A Pannónia Entertainment úgy gondolta, hogy itt az ideje feleleveníteni a világhírű varázslótanonc történetét, ezért újra megnézhetjük a Harry Potter-filmek részeit a hálózathoz tartozó három budapesti moziban, felújított, 4k felbontásban. Ugyanígy várja a nézőket David Lynch klasszikusának, Az elefántembernek a 40 éves, felújított kiadása.
061.hu
A Harry Potter- maraton január 19-én indul hódító útjára és egészen március 15-ig eltart, a sor pedig természetesen a Harry Potter és a bölcsek köve című filmmel kezdődik. A kezdeményezésben résztvevő mozik a Cinema MOM, a Pólus Center Mozi, valamint a GoBuda Mozi. Fontos tudnivaló, hogy a Cinema Momban eredeti nyelven, magyar felirattal, míg a két másik helyszínen szinkronosan izgulhatunk a boszorkány- és varázslótanoncok életének alakulásáért.
A filmek menetrendje a következőképpen alakul:
- január 19-25.: Harry Potter és a bölcsek köve (2001, 152 perc)
- január 26-február 1.: Harry Potter és a Titkok Kamrája (2002, 161 perc)
- február 2-8.: Harry Potter és az azkabani fogoly (2004, 142 perc)
- február 9-15.: Harry Potter és a Tűz Serlege (2005, 175 perc)
- február 16-22.: Harry Potter és a Főnix Rendje (2007, 138 perc)
- február 23-március 1.: Harry Potter és a Félvér Herceg (2009, 153 perc)
- március 2-8.: Harry Potter és a Halál ereklyéi – 1. rész (2010, 146 perc)
- március 9-15.: Harry Potter és a Halál ereklyéi – 2. rész (2011, 130 perc)
Az elefántembert, a kétórás brit-amerikai koprodukciót eredetileg 1980-ban mutatták be, digitális felújítására pedig az alkotás 40. évfordulóján került sor, melynek akkori mozis forgalmazását erősen lekorlátozta az épp csúcsán dübörgő világjárvány. A fekete-fehér film restaurálása teljes körű volt, így a mai minőségekhez szokott szemeknek is fogyaszthatóvá vált.
Az igaz történetet elmesélő dráma a 19. században játszódik. Az Elefántember néven elhíresült John Merrick életét dolgozza föl, akinek teste és arca hátborzongató elváltozásokba kezdett kisgyermekkori betegségének köszönhetően. Története egyben megindító és szomorú, a szövődmények következtében csupán 27 évet élt, mindenki egy különc szörnyként tekintett rá, saját családja pedig kitagadta. Elzárt életét egy vándorcirkusz változtatta meg, ahol főműsorszámként léphetett föl a korszakra jellemző freakshow hullám részeként, és noha pénzért, megbecsülést itt se szerzett. Valódi kedvességet csak egy fiatal londoni sebész, Dr. Fredrick Treves mutatott John irányába, aki igyekezett elfogadtatni a társadalommal a sokak szemében torszülött srácot. Merrick csak a dokinak köszönhette emberszámba vételét, általa tudta meg, milyen a szeretet, így minden csalódása és bántalmazása ellenére az érzékeny lelke mögé egy okos fiú lett belőle, aki szellemileg se volt alulmaradott kortársaihoz képest. Ám a viktoriánus Londonban ez nem volt elég a külseje miatti szemellenzős elutasítás ellen.
A 16-os korhatárral besorolt mozit a 4 Oscarra-jelölt, többek közt a Twin Peaks-ről, a Veszett világról, a Mulholland Drive-ról, vagy a Kék bársonyról ismert David Lynch rendezte, címszereplőként a 2. (egyben utolsó) Oscar nominációját begyűjtő néhai John Hurt brillírozik nagyszerűen, míg az orvos megformálójaként a kétszeres Oscar-díjas Sir Anthony Hopkins látható. Külön érdekesség, hogy tiniként feltűnik Dexter Fletcher is, aki színészként több Guy Ritchie és Matthew Vaughn filmből (A ravasz, az agy és két füstölgő puskacső; Csillagpor, Ha/ver) lehet ismerős, azóta pedig rendezőként ő jegyzi az Eddie, a sast és a Rocketmant, sőt a Bohém rapszódia utóforgatásain is ő dirigált.
Az Elefántembert az Akadémia 8 kategóriában találta érdemesnek a legjobbak közé sorolni, így abban az évben a Dühöngő bikával megosztva a legtöbb Oscar-esélyt tudhatta magáénak, ám Scorsese boxfilmjével ellentétben ezek közül egyet se tudott aranyszoborrá váltani, Hurt pont Robert De Niro miatt maradt le férfi főszereplőként. A megjelenés idején komoly balhé lett abból, hogy nem jutalmazhatták a maszkmunkát. Sőt, elutasították a versenyen kívüli Oscar-díj odaítélését is (holott korábban kétszer már megtették addig, pl. a Majmok bolygója esetében), ám ennek hatására a következő évtől bevezették a dedikált kategóriát, szóval ahogy a Csibefutam tekinthető egy amolyan 0. animációs nyertesnek, úgy az Elefántember is a 0. smink/maszk/haj győztesnek, hisz ez teremtette meg az idevágó szobrot. „Hazaibb” pályán a BAFTÁ-nál viszont nem távozott üres kézzel: a legjobb film lett és Hurtöt is díjazták.
Az alkotás január 26-átől, limitált ideig lesz látható a kiválasztott hazai mozikban.