Május utolsó hétvégéje minden évben a legkisebbeké, 1950 óta ezen napon tartják a Nemzetközi Gyermeknapot. Célja, hogy felhívja a figyelmet a gyerekek jogaira, különleges világukra, melyet mi felnőttek – miután kinőttük a gyerekosztály ruhaméreteit – hajlamosak vagyunk elfelejteni. Pedig a mesékkel átszőtt színes világnak mi is a részei voltunk valamikor, érdemes erre legalább az év e napján visszagondolni. Valamikor barátunk volt Tutajos és Mézga Aladár és csak suttyomban vettünk egy gombóc vaníliát az elátkozott fagylaltostól, Bagaméritől. Ugye emlékeznek még gyerekkorunk filmekkel, könyvekkel, versekkel és mesékkel megjelenített képzeletbeli hőseire? Amíg csemeténket fuvarozzuk a gyereknap örömére rendezett valamelyik programra, meséljünk neki a mi gyerekkori hőseinkről! Talán helyet kapnak az ő fejében is Superman, a Pókember vagy Han Solo mellett.

L.T – 061.hu

Fővárosi srác horgászbottal
Ha Fekete István Tüskevár című regénye jut az eszünkbe, nehéz lenne kiválasztani, ki a nagyobb hős a szemünkben: az öreg Matula, vagy Tutajos. A Berek idős tudoránál kevés fantasztikusabb „pótnagyapát” képzelhet el magának egy szabadságra, természetre, kalandra vágyó fiatal fiú. Jó lett volna egyszer, egy hetet eltölteni az öreg Matulával a „gunyhóban”: horgászni, vadászni és úgy érezni, hogy miénk az egész világ. Talán nincs is olyan gyerek, aki ne bújt volna szívesen valamelyik nyáron Ladó Gyula Lajos, becenevén Tutajos bőrébe, megkockáztatva a szúnyogcsípéseket, a napégést és a hirtelen ránk törő vihart is.

Részlet a Tüskevár című filmből

A Pál utca szőke vitéze
Vannak történetek, amelyek nem mennek ki a divatból, amelyek ámulatba ejtik az életbe éppen csak kilépő generációt, járjunk bár a nyolcvanas években vagy akár 2018-ban. Nemecsek Ernő a Pál utcai fiúk igazi hőse. Története egyformán szól a barátságról, a hazaszeretetről, az igazságérzetről és kitartásról. Ezek az értékek – szerencsére – nem változtak az évtizedek folyamán és bár néha elhalványulni látszanak, a gyerekek mind a mai napig áhítattal hallgatják a sovány szőke fiú hősies kiállásának történetét. A sztori sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a Vígszínház Pál utcai fiúk musicalje, amelyre majd két évvel a bemutató után is nagyon nehéz jegyet kapni és ahol természetesen Nemecsek Ernő a legnagyobb sztár.

Részlet a Pál utcai fiúk című filmből 

A technikai zseni és a harmincadik századbeli rokon
A Mézga család az egyik olyan rajzfilmsorozat volt a Magyar Televíziózás történetében, amely egy országot ültetett le a tévékészülékek elé. A kopaszodó, köpcös Géza és felesége Paula és a tinilány Kriszta is szórakoztató figurák voltak, de a kalandok és a 30. századból gondolat átvivő kézi készülékkel jelentkező MZ/X talán sohasem akadnak össze, ha nincs a technikai zseni, a fizikarajongó kissrác, Aladár. Mindannyian szerettünk volna – legalább a fizika órákon – egy kicsit „Mézga Aladárok” lenni, pikk-pakk megoldani minden problémát, rájönni a mások számára sosem egyértelmű megoldásokra és minden egyes alkalommal egy forintot keresni a „kapcs. ford.” újmagyar fordításával.

https://www.youtube.com/watch?v=Z8zXDpWSMoc

Egy – és még több – nő a várvédő hősök között
Dobó Katica nem a történelemkönyvek oldalairól ismert, bár az egri várat hősiesen védő asszonyok szerepe még ott is említésre került. A vár kapitányának, Dobó Istvánnak állítólag tényleg volt egy Katalin nevű lánya, de ő valószínűleg nem vett rész a végvár török elleni védelmében. Dobó Katica alakja annak a sokszáz egri nőnek a hősiességét szimbolizálja, akik a várfalra kiállva hadakoztak a hódítókkal. Az esélyegyenlőség és a feminizmus jegyében mondhatjuk: végre. Jó, ha van egy igazi hősnő is a sorban.

