Fényképekből kibomló emlékeken keresztül, eddig ismeretlen oldaláról mutatja be Petri Györgyöt fia Petri 75 – Közelítés című könyvében, amelyet hétfőn mutattak be a Terror Háza Múzeumban. A 20. századi magyar líra emblematikus alakját – aki december 22-én lenne 75 éves – mikortörténeteken, emlékmozaikokon keresztül idézi meg Petri Lukács Ádám a hiánypótló kötetben. Az eseményen elhangzott az is, hogy a Kertész Imre Digitális Tudástárhoz hasonlóan a Petri-honlaphoz is elkezdte az anyaggyűjtést a Kertész Imre Intézet.
MM-061.hu
Hogy egy szerzőnek, költőnek, írónak, művésznek egy nemzeti kultúrán belül mi a sorsa, az az utókoron múlik, ezt hívják kultuszteremtésnek. Petőfi kultuszát alaposan megépítettük, ahogyan Adyét és Pilinszkyét is, de a Petri-kultusz tekintetében nem állunk túl jól, itt az idő, el kell kezdeni építeni – emelte ki Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója a könyvbemutatón rávilágítva arra, Petri parádés szellemi teljesítményét, amely mindmáig mértékadónak számít, még mindig nem kezelik a helyi értékén. A Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító művei hosszú ideig szamizdatban jelentek meg, életművének java része is csak halála után jelenhetett meg és jelenik meg ma is, eddig kiadatlan írásokkal kiegészülve.
Hafner Zoltán, a Kertész Imre Intézet igazgatója, a kötet szerkesztője elmondta, a költő hagyatékának egy kisebb, de annál jelentősebb részét a Kertész Imre Intézet kezeli: a közelmúltban jelent meg a költő új gyűjteményes kötete, de további ismeretlen dokumentumokat is őriznek. Elkészítették idén a költő műveinek és a róla szóló szakirodalomnak a mintegy 1700 tételt számláló bibliográfiáját, amely alapvető kézikönyv lehet minden további kutatás számára, és a Petri-honlaphoz is elkezdték az anyaggyűjtést.
Hafner szerint az ünnepi alkalomra megjelentetett Petri 75 – Közelítés című kötet minden szempontból kuriózum: Petri Lukács Ádám különleges fotók segítségével idézi meg édesapja alakját és vele együtt a hiányát. Emlékmozaikokból áll össze a tragédiákkal, traumákkal teli múlt, és az is kiviláglik, hogy a Petri által választott önpusztító életstratégia előfeltétele volt annak, hogy időtálló művei megszülethessenek. A Kertész Imre Intézet igazgatója szerint a könyv erénye, hogy befejezhetetlen, rengeteg elágazás van benne, amelyek újabb és újabb origót adnak a Petri-kép alakításához. “Kertész mondta mindig, hogy picivel rövidebbnek kell lennie a felolvasásnak, mint amit a közönség vár, hogy maradjon bennük egy kis hiányérzet. Akkor ugyanis úgy érzik, ebből kell még. Ilyen Petri Lukács Ádám könyve is” – mutatott rá Hafner. Kiemelte azt is, hogy mozaikszerű szerkezetének köszönhetően a könyv bárhol, bármikor fellapozható, más-más irányokba indulhatunk, részben közelmúltunk mikrotörténeteinek jobb megismerése céljából, részben pedig, hogy újból és újból kedvet kapjunk a versek olvasásához.
Az eseményen Pál András, a Radnóti Színház színművésze és Rozs Tamás csellóművész Kezdhetek folytatódni című Petri-estjükből adtak elő részletet.
A könyvbemutató kapcsán természetesen felmerül a kérdés, hogy a kultúrkampfos sajtópolémia tengelyén hol helyezhető el Petri György életműve, erről is akartuk kérdezni Hafner Zoltánt, aki azonban nem szeretett volna nyilatkozni.