Liszt Ferenc korabeli leveleit olvasva kiderül, nagyon közel álltak hozzá dalai, megzenésített versei a kor költőinek általa megzenésített alkotásai, melyek között vannak olasz, orosz, német, francia, angol és magyar nyelvű versek is. A Pesti Vigadóban április 14-én, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében színpara kerülő Inspirációk című előadás célja, hogy megismertesse velünk Liszt Ferenc gyönyörű dalait és meséljen azok létrejöttéről, a zene és irodalom kapcsolatáról. A különleges esten felhangzanak majd Goethe, Schiller és Heine megzenésített versei, amelyek mellé a prózai kíséretet Liszt Ferenc levelezésének részletei adják majd. Az előadás rendezőjét és egyik szereplőjét, Hegedűs D. Gézát kérdeztük.
LEIRER TÍMEA – 061.hu
A nyolcvanas évek elején, a már klasszikussá vált sorozatban Ön játszotta Liszt Ferencet, most pedig egy Liszt dalest rendezését vállalta el. Van önben nosztalgia?
Nagyon sokan emlékeznek a sorozatra, sokszor adódik is alkalom, hogy újra nézzük, hiszen az elmúlt időszakban is többször látható volt a televízióban. Örülök neki, hogy mind a mai napig népszerű, nagyon szerettem is, de nosztalgiát nem érzek.
Azt nyilatkozta erről az időszakról, hogy nagyon sok inspirációt adott mindaz, amit a film készítése során megtapasztalt Liszt Ferenc munkásságáról és személyiségéről. Mi az, ami nagy hatással volt önre?
Sok mindent megtanultam ez alatt az egy év alatt, amíg a Liszt Ferenc életéről szóló filmsorozatot forgattuk. Nagyon igényes, nemzetközi koprodukcióban készülő sorozat volt, azokon az eredeti helyszíneken forgott, ahol annak idején Liszt maga is élt, koncertezett, ahol megfordult. Egyrészt óriási élmény, másrészt egyfajta beavatás is volt számomra. Nagyon sokat tanultam és fejlődtem kulturális értelemben is, de Liszt Ferenc élete – amelynek részleteibe beleástam magam – szintén példaértékű, mindenkinek meg kellene ismerni. Csodálatra méltó az a fajta örök tanulás, soha nem múló lelkesedés és folyamatos alkotói munka, ami őt jellemezte. Szivacsként szívott magába minden tudást és tapasztalatot: filozófiai, művészeti, alkotói, kulturális és érzelmi téren egyaránt. Lenyűgözött az a fajta humanitás, ami végig követhető az életén. Rengeteg koncertje volt, de ezek bevételeinek a felét jótékony célra fordította. Iskolát alapított, és ha ő nincs, akkor nem jön létre a mára kialakult magas színvonalú zenei oktatás sem Magyarországon. Bartók Béla akadémiai székfoglalójában azt mondta: „Kétféle út van a művészetben, az úttörő és a szintézist teremtő, Liszt Ferenc pedig az utóbbi kiváló példája volt”. Szerintem Liszt olyan művész volt, aki biztosította a folytonosságot, a stílusok továbbvitelét egyik évtizedből a másikba, vagy akár – mesterei révén – egyik évszázadból a másikba. Úgy vitt újításokat, modern megoldásokat a zenébe, hogy integrálta azokat a már meglévő stíluselemekkel.
Az Inspirációk című előadás megszervezésére, rendezésére azért Önt választották, mert tisztában voltak a Liszt Ferenc iránti rajongásával?
Nem lepett meg, hogy felkértek erre a feladatra. Fehér Eszter, a Tavaszi Fesztivál egyik fő szervezője keresett fel, hogy felépítenék-e egy Liszt estet Cseicsner Otilía dramaturg Bozó Péter zenetörténész segítségével. Olyan összeállítást képzeltünk el, ahol megismeri a közönség Liszt dalait és ahol a prózai tartalmat a zeneszerző levelezése adja. Azonnal igent mondtam.
