Káel: Nem a történelmi tablók az igazán érdekesek, hanem a sors

A  magyar film legnagyobb problémájára – a szűk piac szabta lehetőségekre – adott új válasz azoknak az országoknak a piaca lehet, akikkel közös történelmünk és kultúránk van – mondta a Mandinernek Káel Csaba. A magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos közeljövő stratégiai irányát a V4-es országokkal való szoros forgalmazási és művészi együttműködésben jelölte meg a hetilapnak adott interjújában.

061.hu

“Eltökélt szándékom, hogy újraélesszük a közép-európai térséggel való együttműködést. A közös történelmi-kulturális örökségünk elképesztően erős, szinte üvölt a koprodukcióért. Bármelyik történelmi kort vesszük elő, a lengyelekkel, a csehekkel, a szlovákokkal, a románokkal, a szerbekkel, egészen Olaszországig bezárólag mindenkivel van valamilyen közös témánk. Szinte félszavakból megértjük egymást. Ráadásul a forgalmazás kérdése is ebbe az irányba hajt. Ha megnézzük a piaci lehetőséget, amelyet egy koprodukció kínál, máris nem egy szűk, tíz-tizenötmilliós mozgóképes piacról beszélünk, hanem tízszer akkoráról”

– mondta kiindulópontként a kormánybiztos. Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen összetevőkből következhet jó, széles körben fogyasztható történelmi film a következő választ adta:

“Sok félreértelmezés lengi körül a fogalmat. Egyfelől nem gondolom, hogy külön kategóriaként kell kezelni a történelmi filmeket, bár fontos kérdés, az egy nagyobb szakmai dialógus része. A film autonóm művészeti ág, a kampányszerű megrendelések itt nem működnek, szemléletet kell formálni, és bővíteni kell a lehetőségeket.”

A kormánybiztos kiemelte, hogy a személyes megközelítést tartja fontosnak, mert az embereket ugyanis mindig a sorsok érdeklik. Nem a távolságtartással megrajzolt, nagy történelmi tablók az igazán érdekesek, hanem egy-egy személyiség karaktere, sorsa, annak bemutatása, hogyan győz vagy bukik el – hangsúlyozta. 

Elmondta, hogy nem szívesen ragad ki konkrét történelmi eseményt, amelyet a mozivásznon látna,

“de bizony hiányzik egy jó film a rendszerváltásról, ötvenhatról, de negyvenötről is, vagy az első világháborúról. És mondhatnám az 1848-as lelkesedést és kataklizmát is.”

Forrás: Mandiner hetilap, I. évfolyam/II.szám/2019.11.21-28
Fotó: Horváth Péter Gyula

2019-11-22T09:56:59+01:00 2019. november 21.|