Péntektől várja a látogatókat a Vajdahunyad várban rendezett első Birka-fesztivál. Hogy nagyon ki vagyunk éhezve már a zöldre, a fűben hentergésre, egy laza, kötetlen, kissé harsány közösségi eseményre a hosszú tél után, az már a hagyományosan tavaszköszöntő május 1-je előtt megrendezett előmajálisok sikerességén is látszik.
SUSÁNSZKY MÁTYÁS PÁL – Pesti Mese/Nulla6egy Facebook-csoport
A birkafesztivál ennek megfelelően pontosan kielégíti minden elvárásunkat. Felvonultak a mézeskalácsosok és a vattacukrosok, vehetünk bioszappanyt és medvehagyma-lekvárt. Megcsodálhatjuk az élménykovácsot, akinek széles, koromfüstös ingére gondos kezek a „Kovács vagyok, nem hülye” feliratot hímezték. Kóstolhatunk sajtot és süteményt minden mennyiségben, miközben kicsaphatjuk a kölköket a fűre állatot simogatni. Bár a felvonultatott néhány barika egy negyed pulinak sem nyújtana kielégítő szórakozást, és a nyúltársadalmat is pusztán két tapsifüles képviseli egy aprócska ketrecben, a gyerkőcöket mégsem lehet elrángatni a karámoktól, hacsak nem egy kör pónigolás erejéig. A különleges zenei aláfestésről a hangszókból üvöltő francia és német hetvenes évekbeli slágereken kívül Észak-amerikai indiánok pánsípos improvizációja szolgáltatja. Muzsikájuk a zene határtalanságát kihangsúlyozandó esetenként roma zenei alapokkal egészül ki. Fenomenális, tarka, színes, kavargó és érthetetlen tehát a birkafeszt, pont amilyet akartunk, és persze van sör is elég, estére pedig majd jól leég az orrunk, ahogy azt kell.
A pulibáb, a törökméz, meg a madárhang-képző füttyögő beszerzésével azonban még korántsem jutottunk el a fesztivál lényegéhez. A rendezvény középpontjában ugyanis a HÚS áll. Azért is birkafeszt, mert húsvéti bárány. Érted?!? A legtöbb stand igazából kifőzde, ahol rogyásig áll halmokban a hús, a csülök pékné módra, a szalonnaszeletekkel díszített toroskáposzta, a sültek, a kolbászok és az ínycsiklandozó egytálételek. Minden megkóstolható, és mindenki mindent meg is kóstol, a tömött arcokon szétárad a zsírbansült világbéke, mert itt végre mindenki egy nyelvet beszél. Zákányos fejjel aztán senki nem is lepődik meg különösebben odahaza a mellényzsebben felfedezett fél kiló töpörtyűn.
A húsfalási láz ilyenkor böjt vége felé haladva természetes módon tör elő az emberből. És más esetben nem is emelnénk kifogást ez ellen. Az a tény azonban, hogy a Húsvét talán az egyetlen, még igazán keresztényinek számító ünnep, és a nem, vagy a csak kevésbé vallásosok is ilyenkor veszik rá magukat az évi egyszeri böjtölésre – húsról, kávéról, csokiról, cigiről, rágcsáról való lemondásra – , óvatosságra kellene intse a rendezvény szervezőit. Mivel a fesztivál brendje egyértelműen egy keresztény ünnepre épít, nem ártana figyelembe venni, hogy a megnyitó pénteki, és a mai is például szigorú böjti napnak minősülnek. Hihetetlen ormótlanság, ostoba figyelmetlenség, hogy Isten Bárányának ünnepén – aki elveszi a világ bűneit – 50%-os kedvezménnyel árusítják a birka, és minden más nemű húst.
Természetesen nem várható el, hogy egy rendezvény tiszteletben tartson minden ünnepet, vallás közösséget. Ez lehetetlen is. De a húsvéti ünnepkörre fesztivállal készülő rendezvényszervezők legalább a témához mutathatnának kicsit több érzékenységet. Nem a sátrak között buzgón térdepelve imádkozó embertömeg látványa elégítené ki a figyelmességre irányuló igényünket. A böjti időszakban is lehet rendezvényt szervezni, amely segít átlépni az önmegtartóztató időszakból a megtisztulásba, és egy gyönyörteli zabálásba. Elég sajt, és egyéb nyalánkság mutatkozott be így is a rendezvényen ahhoz, hogy bevételben és kínálatban egyaránt kielégítő legyen számunkra a birkafesztiválozás, akár az első napokban hús nélkül is. A vasárnap este megnyíló kifőzdék pedig még eufórikusabb állapotba hoznák a látogatókat. Mindegy persze, hiszen mindenki úgy jár fesztiválozni, ahogy neki tetszik, és a fesztiválozást mindenki megérdemli. Kicsit több ötletességgel azonban még jobban be lehetne hangolni ezt a fesztivált. Hogy kiderüljön, miért is birkafeszt a birkafeszt…