Január 22-e van, ma ünnepeljük a magyar kultúra napját. 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz megírását. Az országban ilyenkor mindenhol a magyar kultúrát ünnepeljünk, mi pedig a budapesti programok közül ajánlunk néhányat az olvasók figyelmébe. 

061.hu

1. Petőfi eredeti versei, levelei a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit, a hozzá köthető relikviákat és műalkotásokat, valamint egy konferenciakötetet is elérhetővé tesz a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) a magyar kultúra napja alkalmából. A költőhöz köthető kincseket a bicentenáriumi Petőfi Sándor-emlékév előzeteseként a 200 Petőfi szabadon (https://200petofiszabadon.pim.hu) weboldalon nézhetik meg és tölthetik le a látogatók. Ez a virtuális képeskönyv jóval több egy adatbázisnál, a letölthető képek mellett közérthető módon ismerkedhet meg a látogató a műtárgyak történetével, a hozzájuk kötődő érdekességekkel.

Az érdeklődők olyan emblematikus versekben tanulmányozhatják Petőfi változó kézírását, mint a Dalaim, Az őrült, A vén zászlótartó, a Nagykárolyban, az Erdélyben, a Szép vidéknek szépséges leánya. vagy a Csalogányok és pacsirták. Belepillanthatnak Petőfi levelezésébe menyasszonyával és barátaival, megnézhetik iskolai bizonyítványát, szerződését az Összes költeményekre vagy éppen a halottá nyilvánítás jegyzőkönyvét. Sokakat érdekelhetnek Szendrey Júlia naplói vagy fia, Petőfi Zoltán versei.

A múzeumnak a költő emlékét őrző Petőfi Társaságtól származó legnagyobb egysége a könyvtár. Nemcsak a költő életében megjelent ritkaságokba – például kötetei összes kiadásába -, hanem saját könyvtára egy részébe is lehetőség nyílik belelapozni. Olyan különleges dokumentumokra kereshet rá az érdeklődő, mint Petőfi körözése vagy katonai kitüntetése, röpiratban terjesztett versei vagy vándorszínészkedésének plakátjai. A leglátványosabbak azonban a képzőművészeti és relikviagyűjtemény féltett darabjai, Petőfi csaknem teljes portrégalériája a gyermek- és ifjúkorától kezdve az egyenruhát öltő költőig. Megtekinthetők jól ismert művek illusztrációi a János vitéztől az Anyám tyúkjáig olyan mesterektől, mint Barabás Miklós, Orlai Petrich Soma, Than Mór, Madarász Viktor, Lotz Károly, Zichy Mihály, Aba-Novák Vilmos vagy Ferenczy Béni.

A személyes tárgyak egyaránt érzékeltetik az életutat és a kedvteléseket is: látható a sakktáblánál ülő vagy házisapkában pipázó költő, a mészáros édesapa mezővárosi világa és a reformkori pesti értelmiségi lakás biedermeier berendezése, igényes dísztárgyai.

2. Dalmaraton az Eiffel Műhelyházban

Dalmaratonnal, verskoncertekkel és hangfelvételek megjelentetésével készül a hétvégén a Magyar Állami Operaház az Eiffel Műhelyházban. Szombaton a több mint ötórás Dalmaratonon a Magyar Állami Operaház szólistái, énekkari és gyermekkari művészei, valamint ének szakos egyetemi hallgatók magyar nép- és műdalokat szólaltatnak meg zongorakísérettel. Az Opera Facebook-oldalán csúsztatott élő közvetítésben, 13 órától látható műsorban fellép Bakonyi Anikó, Bakos Kornélia, Erdős Róbert, Fekete Attila, Fülep Máté, Gábor Géza, Heiter Melinda, Megyesi Schwartz Lúcia, Megyesi Zoltán, Nagy Zsófia, Rezsnyák Róbert, Rőser Orsolya Hajnalka, Szegedi Csaba, Váradi Zita és Várhelyi Éva is.

A programban többek közt Bartók-, Egressy-, Goldmark-, Kacsóh-, Kodály-, Liszt- és Zerkovitz-művek hangzanak el, majd az eseményt a Gyermekkar előadásában a Himnusz zárja. A Dalmaratonnal párhuzamosan az Eiffel Műhelyház Hevesi Sándor háziszínpadán 11 órától a Katáng zenekar ad mesekoncertet, délután 16 órától ugyanitt lép fel a 20. századi és kortárs magyar líra sokszínűségét énekes formában feldolgozó Poézis együttes.

