk első látásra, ha pedig a kissé bamba, de halványan tűzcsóvát is köhögő sárkány Bodrogi Gyula hangján meg is szólal – azonnal meggyőzi még a kétkedőket is.

A híres egyfejű

Pom-pom
Amikor a szülők először meglátták Pom-pom figuráját – aki leginkább egy szőrsapkához hasonlít, de lehet olyan is, mint egy kifordított bundakesztű – azt gondolták, valami elromlott a televízióban. Pom-pom azonban jött, látott és győzött. A gyerekek mind a mai napig imádják, amiben nagy szerepe van barátaink: Festétüsszentő Hapcibenőnek, a Bátor Tintanyúlnak vagy éppen az Órarugógerincű Felpattanónak. Csukás István kiapadhatatlan fantáziájának felülmúlhatatlan kinyilatkoztatása, mely együtt él a gyerekek álomvilágával.

“Ha akarom olyan vagyok, mint egy kifordított bundakesztű…”

Gombóc Artúr
Pom-pom meséje kapcsán a főhős mellett mindenképpen meg kell emlékeznünk a csokoládé zabáló dagadt madárról, Gombóc Artúrról. Artúr és a vele együtt járó keserű-, tej-, lyukas-, kerek-, táblás- és még ki tudja milyen csokoládé gyerekek millióit kápráztatta el az elmúlt évtizedekben. Kissé kövér, de rendkívül vicces és jószívű – ő Gombóc Artúr, akinek nem kihagyandó jó tulajdonsága, hogy mindig van nála némi csoki utánpótlás.

“Lyukas csokoládé, gömbölyű csokoládé…”

Mirr Murr
Egy jóképű csavargó macsek és Halász Judit – nagyjából ez jut eszünkbe, ha Mirr Murr neve felmerül. És valóban: a sztoriban Halász Judit meséli el Mirr-Murr és Oriza Triznyák, a két kíváncsi kóbor macska történetét. A bábfilm sztorija azzal kezdődik, hogy a Kiscsacsi (akinek a könyv eredeti története szerint Samu a neve) megismerkedik a szekrénnyel, az ággyal, a székkel, a csillárral és persze Mirr-Murral. Együtt léghajóznak, tengeri csatát játszanak, olvasnak könyvet, vagy éppen barátságot kötnek Paprikajancsival, Bóbicével és Csinnadrattával, az ólomkatonával, akikkel felfedezik a baromfiudvart. Mirr-murr véletlenül elhagyta a többieket és Slukk Ödön kabátzsebébe kerül. Sikerül kijutnia, majd megbarátkozik Oriza Triznyákkal. A két kóbor macska különböző próbákat áll ki, és bekerülnek Pintyőke Cirkusz Világszám nevű társulatába…

Mirr Murr és Oriza Triznyák

Bagaméri,  fagylaltos
“Itt van megjött Bagaméri, a fagylaltját maga méri” – nincs ki e zseniális mondatot ne ismerné. A Keménykalap és krumpliorr, Csukás István ifjúsági regénye a 70-es 80-as évek legnépszerűbb hazai gyereksorozata volt. A nézőkhöz hasonló gyerekek nyomoznak, csatangolnak és igazi cirkuszt csinálnak a tavaszi szünetben! Csak irigyelni lehetett őket. Nem véletlen, hogy a filmben szereplő gyerekeknél – köztük Kovács Krisztián és Berkes Gábor – nem volt népszerűbb kiskölyök abban az időszakban. Az elátkozott fagyist, Bagamérit alakító Alfonzónak pedig igazi jutalomjáték volt a sok geggel, humorral és még több romlott fagyival átitatott színészi feladat.

Sün Balázs
Aki gyerekkorában hallotta a házból sajnálatos módon kivül rekedt kis sündisznó sztoriját, valószínűleg a mai napig fújja a névsort: Sün Aladár, Sün Piroska, Sün Adorján, Sün Dorottya, Sün Demeter, Sün Tihamér és s a legkisebb: Sün Balázs. A Dargay Attila rajzaival is megjelent mesekönyv már több évtizede a legkisebbek kedvence. S ha Sün Balázs talán nem is akkora showman, mint Gombóc Artúr vagy Bagaméri, azért a testvéreit azonnal beengedte új házába, amikor azok fedél nélkül maradtak. Odaköltözött mind: Adojrán, Piroska, Aladár, Dorottya, Demeter és Tihamér, úgyhogy szegény Sün Balázs – bár értékelték jószívűségét – ismét alhatott a küszöbön.

A Sün Balázs című mesekönyv borítója

A nagy- ho-ho-horgász
Biztosra ugyan nem vehetjük, de van rá esély, hogy a mai harmincas horgászok egy része Csukás István figurája nyomán kezdett a halas hobbiba. Sokan vannak, akik csak a tóparti feeling miatt álldogálnak a bottak a kezükben, ha pedig halat fognak, vissza is engedik, persze csak miután lefertőtlenítették a horog ejtette sebet. A Nagy Ho-ho egyértelműen a nyolcvanas évek egyik óriási hőse, ahogy az ő szakképzett és profi csalija a másik. Nem csoda, hogy a halak néha megszánták őket és horogra akadtak. A Nagy Ho-ho mind a mai napig  óriási népszerűségnek örvend, nemcsak a horgászok körében. Épült már a tiszteletére játszótér és több kiállításon is megcsodálhattuk munkásságát.

A Nagy Ho-ho-horgász és a hűséges csali

Legkisebb Ugrifüles
“Látszik a bokorból két nagy nyúlfül, látszik a bokorból Brekkencs orra, s még mi látszik a bokorból: látszik egy tüskés hát!” Emlékeznek még a népszerű bábfilm sorozat főcímére? A Legkisebb Ugrifüles okos volt, ügyes volt, de azért óriási önbizalma néha elég rossz utakra terelte volna a történetet ha nincsenek ott barátai, akik mindig kihúzták a csávából.

A Legkisebb Ugrifüles és Tüskéshátú barátja

Sebaj Tóbiás
Sebaj Tóbiás figurája az egyik legszerethetőbb gyurmahős lett a nyolcvanas évek végén. A történet főszereplője egy gyurmafigura, akivel különös dolgok történnek, de mindig kimászik a bajból, hiszen segíti találékonysága, és az, hogy bármivé át tudja magát alakítani. A sztorit Csukás István írta, a belőle készült gyurma kalandot pedig Cakó Ferenc rendezte.

Sebaj Tóbiás – Czakó Ferenc figurája


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 818
  •  
    818
    Shares