Ma, október 21-én ünnepli 75. születésnapját Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, művelődéstörténész, érdemes művész, a Nemzet Művésze.
MTI, 061.hu
Jankovics Marcell szépapja, Meszlényi Jenő Kossuth Lajos sógora, Komárom térparancsnoka, nagyapja író, egyben a 19. század egyik legjelentősebb magyar hegymászója volt. Apját, a Magyar Nemzeti Bank főtisztviselőjét 1950-ben koholt vádak alapján hűtlenség és hazaárulás miatt halálra, majd életfogytiglanra ítélték, családját kitelepítették. A férfit a börtönből 1956-ban Darvas Iván csapata szabadította ki, ekkorra azonban egészségi állapota már súlyosan megromlott.
Magyar népmesék (Pannónia Filmstúdió)
A Pannonhalmán, a bencéseknél érettségizett Jankovics Marcell régész vagy építész szeretett volna lenni, de továbbtanulásról származása miatt nem is álmodhatott. 1960-ban, egy év segédmunka után került a Pannónia Rajzfilmstúdióba fázisrajzolónak. 1963-ban már önállóan készítette animációs filmjeit, sőt később Nepp József az ő Gusztáv-figuráját választotta a későbbi nagy sikerű filmsorozat főhőséül, őt magát pedig társrendezőnek vette maga mellé.
A János vitéz készítésekor (forrás: mandarchiv.hu)
1965-től önálló rendezőként működött, 1971-72-ben a Képzőművészeti, 1981-től az Iparművészeti Főiskolán tanított animációt. Az ő nevéhez fűződik az első egész estés magyar rajzfilm, a János vitéz 1973-ból. A filmre több stílus is jellemző: már megmutatkozott a rendező népművészet iránti vonzalma, ugyanakkor az abban az időben világsikert aratott animációs Beatles- film, a Sárga tengeralattjáró stílusjegyei is érezhetők alkotásán.
Fehérlófia (Pannónia Filmstúdió)
Kapcsolata a magyar népművészettel és néprajzzal későbbi művészetére jellemzővé vált. A Magyar népmesék, a Mondák a magyar történelemből című sorozatok, a Fehérlófia és az Ének a csodaszarvasról című egész estés rajzfilmek mára már legendás példái e vonzalomnak. Stílusa mozgalmas, erőteljesen karakteres, mégis tömör.
Ének a csodaszarvasról (Pannónia Filmstúdió)
Ő maga inkább eklektikusnak tartja magát, az egy évtizednél tovább készült, 2011-ben bemutatott Az ember tragédiájában például színről színre stílust vált. Madách művén 1989 óta dolgozott, de a munka – elsősorban anyagi okok miatt – nagyon lassan haladt. A százhatvan perces alkotást csak 2011 őszén mutathatták be, a világ számos országában vetített filmért 2012-ben megkapta a Szolnoki Képzőművészeti Fesztivál fődíját és a magyar filmkritikusok különdíját.
Az ember tragédiája, II. szín, Édenkert (forrás: filmtekercs.hu)
1975-ben Oscar-díjra jelölték a Sisyphus című filmjéért, 1977-ben Cannes-ban a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díjat kapta a Küzdők című alkotása, a Fehérlófia az 1984-es Los Angeles-i animációs olimpián bekerült minden idők 50 legjobb rajzfilmje közé. 1997-ben meghívásra az Egyesült Államokban dolgozott egy Disney-produkcióban, amely eredetileg a The Kingdom of the Sun (A Nap királysága) címmel készült volna, végül jelentős változások után Eszeveszett birodalom címmel mutatták be. A rendszerváltás után, 1996 és 2007 között a kft.-ként működő Pannónia Filmvállalat ügyvezetője volt.
Sisyphus (forrás: urania-nf.hu)
Filmes munkái mellett rajzolt képregényeket is, de mindig csak rangos szerzők művéből, készített rajzfilmplakátokat, tervezett emblémákat, illusztrált mesekönyveket és más szépirodalmi műveket, továbbá saját könyveit is. Rendszeresen készített ismeretterjesztő és művelődéstörténeti sorozatokat televíziók számára, cikkei, tanulmányai és könyvei jelentek meg. 1992-ben egyik alapítója volt a Duna Televíziónak, az induláskor kurátorként, szóvivőként, a tv műsortanácsa elnökeként működött közre. Belekóstolt a színházi munkába is: 1997-ben a Budapest Bábszínház Bábiloni Biblia címmel mutatta be darabját.
Emlékiratainak első része 2008-ban Lékiratok címmel jelent meg, ebben gyermekkorától a Pannónia Rajzfilmstúdióba kerüléséig írja le életét. Az első kiadás megjelenése után a stúdió egyik korábbi, pártállami vezetője beperelte, rágalmazásért és a könyveket bezúzták, a némileg átdolgozott változat 2014-ben látott napvilágot. 2015-ben Pécsen Ami az életműből kimaradt címmel rendeztek kiállítást azokból a képeiből, amelyek a Biblia mintegy 30 jelenetét, festett háttereit, figuraterveit, egyebek mellett forgatókönyveit mutatta be. Az Akadémiai Kiadó könyv formájában jelentette meg a Képes bibliai történeteket.
forrás: valasz.hu
Az alkotó még az 1980-as évek elején kapott felkérést egy televíziós sorozatként vetíthető animációs Biblia-film elkészítésére, a tervezett 26×26 részből végül 1 epizód és 2 előzetes készült el. Az Akadémiai Kiadó az elkészült grafikai anyagot (7 képes forgatókönyvet és a hozzá tartozó figuraterveket) dolgozta fel könyv formájában, amelyhez mellékeli az elkészül filmeket DVD-n. A könyv különlegességnek számít a Szentírás és az animációs filmkészítés után érdeklődő közönség számára is.
Képes bibliai történetek
Jankovics Marcell 1998 és 2002 között, majd 2010-2011-ben a Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumának elnöki tisztségét töltötte be. 1994 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2011-től három évig a testület elnökségében működött, 2014-től az akadémia alelnöke. A Magyar Művelődési Társaságnak 1998 és 2014 között volt elnöke.
Szinte az összes magyar szakmai és állami elismerést megkapta, Balázs Béla- és Kossuth-díjas, érdemes művész, 2007-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki. A Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetést és a Magyar Örökség díjat 2013-ban vehette át, 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal ismerték el munkásságát. 2009-ben megkapta a Kulturális Világtanács Leonardo da Vinci-díját. Szakmai elismeréseinek száma negyvennél is több, de annak idején sem az Oscar-gálára, sem a cannes-i filmfesztiválra nem mehetett ki, az utóbbin a rangos diplomát más vette át helyette, neki csak utólag, egy félreeső irodában adták át.
Vezető fotó: mno.hu