Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 660
  •  
    660
    Shares

Miközben a világ legtöbb országában szakmányban készülnek a jobbnál jobb történelmi közönségfilmek, Magyarországon a filmszakma évtizedek óta adós a színvonalas hőseposzokkal. A hiányt pótlandó, a Magyar Nemzeti Filmalap a nyáron történelmi filmes programot hirdetett, az első alkotásokra azonban még egy ideig várni kell. Addig is, itt van nekünk  minden idők egyik legnépszerűbb magyar filmje, az Egri csillagok, amely ötven évvel az eredeti bemutató után ismét mozivásznon látható. A Filmalap Nemzeti Digitalizálási és Filmfelújítási programjában 4K minőségben felújított történelmi kalandfilmet október 14-én országszerte 11 helyszínen mutatják be, majd október 25-től további filmszínházakban is vetítik. Ennek alkalmából összegyűjtöttük a forgatáshoz és magához az irodalmi alapanyaghoz fűződő legendákat, érdekességeket. 

MP – 061.hu

Az utolsó magyar némafilm
Kevesen tudják, hogy az Egri csillagokat már 1923-ban megfilmesítették, ám az utolsó magyar némafilm megbukott. (Jegyezzük meg, abban az időben magyar film ritkán arathatott sikert, mert ekkor már a hazai mozik jelentős része az amerikai és német gyárak érdekeltsége alá tartozott, és a magyar film alig kapott lehetőséget, hogy saját közönsége elé kerüljön.) A rendező Fejős Pál, aki korábban Berlinben Fritz Lang (Metropolis) oldalán is dolgozott, a pénzügyi fiaskó miatt elhagyta az országot és Hollywoodban próbált szerencsét, ahol megspórolt pénzéből finanszírozott avantgárd filmje sikere nyomán szerződtette a Universal Pictures. A Gárdonyi-regény első filmadaptációjában az egri várat részben egy annak idején szintén fontos végvár, a Veszprém megyei Csesznek helyettesítette. Külső felvételek készültek még a Kúria épületében, Óbuda környékén, a budavári bástyán és a kisbéri méntelepen is. Sőt, a forgatócsoport még a Budai-hegyek legismertebb barlangjába, a Pálvölgyi cseppkőbarlangba is “bemászott”. Szó szerint, mivel a barlangot akkoriban még nem tárták fel. A film kópiái sajnos elvesztek.

Műsorváltozás
A forgatókönyvet jegyző Nemeskürthy István több ponton is változtatott a történeten, ami persze egy adaptációnál többnyire elkerülhetetlen. Várkonyi filmjének nyitóképe nem a patakban fürdőző két gyermek, hanem Szulejmán szultán (Major Tamás), akit rituálisan felöltöztetnek a sátrában. Ezután látható Bornemissza Gergő és Cecey Vicuska török fogságba esésének története. Gergő azonban még aznap este Vicuskával és két lóval együtt megszökik Jumurdzsák táborából. A kisfiú beszámolója után Dobó István (Sinkovits Imre) és csapata a többi magyar fogoly kiszabadítására indul. A film teljesen mellőzi Gábor pap figuráját (a regényben ő kegyelmez meg Jumurdzsáknak, és ő veszi el tőle a gyűrűt, amit aztán egy levél kíséretében Gergőnek ad), és a szultán elleni merényletkísérlet is kimarad.

Ellenség a jegypénztáraknál
Nem csoda, hogy az Egri csillagokat tekintik a háború utáni magyar filmgyártás legnagyobb sikertörténetének, hiszen a mai napig a legnézettebb filmnek számít Magyarországon: összesen 18 millióan váltottak rá jegyet a mozikban. Minden idők legnagyobb magyar szuperprodukciója külföldön is hódított, Talizmán (The Lost Talisman) címen számos országban volt látható az elmúlt öt évtizedben. Gárdonyi műve Törökországban A Pál utcai fiúk mellett talán még ma is az egyik legkedveltebb külföldi regény annak ellenére, hogy szerzője nem túl kedvező színben tüntette fel a szultán alattvalóit, akik a sok mai törökben élő kép szerint csupán rokonlátogatóba ruccantak át mozsárágyúikkal a Kárpát-medencébe.