Vasárnap 14 fővárosi, vidéki és külhoni együttes részvételével hetedik alkalommal jelentkezik a Dalárnap amatőr kórustalálkozó az Erkel Színházban. A Magyar Állami Operaház Énekkarának szervezésében megrendezett esemény Erkel Ferenc örökségét kívánja ápolni. Az Erkel Színház ezen a napon megmutatkozási és ismerkedési lehetőséget nyújt a különböző énekegyütteseknek, amelyek a nap végén Az ezred lánya egy kórusrészletét az Opera Kórussal közösen éneklik el a színpadon és a nézőtéren. Az Opera Facebook-oldalán 12 és 17 óra között közvetítés formájában is megtekinthető eseményhez játék is társul. A résztvevők és a nézők szavazatai alapján a legjobbnak ítélt kórus egyik következő koncertjét Csiki Gábor karigazgató dirigálja, az eseményről pedig a M5 csatorna Opera Café magazinműsora is beszámol.

A magyar kultúra napjára több új kiadvánnyal is készül a Magyar Állami Operaház, amelyek közt valódi kuriózumnak ígérkezik az OperaTrezor legújabb, Szamosi Elza és kora című kiadványa. Emellett két operafelvétel, Goldmark Károly Sába királynőjének stúdiókörülmények között rögzített változata és Tóth Péter Örkény István Tóték című alkotása nyomán készült operája is megjelenik pendrive-on.

3. Két írónő életműve a Várkert Bazárban

Két írónő, Szabó Magda és Szepes Mária életművét elevenítik fel január 23-án és 24-én a Várkert Bazárban a magyar kultúra napja alkalmából. Január 23-án Szabó Magda műveiből összeállított esttel, január 24-én pedig Szepes Mária regénye ihlette táncelőadással várják a közönséget.

Szabó Magda 105 évvel ezelőtt született, és 15 évvel ezelőtt hunyt el. Január 23-án a Szelíden és szilárdan című előadás tárja fel az írónő életét, felidézi kivételes pályáját, gyermekkorát, szüleihez fűződő kapcsolatát, házasságát, íróvá érését. Gajdó Delinke színművész bensőséges hangulatú előadásában Szabó Magda gyermekként, serdülő leányként, szerelmesként, barátként, özvegyként és halhatatlan művészként is feltűnik, miközben megelevenedik családja és imádott férje, valamint megjelenik életének legfontosabb helyszíne, Debrecen is.

Január 24-én a Szepes Mária regénye alapján készült A változatlanság hullámhossza című összművészeti előadás látható a Várkert Bazárban. Az előadás olyan kérdéseket feszeget, minthogy hatalmunkban áll-e mások életét megváltoztatni, vagy van-e elég bátorságunk változtatni saját életünkön. A darab különlegessége, hogy verbális és nonverbális elemek egyaránt megjelennek benne a moderntánc, a néptánc és a flamenco elemeit felhasználva. Bajnay Beáta koreográfus produkcióját Szepes Mária azonos című regénye ihlette, amelynek 1986-os kiadása a science fiction formába rejtve tárta fel az egyén és a társadalom egymásra hatását. Az Aldebaran Kompánia előadásának főszerepeit két meghívott színművész, Huszárik Kata és Kaszás Gergő játssza.

 

4. Tematikus tárlatvezetések a Magyar Nemzeti Múzeumban

Tematikus tárlatvezetésekkel ünnepli a magyar kultúra napját a Magyar Nemzeti Múzeum. Az időszaki kiállításokhoz kapcsolódó és az épület történetét bemutató négy programban a látogatók megtudhatják egyebek mellett, hogy milyen volt egy audiencia Erzsébet királynénál, valamint egy évszázadot átívelő időutazáson is részt vehetnek a reformkortól az I. világháború kitöréséig.

A Mesélő falak – Épülettörténeti séta című tematikus program nemcsak az épület évszázados tereiről, hanem a benne megfordult híres történelmi személyekről, a történelemben és a múzeum történetében betöltött szerepükről szól. Az Erzsébet királynénál történt audienciákat bemutató program egy 30 évet átívelő történetet tár a látogatók elé, melynek során a tárlatvezető narrátor szerepébe helyezkedik. Az élő múzeumi program során a kiállításban nemcsak a tárgyak mesélnek, hanem maguk a szereplők is.

Az Ars et virtus. Horvátország és Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége című, a zágrábi Galerija Klovicevi Dvori és a Magyar Nemzeti Múzeum új, időszaki kiállításában Szende László kurátor vezetésével a résztvevők többek között arra kaphatnak választ, hogyan kerültek az Árpád-házi királyok Horvátország trónjára, valamint milyenek voltak a művészeti kapcsolatok a két nemzet között az elmúlt évszázadokban.

