Jószay Zsolt szobrászművész csaknem 30, emberi alakot megjelenítő faszobrát mutatja be az a kiállítás, amely Idővándorok címmel kedden nyílik Budapesten a Műcsarnokban.

MTI

Jószay Zsolt Miskolcon élő szobrászművész életművének jelentős részét fogja át a kiállításon látható válogatás, amelynek több darabja is magángyűjteményekből és közgyűjteményekből érkezett – mondta Urbán Tibor kurátor aki kiemelte, hogy az alkotó életművének legnagyobb részét fából készült munkái teszik ki. A szeptember 11-ig nyitva tartó tárlaton emberi nagyságú szobrokat, nagyra faragott emberi fejeket és különféle női figurákat mutatnak be, de látható lesz a művész édesapjának halotti maszkjáról készült faragványa is.

 Jószay Zsolt szobrai az ember, az emberi alak megjelenítésére törekszenek. A művész a munka során kitartóan ragaszkodik bizonyos formákhoz, de néha improvizál is. Mint Urbán Tibor elmondta, Jószay Zsoltot irányítja a fa anyaga is, amelynek természetes, eredeti formájához igyekszik alkalmazkodni, a barnás, sárgás vagy földszínű alkotások is a fa anyagának eredeti színét adják vissza, amitől még természetesebbé válnak szobrai.

“Alakjai kötődnek Egyiptomhoz, szobrain látható egyfajta törekvés és illúzió, amely megidézi a furcsa és vékonyka egyiptomi szobrok hangulatát” – hangsúlyozta a kurátor, hozzátéve, hogy Jószay Zsolt nem másolja vagy követi az egyiptomi alkotásokat, csak azok illúzióját ragadja meg, műveiben egyszerre jelenik meg a hajlékonyság, a könnyedség vagy a robosztusság.

Mint hozzátette, a művész a fához vásznat rendel hozzá, amely kompozíciós részleteket kiegészítve jelenik meg a szobor fején, kezén vagy lábán. “Nem művészi szándékosság vezeti a torzó alakok megalkotásában, hanem a fa anyagának befejezetlensége adja az emberi alakok befejezetlenségét” – hangsúlyozta a kurátor, megjegyezve, hogy a művész a fa mellett bronzzal is foglalkozik.

Jószay Zsolt szobrász, érmész 1951-ben született Szolnokon. 1974-ben szerzett földrajz-rajz szakos diplomát az egri Tanárképző Főiskolán, mesterei Blaskó János és Seres János voltak.     1979-től tanított rajzot Miskolcon általános és középiskolákban. 1992-től 2005-ig a Gábor Áron Szakközépiskola és Művészeti Középiskola művészeti tagozatának alapító tanáraként vezette a szobrász szakot, valamint rajzot és mintázást tanított. 1984-től vesz részt csoportos és egyéni kiállításokon. 1987-től a Művészeti Alapnak, majd a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, 1991-től a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének tagja, továbbá tagja a Magyar Szobrász Társaságnak is. Több elismerést kapott, köztük a Kondor Béla-díjat 2001-ben. Köztéri művei elsősorban Miskolcon és régiójában láthatók. Műveit több hazai közgyűjteményben őrzik.

Fotó: hermuz.hu