“Játszani kezdtem. Mindenből és semmiből.” – A Cziffra György emlékkiállításról

Sokan a mai napig nem tudják itthon, ki volt Cziffra György, aki pedig a nevét ismeri, az is leginkább csak bárzongoristaként emlegeti. Pedig minden idők egyik legnagyobb magyar zongoraművészéről van szó, aki már nyolcévesen, Dohnányi-növendékként a Zeneakadémián tanult. Életéről a Molnár C. Pál Műterem-Múzeum február 25-ig látogatható tematikus kiállításán tudhatunk meg többet. A tárlat mellett a Balázs János Liszt- és Prima-díjas zongoraművész által alapított Cziffra Fesztiválhoz más felvezető programok is kapcsolódnak: az adventi időszakban a MomPark bevásárlóközpontban bárki kipróbálhatja a CZF Street Pianót, az ünnepi készülődés idején három ingyenes koncertet is hallhatnak az érdeklődők. A kőbányai Kroó György Zeneiskolában pedig a zongorista hallgatók számára meghirdetett mesterkurzusok mellett újdonságként cigányprímás mesterkurzus is indul Sárközi Lajos prímás vezetésével.

MÉNES MÁRTA – 061.hu

“Sok összetevője van annak, hogy Cziffra művészete a hazai zenetörténetben alulreprezentált. A történelem, a riválisviszonyok, a disszidensség mind közrejátszanak abban, hogy Cziffra György példaértékű művészete a mai napig nem foglalhatta el az őt megillető helyet Magyarországon” – mondja Besszer Szilvia, a Cziffra Fesztivál rendezője. Cziffra szellemi életén, mint sok más, abban a korban élő emberén, végigtrappolt a történelem. ’56 előtt megpróbálta elhagyni Magyarországot, de a határon elfogták és börtönbe zárták. Legendák terjengenek arról is, hogy Ficher Annie személyében erős riválisa akadt. Ezek, valamint roma származása, mind nehezítették a pályáját. ’56-ban sikeresen elhagyta Magyarországot, disszidenssé vált, amikor pedig visszatért, már nem ugyanaz a Cziffra György volt. 1981-ben ugyanis fia tragikus hirtelenséggel elhunyt, egy lakástűzben vesztette életét. Korai halálát nehezen viselte, zenekarral többé nem is lépett fel és lemezfelvételt sem készített.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Ágyúk és virágok

Az Ágyúk és virágok című tárlaton fotók, dokumentumok, tárgyak, idézetek és grafikák idézik meg a 24 évvel ezelőtt Párizsban elhunyt Cziffra Györgyöt: az egyik terem az angyalföldi nyomortól Cziffra 1956-os disszidálásáig vezeti az érdeklődőket, a másik helyiség pedig már a sikereket mutatja be. A közönség megismerheti a senlisi Saint Frambourg-kápolna felújításának történetét, valamint a Cziffra-alapítvány létrejöttét, amely fiatal zenészek és képzőművészek támogatását tűzte ki céljául, tudtuk meg a Molnár C. Pál Műterem-Múzeum vezetőjétől, Csillag Évától.

A kiállítás a Cziffra-emlékiratokat összegző Ágyúk és virágok című memoár-kötetre reflektálva a zenész sok kitérővel és nehézséggel tarkított életútját kívánja bemutatni, ahol épp úgy helyet kapnak a hadiesemények, mint a művészet. Cziffra egyébként Schumanntól kölcsönözte emlékiratainak címét: Chopin műveit nevezte Schumann „virágok közé rejtett ágyúk”-nak. Cziffra útját az angyalföldi nyomortanyáról a Senlis-i Királyi Kápolnáig követjük végig, közben olyan állomásokon időzünk, mint a Zeneakadémia, a harctér, a hadifogság, a budapesti éjszakai lokálok, a börtön, a koncertpódium és a világhír, majd a Senlis-i Cziffra-alapítvány. “A Straussok, Offenbachok és társaik nagy családjának köszönhettem, hogy ötéves koromtól fogva a zongoránál való rögtönzés volt jóformán egyetlen gyakorlatom. Több volt ez gyönyörűségnél, hatalom volt a kezemben, hogy tetszésem szerint kitörjek… az angyalföldi valóságból” – olvashatjuk a memoár-részletet, majd pár sorral arrébb a gyerek Cziffrának megváltást hozó zene egész más kontextusban jelenik meg: “A háború alatt szemem láttára bombáztak le egy kápolnát, ahol néhány perccel korábban a romos toronyban szólaltattam meg a harmóniumot, és már szinte azt hittem, hogy a zene kiválthatja a romboló erőket. Vigaszomra szolgál, ha azt látom, hogy egy másik kápolna újjászületik a zene által és a zenéért”. Itt a rendkívül rossz állapotban lévő, addig autójavító műhelyként használt senlisi Saint Frambourg-kápolna megvásárlására utal Cziffra, ahol koncertek sorát adta, de képzőművészeti kiállításoknak is helyet adott benne. E kettősség, a nagy amplitúdón mozgó életmozzanatok, és a végtelen távolságokat áthidaló erő, a zene fókuszba állítása határozza meg a művész életét, ebbe kapaszkodik a tárlat is.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Mesterkurzusok

