Hét csodálatos épület Hild József tervezőasztaláról

Hild József a magyar klasszicizmus egyik legnagyobb alakja, akinek fontos szerepe volt a 19. századi Pest-Buda jellegzetes városképének kialakításában. Több mint kilencszáz (!) kivitelezett épülettervvel a neve alatt, a reformkorban fejlődésnek induló város klasszicista városképe gyakorlatilag az ő tervezőirodájának asztalán rajzolódott ki. Sajnálatos módon a 20. századi történelem pusztításai nyomán csak kevés épületremeke maradt meg, halálának 153. évfordulója alkalmából ezek közül mutatjuk be a „lángeszű építőmester” hét jelentősebb, többségében a fővárosban megvalósult munkáját. 

MP – 061.hu

Esztergomi bazilika

A román-kori székesegyház helyén 1822-től Kühnel Pál tervei szerint kezdték építeni a Nagyboldogasszony– és Szent Adalbert-főszékesegyházat, a romokat véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének. Az építkezést a bécsi udvar nem nézte jó szemmel. Ellenezték és megpróbálták meghiúsítani, hogy Esztergomban épüljön fel a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma, olyan, amilyen még Bécsben sincs. 1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. A munka vezetője, s a közben végrehajtott változtatások révén tekintélyes részben a tervezője is Kühnel unokaöccse, Packh János volt, halála után, 1839-től Hild vette át az irányítást. Módosított a terveken. Egységesebb formába zárva összefogta a tömeget, megnövelte a kupolát s átalakította a főhomlokzatot. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, még jóval a befejezése előtt. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor.

Egri főszékesegyház

“A szív, mely Egerért dobogott, legyen az egrieké” – ez volt a Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyház építtetője, Pyrker János érsek utolsó kívánsága, akinek szívét a székesegyház kriptájának központi részén ma is őrzik. Eger egyetlen klasszicista építménye, 55 méter magas tornyaival, 37 méter magas kupolájával Magyarország második legnagyobb temploma 1831-1837 között épült Hild tervei szerint, az érsek megrendelésére. Helyén már a középkortól templom állt, amely a török idők alatt mecsetként működött, ezt az 1820-as években lebontották. Pyrker a munkákra Itáliából elhívta a hazánkban máshol is foglalkoztatott Marco Casagrandét, aki – többek között – a homlokzat domborműveit és a bazilika felvezető lépcsősora melletti szobrokat készítette. A bazilika orgonáját a század végén a salzburgi Moser cég szállította, a belső alakítások, az oltárok kialakítása, a freskók festése azonban még további 120 éven át tartott. A bazilika az 1950-es évekre készült el teljesen.

Szent István Bazilika

Budapest legnagyobb templomának, hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetességének építéséért már az 1810-es években gyűjtés indult, a munkálatokat azonban csak 1851 augusztus 14-én kezdték el Hild József tervei szerint. Az építész haláláig, 1867 március 6-ig vezette a munkálatokat, majd az Operaház alkotójára, Ybl Miklósra bízták az építkezést. 1868. január 22-én a Hild tervei szerint már felfalazott kupola és kupoladob beomlott, kivitelezési- és anyaghibák miatt. Az építkezés ezután több mint egy évig szünetelt, majd a törmelék kihordása, a rosszul megépített részek bontása egészen 1871-ig tartott. Az építkezés folytatására Ybl Miklós új terveket készített, illetve a régieket dolgozta át nemcsak a szerkezet, hanem a megjelenés tekintetében is. Hild József hellenisztikus formavilágát, klasszicista stílusát Ybl neoreneszánsza váltotta fel 1875-től, és 1891-ben bekövetkezett halála után is az ő vázlatai, elképzelése szerint folytak a munkálatok az 1905-ös felszentelésig, Kauser József felügyelte mellett.

Hild-villa

A reformkor emblematikus építészének a Budakeszi úton két épülete is áll, ezek egyike a néhány éve a Kokas László irányítása alatt helyreállított, eredetileg 240 négyzetméter alapterületű ingatlan, amelyet Hild József a maga számára építtetett 1844-ben, és ma a Magyar Művészeti Akadémia egyik kutatóintézetének szolgál otthonául. A villát 1844-ben Hild József saját magának építtette, az ötvenes évek közepén pedig eladta Malvieux bankárnak. Egy újabb tulajdonosváltás után végül a Geist család birtokába került, ezért is emlegetik gyakran Geist-villaként. Az épület képe jelentősen módosult az 1889-es, majd az 1894-es Pucher József tervei szerint megvalósult átalakításokat követően. Ekkor bővítették két oldalszárnnyal, a két oszlopos oldaltornácot befalazták, a hátsó traktushoz pedig további négy helyiséget építettek. A II. világháború után lakásokra osztották a villaépületet, azután az ötvenes években újabb átalakítások következtek, amelyek során többek között a homlokzatot is helyreállították. Ezt követően hosszú ideig üresen állt, így 1997–1998-ban jelentős felújítást végeztek az ingatlanon, ekkor alakult ki a mai alaprajzi elrendezés is. A bejárati lépcsősor, a timpanon és a homlokzati portikusz és a fehér falak antik görög templomot és a 19. század derekának múzeumépítészetét is megidézik.

Hét választófejedelem ház

A Váci és az Aranykéz utca sarkán található háromemeletes klasszicista lakóház helyén állt a Hét választófejedelemhez (németül: Zu den 7 Kurfürsten) nevű fogadó épülete, amelyet Hild 1840-ben a tulajdonos Nákó Sándor gróf megbízása alapján épített egybe a szomszédos telken álló ingatlannal. A fogadó már az 1700-as években is híres volt, olcsó és tiszta ágyait a neves angol utazó, ásványkutató és lelkész Edward Daniel Clarke levélben dicsérte, egykori dísztermében Liszt Ferenc adott hangversenyt 11 éves korában. Nákó 1855-től kávézót is üzemeltetett az épületben, ami ekkorra már elvesztette fogadó jellegét, majd 1862-től – miután Nákó bérbe adta Förster Jánosnak – a ház újra az utazók szolgálatába állt és Nemzeti Szálló néven működött 1902-ig. Az udvart 1910-ben a hajdani Corso Mozi részére átépítették (ekkor épült át a bejárata is), helyén a mai napig a Pesti Színház tart előadásokat. Homlokzatának bal sarkában 1909-től a város egyik legszebb kirakatával rendelkező híres szecessziós virágüzlet, a Kőrössy Albert tervezte Philantia fogadja a vásárlóit.

Gerbeaud-ház

Budapest világhírű cukrászdájának helyén az 1830-ban emelt Harmincad Hivatal épülete állt, ami azért is érdekes, mivel az adóhatósági ingatlant szintén Hild József tervezte. A csupán három évtizeddel később, 1859-ban ide emelt új, látszólag egységes épület valójában két házat rejt magában: az egyik eredetileg bankháznak, a másik pedig bérháznak épült, de a terveknek megfelelően a homlokzatnak egyeznie kellett. Az ekkor még háromemeletes, klasszicista szobrokkal és korinthoszi pilaszterekkel díszített épületpár építtetői Eisele Antal szabómester és Lánczy Leó, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetője voltak, a két házrészt végül 1910-ben egyesítették, amikor a Gizella téri (a mai Vörösmarty tér) épület keleti felének tulajdonosa, a neves cukrász Émile Gerbeaud megvásárolta a bankszékházat. Az épületben már 1861-től üzemeltette cukrászdáját Privorszky Ferenc, később Kugler Henrik vette át, ő csábította Pestre üzlettársának és utódául a neves genfi cukrászt. A vállalkozásnak hamar híre ment fagylaltjai és jegeskávéi miatt, ám az igazi vonzerőt az úgynevezett kuglerként elhíresült mignonok jelentették. A több belsőudvaros Gerbeaud-ház 1912-ben egy negyedik emelettel is gazdagodott, amelyet az építész Fellner Sándor az eklektika és a szecesszió szellemében álmodott meg.

Tigris Szálloda

A Mérleg és Nádor utca sarkára épített házban 1826-ban kezdte működését a Tigrishez címzett vendégfogadó és kávéház. E – feltehetően – földszintes épületben a korabeli sajtóhirdetés szerint ,,..találtatnak alkalmatosan felkészített szobák, vagyon nagy udvara, tagos kotsiszínei, jó és tűz ellen bátorságos istállói, és egyéb megkívántató alkalmatosságok . . . ” A ma is álló háromemeletes épületet, az akkori Pest legszebb és legreprezentatívabb szállodáját Wagner Sándorék építtették 1839-40-ben a meglevő földszintes épület felhasználásával, Hild József terve alapján. A főhomlokzatával a Nádor utcára, oldalával a Mérleg utcára néző háromemeletes, körülépített udvaros házban 1899-ig működött a Tigris Szálloda, majd 1900-ban az új tulajdonos, a trieszti biztosító társaság az épületet bérházzá alakította. Ekkor jelentek meg az utcai homlokzatokon az erkélyek, a földszinten pedig teljes homlokzatátalakítás történt. Az eredeti klasszicista kapu-architektúrát és  fölötte elhelyezkedő tigris cégérszobrot meghagyták. Az épületben ma két étterem üzemel, a Tigris és a Hilda, amelyet az építész tiszteletére neveztek el.   

Kiemelt fotó: Szent István Bazilika
Forrás: Fortepan