Harminc év után végre megjelenik az EAST 1986 című albuma CD formátumban is, és idén sem maradunk EAST-koncert nélkül, június 4-én egy keresztény rockfesztiválon lépnek fel. Móczán Péterrel, a zenekar vezetőjével beszélgettünk. 

PZL – 061.hu

Honnan jött az ötlet, hogy klipet készítsetek a Szél repítse lelkem című dalhoz, amikor nincs új album, vagy országos turné, stb. Vagy felfoghatjuk a filmet a tavaly ősszel megjelent Symphonic album hivatalos klipjének?
Igen, lehet azt mondani, hogy ez a szép, filozofikus rövidfilm az EAST Symphonic hivatalos klipje. Rendezője: Márkus József. A dal 1994-ben íródott, majd felkerült a Radio Babel albumra, a visszatérésünk idején újjászületett, és a koncerteken is nagy siker volt, és a letöltések is visszaigazolták az elhatározást, hogy klipet kell forgatni a dalhoz. De leginkább Józsi elszántságára volt szükség, hogy megszülessen a videó.

dsfa9475

Szövegírótok, Márkus József – aki a rendszerváltás előtti Magyarország egyik legjobb kliprendezője volt – megtért a Hit Gyülekezetébe. Ez nem okozott gondot annak idején az együttműködésetekben?
Számomra csak mostanság, az utóbbi hónapokban, a klip készülésekor vált világossá, hogy Józsi már 1992-ben megtért. Az 1994-ben megjelent Rádió Bábel album dalszövegeit már megtérten írta, illetve a Szél repítse lelkem néhány sorát én szereztem. A „porból lettem, por leszek, de szél repítse lelkem az ég felé” – ezek az ő sorai, ezekből is érződik, hogy megváltozott a viszonya a rock and rollhoz. Sokkal több volt a lelkiség a 94-ben írt új dalokban.

Bartók Béla operája, A kékszakállú herceg vára az egyik legkedvesebb zeneműved. Sok popkultúrához köthető zenész dolgozza fel klasszikus zenei kedvenceit. Nálad nem volt csábítás?
Soha nem éreztem késztetést arra, hogy klasszikus zeneműveket rock köntösbe kellene öltöztetni, miközben nyolc évig jártam zeneiskolába, többnyire klasszikus zenét, hegedűt tanultam. A hatvanas évek közepén, gyerekként olyan erős hatással volt rám beat, a Beatles, a Stones, Hendrix zenéje, később a jazz és a korai progresszívek, hogy hátat fordítottam az ún. komolyzenének. Aztán volt egy pillanat, amikor már felnőttként igazából megtértem a klasszikus zenéhez. Azóta már szép kis lemezgyűjteményem van, sokat járok koncertre, megvan a Bartók-összes CD-sorozat, de arra nem emlékszem, hogy tudatosan be akartam volna például Bartókot építeni az EAST zenéjébe. Talán ki lehet hallani a zenéink hangszerelésében a szimfonikus hatást, de nem olyan direkt módon, ahogy például az Emerson Lake and Palmer felvételein hallható. Viszont most az East Symphonic produkcióban meg tudtuk valósítani mindazt, amiről már olyan régen álmodoztunk.

Bartók év van, vannak-e terveid azzal az egykori A kékszakállú felvétellel, aminek te voltál a producere? Helyzetbe lehet-e hozni ezt a produkciót?
A Bartók-év kapcsán a külföldi magyar intézetek sorra vetítik újra a filmünket, amit még 2005-ben készítettünk, majd számos fesztivált megjárt, Magyarországon pedig a Duna Televízió mutatta be. Ez egy operafilm, ami filmre forgott, a hangfelvételeit a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával és két kitűnő magyar operaénekessel, Kolonits Klárával és Kovács Istvánnal vettünk fel. Azért is hangsúlyozom, hogy magyar művészek énekeltek a filmünkben, mert az ugyan dicsérendő törekvés, hogy az operákat az eredeti nyelven adják elő, így a Kékszakállút is a világ nagy operaházaiban, az viszont nem, hogy rossz kiejtéssel adják elő a művet. Különösen bántó, amikor a regös prológusát, akit egyébként, általában nem látunk csak hallunk, olyan valaki mondja el, aki vélhetően nem érti, amit mond, és a kiejtés javítására sem szánnak sok időt. Így vált komikussá az elmúlt év elején a Metropolitan Operában hosszú idő után újra műsorra tűzött Kékszakállú előadás első perceiben. Visszatérve a mi Kékszakállúnkhoz: sajnos nehezíti a filmünk televíziós forgalmazását és kiadását a magas zenei jogdíj.

dsfa9585

De ez a jog pont most lejárt
Az a különös helyzet, hogy a Bartók-jogok általában lejártak, de nem jártak le Bartók színpadi műveinek a jogai. Ugyanis, ha egy műben több szerző is érintett, akkor a később elhalálozótól számítják a hetven év jogvédettséget. A kékszakállú herceg vára librettóját és A fából faragott királyfi balett szüzséjét Balázs Béla írta. A csodálatos mandarin szüzsé írója pedig Lengyel Menyhért volt. Balázs Bála 1949-ben halt meg, Lengyel Menyhért pedig 1974-ben. A nehézségek ellenére is most van arra remény, köszönhetően a jogörökös Vásárhelyi Gábornak és az NKA támogatásának, hogy Bartók gyönyörű operája DVD-én megjelenhessen. Mivel a mozgóképfelvételek filmre készültek és a Tóth Ibolya zenei rendező irányításával, a Phonix Stúdióban készült soksávos hangfelvételek is rendelkezésre állnak, minden lehetőség meg van arra, hogy a legmagasabb technikai elvárásoknak is megfeleljen a kiadvány. Persze ehhez további támogatókra vagy partnerekre lenne szükség. Ha minden összejönne, ez egy világszínvonalú, kuriózum kiadvány lehetne.

Hogyan született ez a bizonyos Silló Sándor-féle film? Milyen szinten folytál bele annak idején a kreatív folyamatokba?
Silló Sanyival szinte vérszerződést kötöttünk a filmekre, de nem a Kékszakállú volt az első közös Bartók-filmünk. Juronics Tamás koreográfiájával és a Szegedi Kortárs Balett közreműködésével A csodálatos mandarin 2001-ben született. A Mikrokozmosz zenéire, a Mozi zongorára című 30 részes filmetűd-sorozatunk 2002-ben készült. A kékszakállú herceg vára pedig sok-sok nehézség leküzdése után 2005-ben jött létre. Számos fesztiválon vettünk részt a filmjeinkkel, díjakat nyertünk, az alkotásainkat bemutatták a hazai televíziók.

dsfb0193

30 éve, hogy megjelent az 1986 című lemezetek Van-e valami hír arról, hogy végre megjelenik CD-n?Éppen a napokban hívott fel a kiadó vezetője, hogy a GrundRecords gondozásában szeptemberben megjelenik az 1986. És amellett, hogy ez az utolsó EAST albumunk, amely még CD-n nem jelent meg, van egy másik nevezetessége is. Itt dolgoztam először együtt Márkus Józsival, ő írta a LP-n megjelent dalaim szövegét.

A Csepel felett az ég című 1981-es koncert kiadása után felmerülhetett, hogy egyéb EAST-archívokat is ki lehetne adni, ahogy kiadtátok a Játékok angol nyelvű, újrakevert verzióját is…
Sok rádiós koncertfelvétel lehet a hetvenes évek végéről a Magyar Rádió archívumában, de ezeket legtöbbször olyanok keverték a helyszínen, akik akkor hallották először az EAST zenéjét, ezért az általam ismert felvételek nem alkalmasak kiadásra. Általában nem a hangminőséggel van probléma, hanem a keverési arányokkal. A Csepel felett az ég felvétele ugyan „amatőr” felvétel volt, de azt a mi hangmérnökünk keverte és a mi mixerőnkön keresztül rögzítettük szalagra. Az 1979-es KÖZGÁZ fesztiválkoncertünk felvétele is megvan, azzal talán lehetne valamit kezdeni. Az a koncertanyag egy kb. 40 perces összefoglalása volt az instrumentális korszakunknak… Ez a koncert egyébként arról is nevezetes, hogy a Hungaroton jelen lévő korifeusai itt, a sikeres fellépésünk után ajánlottak szerződést az első kislemezünkre. 1979 őszén a Magyar Rádió 8-as stúdiójában vettük fel a Valóság hangjai és a Szirének című számainkat, és most már keverés minősége is kifogástalan lett.

East.SP.a

Megjelent 1983-ban egy valószínűleg promóciós célokat szolgáló kislemezetek, a Neighbours -Rések a falon / Landing – Földközelben. Megvan ez Magarországon valakinek?
Valóban létezik fizikai formátumban, kislemezen. Annak idején a MIDEM-re készült, és a szakma nemzetközi képviselőinek kínálták a Hungaroton munkatársai meghallgatásra, megvételre. Hozzáteszem, hogy mi soha nem voltunk a MIDEM-en… Sebők János és Jávorszky Béla Szilárd  Magyarock című könyvében azt írták, hogy afféle kegyeltként a lemezgyár bennünket is kivitt a MIDEM-re. A Hungaroton soha sehova nem vitt bennünket, és nem jártunk a MIDEM-en sem, kegyeltek pedig végképp nem voltunk. A Rések a falonnak egyébként elkészült a teljes angol nyelvű verziója is, de az a felvétel nem jelent meg lemezen. Viszont az érdekesség, hogy a Landing című számunk felkerült egy görög kiadó válogatás albumára, méghozzá az LP A oldal 1. helyére, amelyen többek között Peter Green, Allan Clarke, a Creedence Clearwater Revival, Joan Jett és a Runaways, Neil Norman és az ABBA-s Agnethe is szerel. És persze, ezek mind megvannak nekem. A MIDEM-re készült kislemezeknek egyébként sima fehér tokjuk volt, a görög kompilláció borítóján egy hiányos öltözetű nő látható, azt hiszem ő nem énekes…

