Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

A tudományos világ felbolydult pár nappal ezelőtt, amikor nyilvánosságra hozták az orosz hatóságok, hogy a közelmúltban felfedezték egy gyapjas orrszarvú-bébi tetemét Szibériában. Pár évvel ezelőtt hasonló körülmények között találták meg az azóta Yuka névre keresztelt bébimammutot, akinek szöveteit jelenleg japán tudósok vizsgálják. Ha a kutatások a mostani ütemben haladnak, az orosz, japán és koreai tudósok alkotta csoport az évtized végére akár a most meglelt Sashát, a kis gyapjas orrszarvút is vissza tudja hozni az élő fajok sorába. A KLÓNOZÁS JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL SZÓLÓ SOROZATUNK ELSŐ RÉSZE!

SZILÁGYI ANDRÁS – NULLAHATEGY

Ez az apró gyapjas orrszarvú az egyetlen tiszta mintapéldánya ennek a kihalt fajnak, valamint az egyetlen a maga nemében, amelyet valaha találtak ebből a ritka, több mint 10 ezer éve kihalt fajból.  Szását – ahogy azóta a kis állatot elnevezték – Jakutföldön, a fagyott talajon fekve, egy patak partján találták meg – számolt be az eseményről kedden a Siberian Times.

o-RHINO-SASHA-facebook

Amikor a 19. században az első gyapjas orrszarvú leletet, egy szarvat megtalálták Oroszországban, először azt hitték, hogy a furcsa kinézetű tárgy egy óriás „főnixmadár”  karma volt. A további leletek természetesen árnyalták a képet. Számos kopott orrszarvat is találtak, amely azt jelentheti, hogy az folyamatosan súrlódott a földön, mert ezzel söpörték el a havat és a jeget az élelem fölül, az is lehet azonban – ahogy ez néhány holló esetében előfordul – , hogy egymással küzdve sérültek meg.  A gyapjas orrszarvú legközelebbi ma élő rokona a szumátrai orrszarvú.

 Ratu, a 8 year-old female Sumatran Rhino is seen at the SRS in the Way Kambas National Park

“Először azt hittem, hogy egy rénszarvas tetemét pillantottam meg, de amikor felengedett, láttuk hogy egy szarv van a felső állkapcsán és rájöttünk, hogy ilyen egy orrszarvú.” – nyilatkozta  Alexander Banderov vadász, aki felfedezte a kis állatot, s aki egyben Szása „keresztapja” is.  A test azon részei, amelyek már kilógtak a jégből, sajnos a vadon élő állatok táplálékává lettek, de a többi rész, ami még benne volt a fagyott talajban tökéletesen megmaradt.

image (2)

A tudósok becslése szerint Szása, a gyapjas orrszarvú (tudományos nevén: Coelodonta antiquitatis)  18 hónapos volt, amikor meghalt és mintegy 10.000 évvel ezelőtt történt a tragikus esemény. A megmaradt és természetesen mumifikálódott tetem-lelet tartalmazza az állat gyapjúját, füleit, szemét, orrlyukát, koponyáját és száját is.

slide_250083_1508290_free

„Reméljük Sasha választ ad nekünk egy csomó kérdésre azt illetően, hogy miként nőtt és fejlődött ez az egyed, valamint arra, hogy milyen feltételek mellett éltek egykor a gyapjas orrszarvúk. Reméljük tisztábban láthatjuk majd azt is, hogy a mai állatok közül melyik áll a legközelebb hozzájuk” – nyilatkozta  Albert Protopopov, az Orosz Tudományos Akadémia a Mammut Fauna Osztályának jakutföldi vezetője, amely intézetben most Szását vizsgálják. “Most elsőként a DNS mielőbbi kinyerésre fogunk összpontosítani, mert a tetemet jelenleg fagyasztva kell tartani, így nagyobb esélye van arra, hogy megőrizzük az örökítőanyagot. Reméljük, hogy az első eredményekről egy-két hét múlva már be is számolhatunk.”

2012-10-16-11-43-17

Amikor Dollyt, egy Finn-Dorset birkát 1996-ban klónozták, sokan azt hitték, hogy egyre nagyobb számban fognak szaporodni a hasonló példányok. A folyamat, az úgynevezett szomatikus klónozás azt az ígéretet hordozta, hogy ha meg tudunk szerezni akár csak egyetlen működő magot bármilyen sejtből, reprodukálni tudunk egy  egész állatot.

DOLLY MUSEUM.

A tudósok fejében már ekkor megfordultak a gyapjas mamutok, amelyek 4000 évvel ezelőtt haltak ki. Fagyott tetemek sora kerül elő időről időre, és a fagyott altalaj is széles tárházát őrizte meg lágy részeknek és szőrmének egyaránt.  Az amerikai University of Pennsylvania nagy előrelépést tett az elmúlt évben, amikor 2014-ben rekonstruálta a mamut génállományát. Idén két kutatócsoport is bejelentette terveit, hogy klónozzák a mamutot. A klónozást az serkenti elsősorban, hogy szélesítsék a pleisztocén állatokról szóló tudományos ismereteket, de abban a reményben is folytatják ezt a programot, hogy klónozott mamutok kis csodáit visszatelepíthessék egyes sarki élőhelyekre, segítve ezen ökoszisztémák működését, hisz ezek az élőlények viszonylag rövid ideje tűntek csak el róluk.

 Ice_age_fauna_of_northern_Spain_-_Mauricio_Antón

A szibériai fagyott mamutok úgy tűnik, hogy minden szükséges nyersanyagot megadtak egy élő állat „újjáépítéséhez”. Néhány esetben még teljesen ép szerveket, sőt vért, szemeket és emésztőszerveket is találtak – hasonlóan Szásájéhoz. Ez még mindig nem ugyanaz, mint Dolly esetében, ahol jól megőrzött, élő szövetet lehetett kinyerni celluláris és molekuláris szinten egyaránt.

 141028-baby-mammoth-kns-1436_93a15bb52002391acef087e56ed252ad

Akira Iritani a Kiotói Egyetemről vezeti azt a kutatócsoportot, a dél-koreai Sooam Biotech Research Centerrel és az oroszországi Észak-keleti Szövetségi Egyetemmel partnerségben most abban reménykedik, hogy funkcionális sejteket sikerül kivonni egy fagyott mamut bébiből és használhatják annak genetikai anyagát a klónozás megkezdéséhez. Ez a kutatócsoport fogja megkapni Szása génjeit, hisz együttműködése az orosz kutatókkal több évre tekint vissza.

 maxresdefault (1)

Hacsak azonban egy organizmus nem tartalmaz valamilyen “fagyálló ellenanyagot”, a fagyás hajlamos elpusztítani a sejteket. Egy steak a fagyasztóban például  tökéletes izomnak és zsírnak tűnhet, de ha mikroszkóp alatt nézzük meg, akkor láthatjuk, hogy abban a pillanatban, ahogy a víz a szövetekben megfagy, kitágul, és ezzel szétszakítja a sejtfalakat és más finom szerkezeteket. A szomatikus klónozására szánt, fagyott emlős sejtek használata mindeddig kudarcot vallott. Egyetlen eset van a tudomány mai állása szerint, ami lehetséges kivételt jelenthet…

 FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK!!!!

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •