Hol voltak, hol nem voltak, voltak azok a karácsonyok, amikor a tévében még a 12 hónap című szovjet mese után a Snuki című magyar ifjúsági sci-fi volt a jutalomfalat, így aztán inkább a klasszikus mesekönyveket bújtuk, és nem a Rádió – és Televízió-újságot.  A szülőknek karácsony idején, a könyvesboltokat járva eszükbe jutnak a vastag hóba beleszúrt csillagszórók sistergése és megcsillan szemükben a retró fényfüzérek piros fénye… Kormos István Mese Vackorról egy pisze kölyökmackóról, Bálint Ágnes Én vagyok a Tévé-maci és Romhányi József Doktor Bubó című könyvét ajánljuk most a szülőknek, hogy ne csak nekik legyen jó, hanem a gyerekeknek is. 

PZL – 061.hu

Bálint Ágnes Én vagyok a Tévé-maci című kötete inkább afféle emlékkönyv, ami azokban az időkben született, amikor még hétfőn nem volt adás a tévében, és a felnőttek számára is eseményszámba ment a mese, sőt még a Tévétorna főcíme is. Akik nem bírták ki estig, míg eléjük tipegett a mackó, felcsaphatták a mesekönyvet, amelyben az esti mese eredeti főcíméhez Bálint Ágnes írt rövid kis értelmező szövegeket. Olyan ez, mint egy storyboard, de mi így szeretjük, mert ez az eredeti főcím, hiszen már a hetvenes évek végén modernebb környezetben láthattuk a mackót, amint éppen lefekvéshez készült. Ráadásul a régi főcímet fekete-fehérben szoktuk meg, a könyvben pedig színesben látjuk, mi nagy ajándék mindazoknak, akiknek a tévémaci ugyanolyan barátjuk volt, mint a szomszéd kisfiú. És itt most több olyan jelenetben is feltűnik (mézet eszik, főz a konyhájában), amelyek a közismert főcímből kimaradtak. 

Romhányi József Doktor Bubójával is hasonló a helyzet. Aki nem tudta kivárni, míg a tévé újra leadta, szóval, aki nem tudott meglenni Bubó doktor receptúrája nélkül, és hiába mondta viccesen a vacsoraasztalnál a kis parizeres katonákra, hogy kérem a következőt, annak ott volt az eredetileg 1979-ben publikált könyv. A rajzfilm első évadát  1973-ban láthatta a közönség, de mivel akkor még jórészt mindenkinek fekete-fehér tévéje volt, a hetvenes évek végén, amikor elkezdődött a Videoton Super Color tévék sorozatgyártása, újra fel lehetett fedezni, immár színesben.  A parádés humorú, lélektanra és szociológiára is érzékeny sorozat felnőtteknek készült, de mivel rajzfilmekre is jellemző volt a hiánygazdaság, és a szereplők is szerethetően voltak csetlő-botló karakterek, a gyerekek talán jobban szerették, mint a szüleik.

Az eredeti 1979-es Doktor Bubó, mellette a 2019es, már keménytáblás kiadás (Fotó: PZL)

Volt benne krimi, reménytelen szerelem, és főleg parádés nyelvi humor, remek főcímzenével, így aztán a Kérem a következőt! rajzfilmsorozat a Kádár-korszak emblematikus, több korosztály számára is generációs élményt jelentő produkciója lett. A világon bárhol természetes volt, hogy egy sikeres rajzfilmes szériának egyéb kiterjesztései is születtek, de nálunk azért ez koránt sem volt egyértelmű. Épp ezért vált kultikussá maga a kis könyvecske is, ami eredetileg puha fedéllel, paperback formátumban jelent meg. Romhányi sikerrel adaptálta a sorozat epizódjait – összesen hét kezelés történetét -, plusz olvashatunk még egy rövid, szellemes Bubó-féle életrajzot is. Arról nem beszélve, hogy Romhányi Bubójának kulcsszerepe volt abban, hogy Magyarország szóviccnagyhatalom lett (vö: Orvosi Begyetem, a kocsma pedig lúdtalponálló, stb.). Persze, az eredeti, rajzfilmes formátum volt a kiinduló pont, de maga a könyv is egyike lett a pártállami idők nagy fétistárgyainak, arról nem is beszélve, hogy a gyerekeknek minden szempontból jobb, ha olvasunk, és nem hagyjuk magukra a vibráló monitorral. 

Kormos István Vackor-történeteit is bemozgatták, készültek belőlük rajzfilmek, amelyek bár Reich Károly meseszép, ihletetett rajzai alapján születtek és Márkus László szavalta a verseket, mégsem lettek olyan kultikusak, mint mondjuk más honi rajzfilmek. Ennek az lehetett az oka, hogy ezek az alkotások inkább csak illusztrációi voltak Kormos remek Vackor-verseinek. Ugyanakkor rádiós hangjáték is készült a Vackor-kalandokból, Szintén Márkus László remek orgánumával, a Reich Károly által illusztrált könyves mesefolyamról már nem is beszélve, így mégis ugyanolyan generációs élmény lett, mint akár a Dr. Bubó. És persze nem hasonlíthatóak össze Kormos István irodalmi értékű verses meséi Romhányi szeretettel írt, de mégis csak alkalmi írásaival, vagy éppen a szintén csak a Tévé-maci-szpotot körülíró képaláírásokkal. Kormos piszén-pisze kölyökmackója pont olyan, mint a legtöbb óvodás, gondjai vannak az ebéddel, a játékok világában él, viszont a többi gyerekkel ellentétben ő sokat csavarog. Nem rendelkezik a mackóság egyik legfőbb jellegzetességével, a méz szeretetével, talán azért sem, mert embergyerek szeretne lenni. Viszont a vackort napestig rágcsálná. 

Közismertek a Vackor-karakter előzményei… Kormos egy népmese feldolgozásokat tartalmazó kötetben (Az égigérő fa) írt A lompos medve című székely népmese átiratában a favágóról, aki felmászott a vackorfára, aztán az 1954-ben publikált A lompos medve című mesében már szerepel a „lompos, loncsos és bozontos” összetétel. A Vackor- kalandok nem klasszikus állatmesék, a kis piszén-pisze valójában inkább kisgyerek, mackóbundában. A Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról című bemutatkozó történet óvódai névsorolvasása közben felfedezhetjük a kor meghatározó irodalmárát, Domokos Matyit és íróit, Pór Jutkát, Vas Pistát… A kötet tele van mai divatos kifejezéssel élve ún. easter egg-ekkel, számos mondóka (pl. Cifra palota) motívumkincse, ritmikája köszön vissza, de sok könnyen visszahívható, emblematikus, szlogen-értékű  sorral gazdagította a gyereknyelvet. Brumma, brumma, hóha, hó! Fára mászni vóna jó!… Vagy ott a szülők szájából napjainkban sokszor idézett mondat az óvodába lépéskor: Hej, óvoda, óvoda, az volt ám a csoda! Mint valami kacsalábon forgó, ékes palota. És hogy hová rejtette magát ebben az óvodában a szerző? Nos, a vackor fára, hiszen a Vackorban nagyon is benne van a Kormos.

Bálint Ágnes
Én vagyok a Tévémaci
Móra
30 oldal 1990 Ft

Romhányi József
Doktor Bubó
Móra
140 oldal 2490 Ft

Kormos István
Mese Vackorról, egy pisze klyökmackóról
Móra
95 oldal 2799 Ft