East.Landing1

 Azon a napon, amikor bejelentik 1989-ben a határ megnyitását az NDK menekültek számára, a Hét című műsorában levetítik az East ’56 című titokban készült klipjét. Ezt valakivel egyeztettétek? Volt úgymond konspiráció? Milyenek voltak a klip átadásának körülményei? Honnan szereztétek az addig soha le nem adott archív felvételeket? A június 16-i újratemetés után volt még kockázata a klip elkészítésének?
Az East ’56 című száma 1989 kora tavaszán született, jóval az újratemetés előtt, és ahogy a legtöbb számunk, ez is közös munka eredménye volt. A dal zenei ötlete Dorozsmai Pétertől származik, az eredeti angol szöveget Duncan Shiels írta, aki a nyolcvanas évek végétől egy brit lap munkatársaként tudósított Magyarországról. Duncan ezt megelőzően már több új számunk angol szövegének szerzője volt, amelyeket az akkor Ausztriában, a Robert Ponger stúdiójában készülő új EAST CD-re szántunk. (Robert Ponger Falco producereként és zeneszerzőjeként tett szert nemzetközi hírnévre és jelentős vagyonra.) A történethez tartozik, hogy amikor 1988. májusától a Bécs melletti stúdióban dolgoztunk és a közeli panzióban laktunk, az osztrák televízió esti híradójában rendszeresen olyan felvételeket láttunk Magyarországról, amelyek az akkori MTV-ben nem kerülhettek adásba. Nagyon bevésődött egy képsor, amely emlékeim szerint 1988. június 16-készülhetett. A 301. parcella gazos, elhanyagolt sírjai között többnyire idős emberek emlékeztek rokonaikra, szeretteikre, az ötvenhatos forradalom mártírjaira, amikor a közeli bozótosból váratlanul lovasrendőrök ugrattak elő. A gyászolók közé rontottak, és a kardjukkal hadonászva, időnként egy-egy ütést mérve a menekülőkre, szétkergették az embereket. Kinti munkánk során sokszor volt közöttünk beszélgetés témája az akkori magyarországi történések és az osztrák híradóban látottak. Duncan-nek is hasonló élményei lehettek, hiszen hosszú heteket töltött velünk a stúdióban és a panzióban.

1989. tavaszán elkészült a dal hangfelvétele Tamás halandzsa énekével, majd néhány nap múlva Duncan megírta rá a szöveget, angolul. A számnak a Wind Of Change címet adta, mert az angol szövegnek fontos eleme volt a rendszerváltozás is. Majd néhány hét elteltével Márkus Józsi megírta a magyar szöveget, amelynek a témája szintén az 1956-os forradalom volt, de ebben a verzióban a rendszerváltozás kevesebb hangsúlyt kapott. Közben megérkezett Nyugat-Európából az a Umatic videokazetta, amelyen az ötvenhatos archív filmfelvételek voltak, olyanok, amelyeknek a jelentős része nem volt megtalálható a hazai filmarchívumokban. A klip a titokban készült Magyar Televízió Szabadság téri épületében. A vágószobákban készülő műsorok kapacitásából innen-onnan egy-két órákat lecsípve készült a teljesen archív felvételekből összeállított mű. Márkus Józsi volt a rendező és Balczer Frigyes a vágó. Amennyire én tudom, Sándor István, A hét című műsor akkori főszerkesztő-helyettesének támogatása segítette a klip megszületését és adásba szerkesztését. 1989. szeptember 10-én így lett része a rendszerváltozásnak az East ’56 című dala és klipje. A következő hónapokban, amikor sorra dőltek le kelet-európai diktatúrák bástyái a világ számos pontján sugározták a televíziók a klip angol nyelvű változatát

Felléptek egy keresztény rockfesztiválon június 4-én. Milyen blokkal készültök, és ki lesz az énekes?
Jó egy hónappal ezelőtt kaptuk a meghívást a június 4-én, a Budapest Sportarénában megrendezésre kerülő Ez az a nap keresztény rockfesztivál szervezőitől. A felkérés három EAST „alapmű” eljátszására szól: Szél repítse lelkem, ’56 és Elrejtettél a szívedben. Mivel ezek a dalok a zenekar késői korszakának gyümölcsei, és a 2012-es visszatérés óta is az eredeti felállásban (Takáts Tamás – ének, Pálvölgyi Géza – billentyűs hangszerek, Móczán Péter – basszusgitár, Dorozsmai Péter – dob, valamint közre működő művészvendégeink, Madarász Gábor – gitár, Vincze-Fekete Vera és Czutor Anett – vokál) adjuk elő, nem volt kérdés, hogy melyik formáció játssza el a június 4-én 19 órakor. Érzésem szerint, a fesztivál világához még legalább 5-6 számunk „passzolna”, de a sok fellépő most határt szab a lehetőségeinknek.

Koncertfotók: Mernyó Ferenc