A kőbányai Kroó György Zeneiskolában a zongorista hallgatók számára meghirdetett mesterkurzusok mellett újdonságként cigányprímás mesterkurzus is indul Sárközi Lajos prímás vezetésével. “A kávéházi cigányzene nagyon fontos részét képezi a magyar kultúrának, elég, ha csak Liszt Ferencre gondolunk, aki hazai útjain fogadókba betérve találkozott azokkal a magyar zenékkel, amiket a cigányok játszottak. Ezek a zenék itt éltek velünk évszázadokon keresztül, örömünkben, bánatunkban. Mára azonban ez a patinás kávéházi cigányzene a feledés homályába merült, az elmúlt évtizedekben a mulatós zene elvitte a fókuszt, teljesen más kép alakult ki a fejekben a cigányzenével kapcsolatban” – mondja Besszer Szilvia kihangsúlyozva, hogy szeretnének rendet tenni a fejekben, és megmutatni a cigányzene esszenciáját.

Sárközi Lajos Junior Prima Díjas prímás 2019 februárjában tart mesterkurzust, majd a Cziffra György Fesztivál egy tehetségkutatót hirdet: a cigányzenét magas színvonalon játszó művészeket szólít meg, közülük válogat a szakmai zsűri, a legjobbakat emeli ki a februári fesztivál során. Az így megtalált tehetségek számára jövő év szeptemberéig a Cziffra Fesztivál a Budapest Borfesztivál segítségével fellépéseket szervez olyan helyeken, ahol a cigányzene leginkább otthon érzi magát: éttermekben, borvacsorákon, borkóstolókon, pincékben, az ország legnevesebb borászai kóstolótermeiben. A tehetségek bemutatására ezáltal egy olyan országos turné szerveződik, amelyet a magyar borászok is nagy örömmel fogadnak, közösen dolgozva azon, hogy ezt az értékes műfajt ismét az őt megillető helyre emeljék.

A szervezők tervei szerint a közel egyéves program záró eseményeként jövő szeptemberben, a 28. Budapest Borfesztiválon a zsűri által kiválasztott cigányzenészek, művészek egy gálakoncert keretében együtt léphetnek fel. A mesterkurzusra jelentkezéssel kapcsolatban Besszer Szilvia elmondta, a fiataloknak a weblapon kell kitölteniük egy jelentkezési lapot, küldeniük kell egy bemutatkozó videót, túljelentkezés esetén pedig a zsűri választja ki azokat, akik bekerülhetnek a kurzusra. Ez 20 főt jelent a zongora és 10 főt a cigányprímás szakon. A képzés ingyenes, három napot vesz igénybe. 

Fotó: Horváth Péter Gyula

Street piano

“Szeretnénk az akusztikus zenére, az igényes zenére felhívni a figyelmet. Az elmúlt években azt tapasztaltam, hogy a gyerekek szinte nem is találkoznak hangszerekkel. Amikor meglátták a zongorát, és először találkoztak azzal az akusztikus élménnyel, hogy egyszerűen leütnek egy billentyűt, és megszólal a zene, akkor döntöttünk úgy, hogy a Street piano kezdeményezésből hagyományt teremtünk” – mondja Besszer Szilvia. Ezért az adventi időszakban idén is bárki kipróbálhatja, milyen érzés zongoraművésznek lenni, vagy akár csak, hogy milyen egy minőségi hangszeren játszani. A MOMPark, a MOMKult és az Opera Zongoraterem segítségével a Cziffra Fesztivál idén is felállít egy street pianot a MOMParkban, a hangszert bárki kipróbálhatja december 8. és 23. között, valamint a világhírű zongoraművészre, Cziffra Györgyre emlékezve több ingyenes koncertet is végighallgathat. Az idén ifj. Balázs Elemér és Farkas Zsolt szólaltatják meg a hangszert.

Fotó: Horváth Péter Gyula

CZF-díjak

Hagyományteremtő szándékkal alapították meg a Cziffra fesztivál díjait 2017-ben, amelynek célja a pályájuk elején álló tehetség támogatása, valamint a legnagyobb kulturális értékeket felmutató emberi teljesítmények elismerése. A Cziffra Fesztivál Életműdíját az egyetemes kultúra megőrzésében, ápolásában tett munkásságuk elismeréseként a zenei élet kiemelkedő értéket képviselő művészeinek, kulturális szakembereinek, előadások, illetve társaságok, együttesek rendezőinek vagy alapítóinak ítéli oda a zsűri. A Cziffra György Fesztivál Tehetség-díjat pedig évente két hangszeres művész kaphatja kimagasló teljesítményért, 32 éves korig. A díj egymillió forintos pénzjutalommal és emlékplakettel jár, amelyek átadására a fesztivál gálahangversenyén, 2019. február 24-én a Zeneakadémia Nagytermében, José Cura és Balázs János közös estjén kerül sor. 

Fotó: Horváth Péter Gyula

2018-12-11T06:24:47+02:00 2018. december 9.|