Székely Bertalan: Egri nők című festménye

A szobor és aki mögötte van
Ha már hősnőknél tartunk az Abigél című Szabó Magda regény szobra nem hiányozhat ebből az összefoglalóból. Akár a könyvet olvasva, akár a belőle készült filmes adaptációt végig nézve biztos, hogy egyszer mindenki nagyon szerette volna titkos levelét Abigél szobra alá rejteni. Vitay Georgina, a regény főszereplője pont olyan, mint bármelyik tinilány: naiv, öntudatos, hiszékeny és elvakultan szerelmes. Ezért is olyan könnyű azonosulni vele. Az igazi hős, akiről mesélni kell, viszont nem ő. Hanem a sokáig oly nagyon gyűlölt Kőnig tanár úr, a mindenkin segítő Abigél „helytartója”.

Részlet az Abigél című filmből

Superman helyett egy szuperegér
A nyolcvanas évek magyar gyermekei még csak hírből ismerték Supermant és Pókembert, a szupererővel megáldott figurák közül talán csak SuperMario volt az egyetlen, akivel közelebbi kapcsolatba kerülhettek, ő viszont nem volt az a tipikus bálvány alkat. Igény azonban lett volna a hősökre, így aztán azonnal lecsapott a szupererőre éhes közönség a Macskafogó G-betűs pólóban virító titkosügynökére, Nick Grabowskyra. Hogy a patkányokkal és macskákkal küzdő egér mennyiben tekinthető szuperegér mennyiben tekinthető példaképnek, arról talán nem érdemes vitába bonyolódni, de a film máig tartó népszerűségét tekintve, hogy hőssé vált, az teljesen biztos.

Grabowsky a szuperhős szuperegér

Az igazságérzet háromszoros bajnoka
Valószínűleg, ha Ludas Matyi története csak mint kötelező olvasmány, mint Fazekas Mihály – egyébként elképesztően jó – elbeszélő költeménye kerül a közelünkbe, a libapásztor fiúból sosem válik hős a szemünkben. Ludas Matyiból Dargay Attila rajzfilmje, valamint Nepp József és Romhányi József szövegezése csinált hőst a gyerekek szemében. Dargay Attilának pont az volt a célja, hogy az egyébként a hősi szerepre kiválóan alkalmas Lúdas Matyit érthetőbb, szerethetőbbé tegye a kicsik számára, erre pont jó volt a vicces szöveg és a kedves és humoros figurák. Ludas Matyi bálvány lett, a jóképű libával együtt.

Ludas Matyi

Óvóbácsi és barátai
Móka Miki figurájához hasonló valószínűleg nem sok van a televíziózás történetében. A Levente Péter, később pedig Gyabronka József által megszemélyesített Móka Mikivel minden gyerek szeretett volna találkozni. Gondoljanak bele, micsoda élmény lett volna egy-egy olyan óvodai foglalkozás, ahol a könyvből kilép a csodaszép versmondó lány, a tudomány egy apró manó oktatja, és egy csokizabáló majom segítségével döbbenhetünk rá az élet nagy dolgaira. Móka Mikire ma is szükség lenne. Sok Móka Mikire.

https://www.youtube.com/watch?v=lWHuqNpFDaU

Kurucok és labancok a Villányi hegység lábánál
Ha megnéztük a Gojko Mitic főszereplésével Jugoszláviában forgatott német indián filmek aktuális epizódját, szinte felüdülés volt egy kis hazait is végignézni. Ráadásul a Zenthe Ferenc főszereplésével készült Tenkes kapitánya igazán szórakoztató sorozat volt, még ha nem is a legjobb technikával és körülmények között készítette is a Magyar Televízió. A dél-dunántúli kurucok és az öntelt labancok harca mindannyiunk igazságérzetét megmozgatta, Eke Máté, a Tenkes kapitánya pedig – sok csínytevése ellenére is – igazi példaképpé válhatott.

A Balaton Piedonéja
Bár Ötvös Csöpi máig népszerű történetei nem éppen gyerekek számára készült filmek, de a nyugodt és szabályokat kicsit sem tisztelő zsaru figurája már Bud Spencer esetében is meghódította a legfiatalabbakat. Miért ne történt volna ugyanez Bujtor István esetében is? A nyomozást, a bunyót és a ladás üldözéseket úgy bámultuk a tévében, mintha a legkomolyabb amerikai szuperprodukciót néztuk volna és tulajdonképpen nekünk, akkor az is volt. Minek egy magyar gyereknek Starsky és Hutch ha Ötvös Csöpi fél kézzel elintézi az egész balatoni maffiát?!

Részlet a Pogány Madonna című filmből