45 éve 1978. január 6-án Vízkereszt ünnepnapján került haza hadifogságából a Szent Korona az Egyesült Államokból. A koronázási jelvényeket Cyrus Vance akkori külügyminiszter hozta az Országházba. A nemzeti ereklyéket a koronázási palást kivételével 2000 óta itt is őrzik.
061.hu
A magyar államiságot jelképező Szent Korona a vizsgálatok szerint még az Árpád-házi királyok alatt, az 1070-es évek után keletkezett (Az eredeti korona, amelyet a hagyomány szerint II. Szilveszter pápa küldött az 1000. évben Szent Istvánnak, az 1044-es ménfői csata után német kézre került, majd visszakerült Rómába, ahol az évszázadok során elveszett).
A Werbőczy Hármaskönyve szerint a Szent Korona jogi személy, a magyar állameszme megtestesítője, teste az ország földje, tagjai az ország polgárai, a Szent Korona a hatalom és jog forrása. A korona az évszázadok során számos viszontagságon ment keresztül: elrabolták, elásták, elzálogosították, külföldön őrizték, a rajta lévő kereszt elferdülését vélhetőleg egy 17. századi sérülés okozta.
A Szent Korona, az országalma, a koronázási kard és a jogar (MTI-fotó: Ráfael Csaba)
A Szent Koronát és a koronázási ékszereket a második világháború végén előbb egy veszprémi múzeumi óvóhelyre, majd Kőszegre vitték a visszavonuló nyilasok. 1945. március 27-én az ausztriai Mariazellbe, majd a Salzburg melletti Mattsee községbe került, ahol április 26-án éjjel egy hordóban elásták. A koronaőrök végül amerikai fogságba kerültek, így jutott a Szent Korona az amerikai hadsereg kezére. Már 1945-ben az Egyesült Államokba szállították, ahol 1945 és 1953 között nyolc helyen is őrizték, végül Fort Knoxban egy páncélteremben raktározták el őket. A Kentucky államban található bázison őrzik az amerikai aranytartalékok jelentős részét évtizedek óta.
A második világháború után több amerikai és magyar kezdeményezés született a korona hazaszállítására, de a tervek megvalósítását a hidegháború meghiúsította. Az amerikai vezetők az 1970-es évek elején kezdték fontolgatni a visszaadást, akkor, amikor igyekeztek országuk kapcsolatait normalizálni a közép- és kelet-európai szocialista országokkal. 1977-re a magyar-amerikai viszonyban jelentős javulás következett be.
A korona és a koronázási ékszerek visszaadására vonatkozó döntést Jimmy Carter elnök hozta meg, aki számára az ereklyék visszajuttatása nem politikai, inkább lelkiismereti és erkölcsi kérdés volt,
lévén azok egy nemzet múltjának, államiságának szimbólumai, amelyek távollétét jogos tulajdonosuktól, a magyar néptől nem támasztotta alá nemzetközi szerződés.
1977. október végén titkos tárgyalások kezdődtek az átadás kivitelezéséről, de miután ezek híre kiszivárgott, heves vita bontakozott ki: többen ellenezték azt a Kongresszusban, tiltakozott a magyar emigráció egy része is. A kelet-európai republikánus szavazók és a magyar emigránsok elfogadhatatlannak tartották, hogy a Szent Korona a kommunista Magyarországra kerüljön.
Az amerikai és a magyar kormány közös nyilatkozata a visszaszolgáltatásról 1977. december 16-án született meg. Ennek értelmében a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket nem a fennálló rendszernek, hanem a magyar népnek adta vissza “az amerikai népet” képviselő delegációt vezető Cyrus Vance külügyminiszter. Az amerikaiak azt is kikötötték, hogy a koronaékszereket nyilvánosan állítsák ki.
A Szent Korona több, mint három évtized után, 1978. január 5-én este érkezett haza Magyarországra az American Airlines járatának fedélzetén. Másnap, január 6-án Cyrus Vance amerikai külügyminiszter ünnepélyesen átadta a Szent Koronát és a koronázási jelképeket az Országházban a magyar nép meghívott képviselőinek.
Az eseményt nem jelentették be előre, mert a kommunista vezetés attól tartott, hogy tömegek mennének ki spontán a reptérre a delegációt ünnepelni, abból pedig még akár baj is lehetne. A tévé csak kétórás késéssel „közvetítette” a történteket, ha netán valami olyasmi hangzana el az amerikai beszédek között, amit jobb, ha nem hall a dolgozó nép.
Az államvezetés részéről hiányzott Kádár János, aki a visszaemlékezések és a korabeli diplomáciai feljegyzések szerint az amerikaiak kifejezett kérésére maradt távol a ceremóniától.
Ez fontos volt Washingtonnak, hiszen nem akartak gesztust gyakorolni egy kommunista vezetőnek.
A koronázási jelvények átvételéről szóló hivatalos elismervényt Apró Antal, az Országgyűlés akkori elnöke írta alá.
Politikai és egyházi vezetők mellett Illyés Gyula költő, Varga Imre szobrász, Kocsis Zoltán zongoraművész és Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós is ott volt az átadáson. A Szent Korona átadásának napján Liszt Ferenc Koronázási miséje hangzott fel a Mátyás-templomban.
A koronát és a jelvényeket restaurálás után a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték, ott állították ki két évtizeden keresztül. Az Országgyűlés által 1999. december 21-én elfogadott törvény értelmében 2000. január 1-jén a Szent Koronát az országalmával, a jogarral és a karddal együtt ünnepélyes keretek között átvitték az Országház épületébe, a palást a múzeumban maradt speciális tárolási igénye miatt. A koronázási ékszerek azóta a Parlament kupolacsarnokában láthatók, 2011 közepe óta a Honvéd Koronaőrség őrzi őket. A Szent Korona hiteles másolata Székesfehérvár tulajdonában van.
Az évfordulóra emlékezve a már 98 éves egykori elnök, Jimmy Carter üzenetet intézett a magyar néphez. A baptista vallású Carter (aki szülővárosában még manapság is Biblia-órákat tart vasárnaponként a templomban) az üzenetet Szenczy Sándornak, a Baptista Szereteszolgálat vezetőjének juttatta el. A levélben kifejezte örömét, hogy csatlakozhat Szent István koronája visszatérésének évfordulós emlékezéseihez.
“Ez volt a kezdete országaink javuló kapcsolatainak, és Magyarország ekkor kapta meg a legnagyobb kedvezményt élvező állam státuszát az Egyesült Államoktól” – fogalmaz üzenetében a volt elnök.