Áprilistól három hónapon át a színházé lesz a főszerep hazánkban: az április 1-jével induló 10. Nemzetközi Színházi Olimpia a világszínház nagyszerű előadásait, nemzetközi és határon túli társulatok produkcióit kínálja 58 ország mintegy 400 társulatának részvételével. A különleges előadások, színházi, tánc-, báb- gyermek és ifjúsági fesztiválok, amatőr- és diákszínjátszó találkozók, kiállítások és szakmai programok az ország teljes területén zajlanak majd, így a szervezők reménye szerint mindenki részese lehet az idei év egyik legnagyobb európai kulturális ünnepének. Összeszedtünk 8 olyan előadást, amit szerintünk semmiképp sem érdemes kihagyni!
MM – 061.hu
Nóra
Ibsen Nórája izgalmasnak ígérkezik a görög Theodórosz Terzopulosz rendezésében, aki mint ötletgazda máig felügyeli az színházi olimpiák szervezését.
Nóra tökéletesen játssza az élet színházát. A végletekig fokozza, amíg csak fel nem robban, kiszabadítva az ego elkábított magját. Nóra a színháznak azt a küzdelmét szimbolizálja, hogy túllépve önnön színház voltán életté váljon; hogy lángra lobbanjon, hogy felfedje a Láthatatlant, a Semmit. Ez a rejtett, színfalak mögötti színház már nem is képes színházként létezni. Ibsen Babaháza végső soron tanulmány a színház mibenlétéről.
Nóra kényszeresen elégíti ki vágyait. A pénz azt a létfontosságú vitális elemet képviseli, mely a pszichéjéből hiányzik. Illik hozzá a Torvalddal való kapcsolat: ő a férfi babája, kanárija. Nóra bevallja: a szerepét oly kötelességtudóan játszó baba már ott tart, hogy legszívesebben felrobbanna és leleplezné a csalást. Torvaldot hibáztatja képmutató életéért, de valójában egymás cinkosai a hazugságban. Hallgatólagos megállapodásuk lehetővé teszi, hogy elfedve ellenséges érzelmeiket elhitessék magukkal: olyan ideális párt alkotnak, akiket valódi szerelem köt össze, miközben valójában őszintétlenségben, egy babaházban, egy maszkabálban táncikálva élik az életüket (…)
A dráma a végkifejletben, Nóra átlényegülésével tetőzik. Tompa csattanással csukja be maga mögött az ajtót, Torvaldot és gyermekeiket hátrahagyva. Túllép a konvencionális társadalmi értékrenden, és az ismeretlenbe menekül. Ez az öngyilkosság, az önfeladás egy olyan formája, amely megteremtheti a feltételeket a hiteles én megszületéséhez. Mert a játék a Babaházban a félelemmel teli, konstruált ego és az elfojtott, valódi én között zajlik, mely levegőért kapkod. Abban a pillanatban azonban, amikor levegőhöz jut, az ürességgel szembesül. Ez az önismeret ára, ami a színház mozgatója is egyben.
Látható: 2023. 04. 16., 17. Nemzeti Színház
Rendezte: Theodórosz Terzopulosz
Ifjú Barbárok
Az előadás a két világhírű magyar zenetudós, Bartók és Kodály barátságát, első népdalgyűjtő útjainak motivációit és élményeit dolgozza fel, miközben magyarságtudatunk, nemzeti azonosságtudatunk ma is aktuális kérdéseivel szembesíti a nézőt. A fiatal alkotócsapat ismét olyan ősöket hívott társul, akiknek példája és minden fájdalmon átívelő hite és missziója, komoly segítséget nyújthat számunkra a 21. század útvesztőiben. Mindezt a tőlük megszokott gyors, ötletes, fiatalokhoz is szóló módon, a Kolozsvári Állami Magyar Színház nagyszerű színészeinek szereplésével.
“Ifjú barbárok lett a címe. Nem célunk Bartók és Kodály életét elmesélni, lehetetlen volna, egyáltalán nem célunk történetet mesélni vagy zenés darabot írni. Valójában céltalan, nem halad sehová, nem találtunk üzenetet vagy mondanivalót, nem lesznek főszereplők és tanulság sem lesz a végén, igyekszünk minél kevesebbet beszélni. Visszhangokat kerestünk, amik ma ugyanúgy szólhatnak, mint száz évvel ezelőtt” – írják az alkotók.
Látható: 2023. 04. 19., 20., 21., 22.
Rendező: ifj. Vidnyánszky Attila
Elektra
“Kórház az egész világ, melyben fogoly minden férfi és nő – színházi munkáim hátterében ez az alapvető meggyőződés húzódik meg. Másképpen szólva, a színház számomra olyan kifejezési forma, amellyel a drámaíró megfogalmazza az emberről mint betegről alkotott felfogását. Néhány drámaíró talán kifogásolja ezt a megközelítést, de meggyőződésem, hogy minden nagy színdarab értelmezhető ily módon” – fogalmaz Suzuki Tadashi, aki Szophoklész Elektráját hozza el a Nemzeti Színházban.
Elektra apját, a trójai háborúból hazatérő Agamemnont meggyilkolja felesége, Klütaimnésztra és szeretője, Aigiszthosz. Klütaimnésztra és Aigiszthosz száműzi Elektra testvérét, Oresztészt, Elektrával pedig mostohán bánnak, fogoly lesz belőle az anyja házában. Az apját gyászoló Elektra egyetlen reménye, hogy Oresztész visszatér, és bosszút áll a gyilkosokon. Klütaimnésztrát rémálmok gyötrik, retteg Oresztész hazatértétől. Elektra nővére, Khrüszothémisz, akit anyja szintén fogságban tart, házasságra és gyermekekre vágyik. Mikor Oresztész nagy sokára hazatér és felfedi, kicsoda valójában, Elektra végül szembesül a sors iróniájával.
Látható: 2023. 04. 25., 26., Nemzeti Színház
Rendező: Suzuki Tadashi
Macbeth
Shakespeare klasszikusa egy indiai rendező felfogásában. A Ratan Thiyam által 1976-ban alapított Chorus Repertory Theatre India egyik legelismertebb kortárs színházi társulata. A társulat India legészakkeletibb régiójában, Manipur államban található bázisa a kortárs színház nemzetközi központjává nőtte ki magát. Thiyam a Színházi Olimpia Nemzetközi Bizottságának tagja, ő volt a 8. Színházi Olimpia művészeti vezetője.
Macbeth: egy betegség, egy veszélyes járvány neve. A betegség jellegzetes tünetei: féktelen vágy, kapzsiság, erőszakos viselkedés. E tünetek diagnosztizálását nehezíti, hogy a felszín helyett a romlott, beteg elme rejtekében csíráznak ki. A betegség egy titkos és veszélyes, bonyolult felbujtó-összeesküvő terv formájában sarjad és halad előre. Végül szárba szökkenve az emberiség erőszakos elpusztításához vezet. A veszélyes betegség felszámolása érdekében hozott irodalmi, művészeti, tudományos és vallási intézkedések ezidáig nem hatoltak el a betegség gócpontjaként működő elme belsejébe. Macbeth az emberi nem legrútabb megjelenési formája a mai világban.