A növények leveleinek erezete áttetszik a Szentírás minden könyvén, alig van olyan történet, amelyben ne lennének valamilyen formában ott a teremtett világ virágai, gyümölcsei, gabonái. Ennek a változatos tájnak mutatja meg a növényzetét Fráter Erzsébet botanikus A Biblia növényei című könyvében.

PZL – 061.hu

Még a Biblia neve is egy növényből eredeztethető… A papirusz szárának belét görögül büblosznak hívják, az ebből készült tekercset pedig büblionnak, amit később könyvnek fordítottak. Közismerten a  Bibliát több, mint 1000 évig írta csaknem félszáz Isten által elhívott ember, akik térben és időben egymástól távol, és eltérő műfajokban írták le Isten szavait, mégis: a szövegek egységet képeznek. Olyanok, mint egy változatos táj, amelynek különbözőek a színei, árnyalatai mégis nagyon finom egésznek,teljesnek látjuk. A színes metszetekkel és fotókkal gazdagon illusztrált tetszetős küllemű kötet fontos művelődéstörténeti munka is egyben, és nemcsak azért ajánljuk jó szívvel, mert szó szerint izgalmas kalandozásokat tehetünk a Szentföld tájain, hanem azért is, mert a növények jelképrendszerének megismerése közelebb hozza az olvasót Isten igéjéhez.

Arról nem beszélve, hogy megtudhatjuk belőle, hogy a Szentföldnek két évezreddel ezelőtt még erdők borították a hegyeit, azaz a bibliai időkben a Szentföldön nem volt olyan nagy kiterjedésű pusztaság, mint ma, és hogy számtalan helységnév őrzi az erdők nyomát… Eltűntek a Szentföld középső területeiről a tölgyesek, egyre jobban tért hódító állattenyésztés és földművelés miatt kivágták az erdőket, de a kezdetleges ipar is gyorsította az erdők eltűnését. Most ezeken a megszentelt tájakon főleg szárazságot tűrő cserjebozótokat találunk. Izrael 1948-as megalapítása óta több nagy erdőtelepítési programot vitt véghez, például a Júdeai-hegységben az 1970-es években végrehajtott tájrehabilitációnak köszönhetően születhetett meg a Neot Kedumim 260 hektáros bibliai tájkert, amely a 2000 évvel ezelőtti növényzet rekonstrukciójára törekszik. Ahogy egy eltűnt tájat próbálnak a kertészek és a bibliakutatók visszaépíteni, úgy tudjuk, tényekkel, növénytani ismeretekkel és az evangélium jó ritmusban idézett passzusaival visszaépíteni hitünket is.

Fráter Erzsébet könyvéből megtudhatjuk az is, hogy a Szentföld 29000 négyzetkilométeres vidékén 2500 hajtásos növényfajt tartanak számon, ezek közül 130 növény szerepel a Bibliában, ezek közül számos Magyarországon is ültetett kultúrnövény. És hogy mely növények szerepelnek legtöbbet a Bibliában? Nos, a szőlő szerepel a legtöbbször 219 említéssel, majd egy nem őshonos növény, a cédrus következik 76 említéssel, és ezt követi a legnépszerűbb növény, a füge…. A lenről 58-szor olvashatunk, de sokszor kap helyet a hit asztalán a búza és a köles is…. A szerző sorra veszi az erdők, a cserjések, a sivatagok, a vízpartok és mocsarak növényzetét, de a mezőgazdasági évhez kapcsolódó rítusokat és ünnepeket is.

Az egyik legizgalmasabb fejezet a Biblia természetvédelemről szóló tanításai: „… ne pusztítsd ki a fákat, fejszét emelve rájuk! Egyél róluk, de ne vágd ki azokat…”. A szerző szerint mára már „az egész földön szembesülhetünk vele, hogy a természet pusztítása az egyik jele az Isten ellen fellázadt, tőle elszakadt emberiség egyre nyilvánvalóbb morális és egzisztenciális válságának”. Fráter Erzsébet könyvéből megismerhetjük a Szentföld domborzat, éghajlatát is. A növényeket feltérképezve nemcsak azt tudjuk meg, hogy minek a szimbóluma a füge, de a könyv hozzásegíthet ahhoz is, hogy ne tévedjünk el a Biblia tájain, és kiismerjük magunkat a hit földrajzának világában.

Fráter Erzsébet
A Biblia növényei
Scolar
5995 Ft 318 oldal