Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 96
  •  
    96
    Shares

Évszázadok óta csodáljuk Michelangelo művészetét, de a művész mögötti ember épp oly lenyűgöző, mint a munkái. Azt tudta például, milyen “csellel” indította be a karrierjét? Vagy azt, hogy nem félt konfrontálódni a pápával? És azt, hogyan szúrt ki a művét kritizáló pápai ceremóniamesterrel? Összeállításunkból kiderül.

061.hu

Michelangelo Buonarroti minden idők legnagyobb művészei közé tartozik, páratlan sikereket ért el életében, és azután is. Raffaello és Tiziano mellett az olasz reneszánsz példaértékű alakja, akinek alkotásaira évente több millióan kíváncsiak – legyenek azok a Sixtus-kápolna lélegzetelállító freskói, vagy a firenzei Dávid szobor. Beceneve “Il Divino”, azaz „az isteni”, ami jól mutatja, mennyire szerették és tisztelték, és mekkora sikere volt abban az időben, amikor a legtöbb művész nem élhette meg életében sem a gazdagságot, sem a hírnevet. Michelangelo volt az első nyugati művész, aki már életében publikálta életrajzát.

1. „Antikolás”

Már fiatal szobrászként felkeltette néhány fontos mecénás figyelmét azzal, hogy saját művei egyikét antiknak próbálta beállítani. Mindössze 19 éves volt, amikor elkészítette „Alvó Cupido” szobrát, amit még el is temetett, hogy réginek és kopottnak tűnjön. Noha ez lehetővé tette számára a szobor magasabb áron történő eladását, egy fontos gyűjtő figyelmét is felhívta magára. Az olasz reneszánsz idején a klasszikus műalkotások másolását nem tartották elítélendőnek, inkább egy lehetőségnek arra, hogy megmutatkozzék a tehetség. Amikor Raffaele Riario bíboros megvásárolta a művet, és felfedezte a „csínyt”, ahelyett, hogy kiborult volna, meghívta magához Rómába Michelangelót, hogy dolgozzon neki. Ez a meghívás indította el a fiatal művész karrierjét.

Egy amerikai kutató reneszánsz hamisítványnak, Michelangelo munkájának véli a Laokoon-csoportot (Fotó: LivioAndronico a Wikimedia Commons)

2. A költő

Igazi „reneszánsz ember” lévén Michelangelo nem csupán szobrász, festő és építész volt, hanem elismert költő is – több száz szonett és madrigál fűződik a nevéhez. Gyakran levél formában írt, verseit a barátaiknak címezte és a témájuk leginkább a férfiak és nők felé egyaránt érzett szerelem volt. Költészetének homoerotikus jellege miatt a nemeket a 17. században semlegessé tették, de a későbbi angol nyelvű fordítások már az eredeti névmásokat tartalmazták, a viktoriánus korszakban pedig különösen népszerűek voltak.

Forrás: twitter

3. Kiselejtezett márványból született meg Dávid

Michelangelo Dávid szobra egy 17 méter magas remekmű, amely az olasz reneszánsz művészet szimbólumává vált. A Firenze főtemplomát díszítő szobor mérete biztosította, hogy távolról is jól látható legyen. Márvánnyal dolgozni azonban nem könnyű feladat, mivel az anyag drága és könnyen megreped, ha nem értő kezek faragják. A Dávid szobor készítéséhez használt márványnak érdekes a története. Az „óriásnak” nevezett márványtömböt eredetileg egy másik művész számára hozták, hogy abból készítsen műalkotást a templomba. A művész azonban soha nem fejezte be a szobrot, az éppen elkezdett mű a templom udvarán hevert közel 40 évig. Az 1400-as évek végén egyébként több szobrász is visszautasította Dávid megformálását az alapjául szolgáló márvány rossz minősége miatt. Végül a fiatal, 26 éves Michelangelo-t bízták meg, hogy művelje meg az „óriás”-t. Ebből készült a Dávid szobor. A folyamatot Giorgio Vasari író és művész később úgy jellemezte, mint „az élet visszaadását valaminek, ami már halott”. A pályakezdő alkotó három évig dolgozott a hatalmas kőtömb kifaragásán.

Dávid szobor (Forrás: Wikimedia Commons)

4. Nem szerette aláírni a munkáit

Érdekes módon Michelangelo csak egy alkotást írt alá a nevével, ez volt az első nyilvános megbízása. Miután Rómába érkezett, felkérték, hogy készítse el a Pietà-t, amely 1499-ben nyerte el végleges formáját. A „MICHAELA [N] GELUS BONAROTUS FLORENTIN [US] FACIEBA [T]”, azaz “készítette Michelangelo Buonarroti Florentine”. Állítólag azután véste bele a feliratot, miután meghallotta, hogy munkáját egy másik művésznek tulajdonítják. Giorgio Vasari feljegyzéseiből kiderült, ezt később megbánta a művész, és megígérte, hogy soha nem írja alá többi művét. Az aláírások helyett a művész más módot talált, hogy azonosítsa a műveit: több festményén is szerepel az önarcképe, köztük az Utolsó ítéletet, ahol az arcát egy darab bőrön ábrázolta.

Pietà (Forrás: Wikimedia Commons)

5. Nem volt egyszerű eset

Michelangelo hihetetlen kreatív perfekcionista volt, ezt tette őt naggyá, ám ugyanezek a tulajdonságai kergették az őrületbe az embereket. Michelangelóval nehéz volt együtt dolgozni, a Sixtus-kápolna freskóinak festésekor – az akkori normától eltérően – nem is volt túl sok segítője. Nem félt konfrontálódni fontos személyekkel, például II. Julius pápával sem. Amikor a pápai ceremóniamester, Biagio da Cesena kritizálta Utolsó ítélet című freskóját, Michelangelo kellemetlen meglepetésben részesítette a férfit: az ő arcával ábrázolta Minost. Hatalmas szamárfüleket kapott, a péniszére ráharapó kígyóval pedig biztosította, hogy takarva legyen az ágyéka.

Biagio da Cesena mint Minos Michelangelo Utolsó ítéletének részletén (Forrás: Wikipedia)

6. Munkamánia

Michelangelo hosszú életet élt, 88 éves korában hunyt el, de öregségében is aktív volt. Életének utolsó évtizedeit a Szent Péter-bazilika építészeként töltötte. Ha már túl fáradt volt a személyes kritikához, üzeneteket küldött a munkásoknak. Utolsó alkotásán, a Rondanini Pietà-n még hat nappal a halála előtt is dolgozott. A rengeteg mű és a hosszú évtizedekkel töltött alkotás eredményeként Michelangelo gazdagon halt meg. Halálakor hátrahagyott egy 50E florin értékű ingatlant, amelynek mai értéke 35-50 millió dollár között mozog. Michelangelo azonban sosem kérkedett vagyonával, azt mondják, hogy utálta a fürdést, és büszke volt arra, hogy mindig szerény életet élt.

Rondanini Pietà (Forrás: wikimedia)

Forrás: mymodernmet.com


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 96
  •  
    96
    Shares