A leghosszabb század nagyjai – a 19. század története című tárlatvezetés a reformkortól az I. világháború kitöréséig kalauzolja el a látogatókat, korhű ruhák és tárgyak segítségével. A program során a látogatók megismerhetik a reformkor nagyjait, a márciusi ifjakat, ismereteket szerezhetnek a kiegyezésről, valamint a dualizmus hétköznapjairól is.

A szombati programokon való részvétel regisztrációhoz kötött, ami a jegyek megváltásával lehetséges. Belépőjegyek még korlátozott számban elérhetők az intézmény weboldalán.

5. Ingyenes rendezvénysorozat a Klebelsberg Kastélyban

Ingyenes rendezvénysorozattal várják a közönséget a magyar kultúra napja alkalmából a Klebelsberg Kastélyban. Szombaton 18 órakor látható Hedry Mária Szenvedély és hűség – Zrínyi Ilona című monodrámája, amelynek századik jubileumi előadását tartják a magyar kultúra tiszteletére a Klebelsberg Kastély kamaraszínházzá átalakított tereiben. Az előadás Magyarország szinte minden táját bejárta, és Zrínyi Ilona valóságos útjait is követte Felvidéken, Erdélyben, Délvidéken és legutóbb Munkácson. Zrínyi Ilona alakját Majzik Edit színművész formálja meg.

Vasárnap 15 órakor a Kastélymesék című sorozatban egy magyar népmese, a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack elevenedik meg Tóth Krisztina bábművész bábjainak segítségével. Az előadás előtt és után népi szalmabábokat készíthetnek a gyerekek egy iparművész segítségével. A Klebelsberg Kastély ezzel az előadással indítja el gyermekeknek szóló foglalkozásait.

+1. Hat magyar animáció ingyenesen nézhető a FILMIO-n

Hat magyar animációs film, köztük Dargay Attila legendás alkotása, a Lúdas Matyi nézhető ingyenesen péntektől vasárnapig a FILMIO-n, a magyar kultúra napja alkalmából.

A Lúdas Matyi mellett az idén 65. jubileumát ünneplő Pannónia Filmstudió gazdag hagyatékából is ízelítőt ad az NFI. A magyar kultúra napja alkalmából Reisenbüchler Sándor, Richly Zsolt, Jankovics Marcell, Varsányi Ferenc, valamint Keresztes Dóra és Orosz István egy-egy alkotását teszi ingyenes elérhetővé. A magyar animáció legnépszerűbb egész estés filmjeként jegyzett Lúdas Matyi Fazekas Mihály verses elbeszélését dolgozza fel. Megjelenésekor mintegy 2,5 millió néző váltott jegyet a mozikban, sikere azóta is töretlen. Az elbeszélésből Nepp József, Romhányi József és Dargay írták a forgatókönyvet. Az emberkaraktereket Jankovics Marcell tervezte, aki csaknem két évig dolgozott a figurákon. A szegény, de eszes libapásztor fiú történetét elmesélő animáció időtlen mestermű, amely minden korosztálynak tanulságos és mulatságos – olvasható a tájékoztatóban.

Reisenbüchler Sándor 1968-as A Nap és a Hold elrablása című, Juhász Ferenc népmese feldolgozásában az emberi gonoszság következtében eltűnnek az égitestek az égboltról. Richly Zsolt Szvit című animációs etűdjében (1969) öt közismert magyar népdal csendül fel, a dalok képi megjelenítéséhez a magyar népi díszítőművészet letisztult motívumai adják a sorvezetőt. Jankovics Marcell Hídavatás című animációs rövidfilmje (1969) a hatalom kritikája és a protokoll üres formáinak kifigurázása, amit valós esemény inspirált: az 1960-as évek első felében az Erzsébet híd rekonstrukciója és az újjáépített híd átadása. Varsányi Ferenc 1975-ös Mézes-táncos című animációs rövidfilmje főszereplői marcipánból készültek, a népdalok a Sebő Együttes előadásában csendülnek fel, a dalokat a fiatal Sebestyén Márta énekelte, akinek ez volt az első filmes közreműködése. Keresztes Dóra és Orosz István Garabonciák (1985) című filmje, az ősi varázsszövegekre épülő alkotás archaikus elemekkel, a sámánhit emlékeivel egyike a magyar animáció leghipnotikusabb alkotásainak.