Negyven évvel ezelőtt, 1983. augusztus 18-án, 300 méterre a Magyar Zene Házától mutatták be először az azóta legendássá vált István, a király rockoperát, amely ma a legnépszerűbb magyar zenés színpadi művek egyike, a hazai rockopera és musicalrepertoár messze legsikeresebb darabja. Szörényi és Bródy rockoperája a szánkózódombból Királydombot emelt, Pelsőczy László arca pedig több generáció számára azonosult István királyéval. De tudta, hogy István hangját valójában Varga Miklós kölcsönözte? Erről magát az énekest is lehet kérdezni február 28-án a Magyar Zene Házában, a filmvetítés után ugyanis Varga Dénes filmesztéta és Jávorszky Béla mellé ő is csatlakozik a beszélgetéshez.
061.hu
Az 1983 augusztusában a Városligetben bemutatott István, a király kétségkívül korszakalkotó a magyar zenetörténetben. Lemezen, filmben, könyvben és a helyszínen egyaránt hatalmas sikert aratott. Olyan műről van szó, amely negyven éven keresztül nemzedékek számára jelentett meghatározó élményt.
A Király-dombon több mint százezren látták, a róla készült filmre egymillióan váltottak jegyet, a dupla nagylemez pedig a Hungaroton legkapósabb korongja lett. Egyben Szörényi Levente és Bródy János révén megszületett a nemzeti rockopera.
A Magyar Zene Háza rockfilmklubjának harmadik évadját nyitja február 28-án az István, a király. A vetítés előtt Jávorszky Béla Szilárd mesél röviden a mű születéséről és poptörténeti jelentőségéről, utána pedig Varga Dénes filmesztétával, valamint Varga Miklós énekessel beszélget a vonatkozó hazai és nemzetközi trendekről.
Részlet a 2003-as csíksomlyói előadásból, István király: Varga Miklós
Nagyszabású programsorozattal ünneplik idén a rockopera bemutatásának 40. évfordulóját
Az István, a királyt idén, bemutatása 40. évfordulóján nagyszabású programsorozattal, a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállítással, a Papp László Budapest Sportarénában jubileumi előadással, továbbá koncertturnéval ünneplik. A programsorozatról ősszel számoltak be sajtótájékoztató keretében, ahol a két szerző, Szörényi Levente és Bródy János is jelen volt.
A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán szeretnék bemutatni, miként profanizálódott István alakja az idők folyamán. A tárlat a Szent István-kultusz kiépüléséről fog szólni, 1083-tól egészen napjainkig bemutatva a kultuszépítés fontos állomásait, jelentős tárgyi anyagait és dokumentumait. A kiállításon a rockopera fontos pillanatait, díszleteit, jelmezeit, tárgyi anyagait, fénykép- és filmes dokumentációját is a közönség elé tárják. A tervek szerint május 15-én nyíló tárlat megnyitóján és másnap a múzeum kertjében koncertet is tartanak, ezzel indítva útjára a 40. évfordulóra tervezett programsorozatot.
Mint elhangzott, a darabot Bródy János és Szörényi Levente eredetileg egy dupla nagylemezre írta, és el sem tudták képzelni, hogy ekkora sikere lesz. “Ha harminc év múlva is emlékezni fognak rá, akkor elhiszem, hogy sikeres”, fogalmazott Bródy János, hozzátéve, úgy érzi, mintha minden egyes előadás alkalmával újjászületne a darab, hiszen nincs eredeti, szerzők által elképzelt és meghatározott színpadi előadása.
Szörényi Levente szerint ezzel a rockoperával hozzá tudtak adni az István-kultuszhoz. Megjegyezte továbbá azt is, hogy a darabbal Koppány alakját is “bevezették”, hiszen 1983-ban az emberek kilencven százaléka nem tudta, ki az a Koppány. Mint mondta, a darabba azért írták bele, mert ő is a történelem része, és dráma ott van, ahol feszültség is van. Az kétségtelen, hogy a darab helyrebillentette Koppány emlékét – jegyezte meg.