Kevesen ismerik Liszt Ferenc dalait, amelyek valójában megzenésített versek…
Egy egész életen át komponált dalokat és nagyon izgalmas megfigyelni, hogyan változik a fiatalkori dalképe az évtizedek folyamán. Lenyűgözően szép dallamokról van szó, amelyeket nagyon keveset és kevesek énekeltek eddig Magyarországon. A műsorban elhangzó dalok mind nagy költők verseinek megzenésített verziói, Heine, Schiller Goethe költeményeinek Liszt feldolgozásai. Azért is adtam az előadásnak az „Inspirációk” címet, mert meg szeretném mutatni, hogyan hat az irodalom a zenére, a zene hogyan inspirálja az irodalmat és mindez hogyan hat az ember életére. Ezt szeretnénk bemutatni ezen az estén a dalokkal és Liszt Ferenc leveleivel.
Hogyan vállnak az előadás részévé Liszt levelei?
Előkerültek olyan levelezések, amelyekkel az alkotás lélektani folyamatok is nyomon követhetőek, de egy-egy magánéleti krízis, vagy érzelmi fordulópont is tetten érhető. Hallhatunk majd olyan levelet, amelyet a kortárs költő Heine írt, aki megfogalmazta, hogyan látja Liszt helyzetét a kortárs művész szemével. Heine meglehetősen öntörvényű, bátor költő volt, aki sohasem csomagolta selyempapírba a mondandóját, de még őt is lenyűgözte Liszt zenei nagysága, talentuma. Aztán hallható lesz egy-két csodálatos levél a kor egyik legjobb francia írónője, publicistája, Marie D’Agoult tollából, aki Liszt Ferenc gyermekeinek anyja, élete társa volt. Nagyon szép írások kerülnek a közönség elé Bettina Von Arnim, német írónőtől, aki levélregényei révén a kor egyik legkedveltebb művésze volt. Nagyon sok levél tartalma most lesz hallható először, eddig nem is voltak elérhetőek magyar nyelven. De a levelezés mellett felidézünk Lisztre ható irodalmi műveket is, így például elhangzik majd egy részlet Goethe Wilhelm Meisteréből. A dalok Victor Hugo, Schiller, Goethe, Heine megzenésített versei, csupa olyan költőé, akiknek a világhoz, a szellem szabadságához viszonyuló gondolatai nemcsak versekben, de a leveleknek köszönhetően prózában is elhangzanak. A szereplők prózai részről Ónodi Eszter, Kováts Adél, Máté Gábor és jómagam, az énekesek pedig Csereklyei Andrea, Balogh Eszter, Varga Donát, Najbauer Lóránt, zongorán Granik Anna kísér majd minket.
A dalok és a próza összhangja egy kerek történeten vezeti végig a nézőt?
Bennünket inkább az érdekel, hogy az irodalom hogy hatott a nagy zeneszerzőre. Költészet és zeneköltészet kapcsolatát kutatjuk, ezt próbáljuk bemutatni. Ha úgy tetszik, egy kicsit esztétikai, filozófiai, lélektani írások sűrítménye ez az est. Már elindultak a próbák és már most óriási nagy öröm megmártózni ezekben az irodalmi és zenei művekben.
Ön Liszt Ferenc szellemiségén túl a zenének is nagy rajongója?
Zenei képzettségem abban merül ki, hogy tanultam gyerekkoromban klasszikus zenét, tanultam hegedülni majd klarinétozni. Zenei kíváncsiságom viszont egy életen át megmaradt, egyik plátói szerelmem klasszikus zene. A költészet viszont a jegyesem. A legnagyobb örömmel készülök most egy olyan előadásra, ahol e kettő Liszt Ferenc szellemiségében egyesül majd április 14-én az Inspirációk című előadáson.
Fotók: Gál Bereniké