II. Rákóczi Ferencről nyílt kiállítás csütörtökön a dél-csehországi Jindrichuv Hradec városában, ahol az erdélyi fejedelem 1688 és 1690 között a helyi jezsuita gimnáziumban diákoskodott.

MTI

A tárlatot, amely a magyar történelem jelentős alakjának állít emléket, Stanislav Mrvka, a város polgármestere és Boros Miklós prágai magyar nagykövet nyitotta meg. II. Rákóczi Ferenc, az 1703-1711-es magyar szabadságharc vezére 330 évvel ezelőtt, tizenkét éves korában került a Jindrichuv Hradec-i jezsuita kollégiumba, ahol 1688 és 1690 között tanult. A kiállítás a helyi levéltárban és múzeumban őrzött dokumentumokat tárja a látogatók elé. A dokumentumokról cseh és magyar nyelvű feliratok, rövid kísérő szöveg tájékoztatja az érdeklődőket. A fiatal Rákóczi Ferenc Jindrichuv Hradecet követően még további két évig prágai diák is volt, ahol a Hradzsin alatti Kisoldali téren emléktábla őrzi emlékét. 

A december végéig látható történelmi kiállítás a Jindrichuv Hradec-i Fényképészeti és Modern Képalkotások Múzeuma, a treboni Állami Regionális Levéltár helyi részlege, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a prágai Magyar Intézet közreműködésével valósult meg. Az egykori jezsuita kollégium, a jelenlegi Fényképészeti és Modern Képalkotások Múzeuma épületének bejárata melletti falon 2017 januárja óta cseh, magyar és angol nyelvű emléktábla van elhelyezve a következő felirattal: “A jezsuita gimnázium diákjaként 1688-1690 között ebben az épületben élt II. Rákóczi Ferenc (1676.03.27.-1735.04.08) erdélyi fejedelem, Magyarország vezérlő fejedelme”. 

Az épület megjelölésével, az emléktábla elhelyezésével az volt a cél, hogy a város lakosait és a turistákat emlékeztessék II. Rákóczi Ferencre, a helyi jezsuita gimnázium egyik leghíresebb diákjára. Korábban a régió múzeumában évtizedekig külön állandó kiállítás mutatta be a fejedelem életét és munkásságát, illetve az ezzel összefüggő helyi érdekességeket. A tárlatot azonban a rendszerváltás után koncepcióváltásra hivatkozva megszüntették. Miután a régi kiállítási anyagok jelentős részének nyoma veszett, az új tárlat megvalósításához a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum segítségét kérték. 

Kép: Múlt-kor