Törökországi tanulmányút
Gárdonyi roppant akkurátus és gondos író volt, rengeteg kutatómunkát végzett a regényei előtt. Még Isztambulba is elutazott, hogy saját szemével lássa a helyszíneket, múzeumokba járt és minden adatot összegyűjtött, hogy minél élethűbbek legyenek a leírásai.

Szövegbuherancia
Gárdonyi sokáig csiszolta a szöveget: az 1901-es regényváltozatnak csaknem a harmadát átírta, az 1913-as kiadásnál pedig még a nyomdában is dolgozott a szövegen – ezek a változtatások zömmel a regény nyelvezetét érintették. Halála után az egyik fia is belenyúlt, és ő készítette el a török szavak és a szakszavak jegyzékét, de a háború utáni kiadásokban a kiadók is belepiszkáltak a regénybe. A sok szövegváltozat közül az 1913-ast tartják a legjobbnak, az utolsót, amelyen maga Gárdonyi Géza dolgozott. Az Egri csillagok a szerző haláláig 14 ezer példányban jelent meg, a két világháború között pedig 40 ezret adtak el belőle. Az igazi nagy siker a háború utáni évtizedekben jött el, amikor több kiadásban százezres példányszámokban jelent meg a könyv. Azóta tizennyolc nyelvre fordították le.

Pót-Eger
A stáb hónapokon keresztül kereste az ideális, Budapesthez közel fekvő forgatási helyszínt, amelynek természeti adottságai hasonlítanak Eger környékére. Először Nadap tűnt biztos választásnak, de mivel az akkori honvédelmi miniszter vadászterülete közel feküdt a kis községhez, új helyszínt kellett keresniük. Így esett a választás Pilisborosjenőre és környékére. Itt épült meg végül a díszletvár, amely az évtizedek alatt lepusztult, de a forgatás 40. évfordulójára az önkormányzat rendbe hozatta. Ma is kedvelt turistalátványosság, ahol időközben több filmet és sorozat is forgattak (Gyula vitéz télen-nyáron, Sztogoff Mihály, Magyar vándor, Rab ember fiai, Angyalbőrben).

Tűzben edzett szereplőgárda
Megesett, hogy az egyik forgatási nap ebédszünetében véletlenül kigyulladt az – akkor még életveszélyes – egri vár mintájára megépített monstrum faszerkezete a pilisborosjenői határban. Sinkovits Imre rémülten téblábolt az égő deszkák között, és várta a segítséget, Várkonyi Zoltán azonban mentés helyett mindenkit visszarendelt az égő díszletekre, miután gyorsan felmérte, hogy ha eloltják a tüzet, kárba vész a felépítmény. Utasítására villámgyorsan indították a felvevőkamerákat, amikor pedig a produkció kezdett valóban életveszélyessé válni, mindenkinek menekülnie kellett a lángok közül, s a tűzoltóké lett a terep. A szereplők rémülete és a vár pusztulása tehát valóságos volt.

Forró ólmot a kopaszra!
Olvasztott szurok és ólom és helyett jéggel kevert fekete masszát öntöttek a törököknek öltözött statiszták nyakába, ami a tikkasztóan meleg nyári napokon sokkal inkább áldás volt a „kopaszoknak”, mint bosszúság.

Firkahősök
Képregény formában a történetet először Korcsmáros Pál dolgozta fel Cs. Horváth Tibor szövegeivel 1959-ben, és a Füles közölte 48 oldalon keresztül. A fekete-fehér adaptáció igazi klasszikus, amit 2010-ben felújítva, kiszínezve újra kiadtak. De nem csupán a Rejtő Jenő-képregények révén ismertté vált grafikus rajzolta meg Gárdonyi művét. A feladatnak másik legendás grafikusművész-képregényrajzolónk, Zórád Ernő is nekifutott Márkusz László egri újságíró forgatókönyve alapján, a második verzió a Heves Megyei Hírlapban jelent meg 60 részes sorozatként 1963-64-ben. Sebők Imre feldolgozása az utolsó a sorban, a szintén Cs. Horváth szövegeivel készült képregényt először a Népszava közölte 120 részes napi folytatásban, 1968 júliusa és decembere között. A sorozatot a 2013-as Budapesti Képregényfesztiválra kötetben is megjelentették.

A Nagy Könyv
Gárdonyi könyve nemcsak kötelező olvasmány, hanem örökzöld bestseller is, nem csoda, hogy Magyarország kedvenc könyve lett 2005-ben, miután megnyerte a Magyar Televízió A Nagy Könyv című olvasásnépszerűsítő műsorának csörtéjét. Az Egri csillagok már a rövidfilmek bemutatása előtt is az első helyen szerepelt, a top100-as listán leadott szavazatok alapján a második és harmadik helyet A Pál utcai fiúk és az Abigél nyerte el. Kitűzték célul A Nagy Könyv program folytatását is, ám a korábbiaktól eltérő formában, ami azonban nem talált nagyobb visszhangra.

Elvtársak, imához!
A legveszélyesebb artistamutatványokban és harci jelenetekben Ferdinandy Géza világbajnok öttusa- és vívóedző segítette a színészeket, akik ugyancsak kivették részüket a feladatból. A 40 fokos hőségben Ferdinandy szárnyai alatt combosodó harcosok olyannyira belejöttek a kardozásba és verekedésbe, hogy szinte az életformájukká vált. A forgatásra több mint hatezer kiskatonát vezényeltek ki, és ma már az is tudható, egyetlen magyar filmben sem gereblyéztek össze akkora civil statisztériát, mint az Egri csillagokban. Amikor nagy távolságból filmeztek, léggömbökkel hizlalták fel a harci tömegjeleneteket. Bizarr jelenet lehetett, amikor a katonákat “Kedves elvtársak, imához!” felszólítással összehívták , hogy a törökök imádság jelentét begyakorolják.

Alkalmilag rehabilitálva
Az ostromjelenetek hitelességének biztosítására eredetileg kiválasztott történész a forgatás ideje alatt épp szovjetuniói továbbképzésen volt, ezért helyette Nagy Kálmánt, a Don-kanyart is megjárt utolsó harcoló huszártisztet kérték föl, aki abban az időben politikailag mellőzött személy volt.

Egri filmcsillagok
Venczel Vera végzős főiskolásként nyerte el Cecey Éva szerepét és természetesen minden srác bele volt zúgva, akárcsak a lányok Kovács Istvánba. Az Ifjúsági Magazin című újság olvasói nekik adták a legtöbb szavazatot a főszerepekre – korábbi filmjeikben nyújtott alakításaikért mindkét művész nagy népszerűségnek örvendett akkoriban is. (Első közös filmszerepük a szintén Várkonyi Zoltán rendezte Kárpáthy Zoltán című filmben volt.) Benkő Péterért is eléggé odavoltak akkoriban: ő 22 ezer, míg Kovács István 27 ezer szerelmes- illetve rajongói levelet kapott néhány hónap alatt, a kiskatonák pedig egyfolytában a várvédő nőt alakító Pécsi Ildikó körül köntörködtek. A színészgárda eleve parádés: Sinkovits Imre tökéletes Dobó István, Bárdy Györgyre szinte ráolvadt Jumurdzsák szerepe, és a kisebb szerepekben is olyan fantasztikus színészeket láthatunk, mint Gobbi Hilda, Major Tamás, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Bessenyei Ferenc, Agárdi Gábor, Mádi Szabó Gábor, Zenthe Ferenc, Rajz János – és még hosszan sorolhatnánk.

Hivatástudat
A rendezői bravúrok mellett nagy feladat hárult Vayer Tamás díszlettervezőre és Szász Endre grafikusra, akinek sajátos terveire épült a film. Utóbbi szakember lovagolni is megtanult, csak azért, hogy a rekkenő hőségben naponta többször bejárhassa a forgatás hatalmas helyszíneit, s szemügyre vehesse a készülő vagy már felállított díszleteket. Nem az ő hibája, hogy a forgatásról megszökött egy teve, amelyet csak egy nappal később, a csillaghegyi strandon sikerült elcsípni.

A janicsárok mindig pontosak
Sokan véltek felfedezni a képkockákon oda nem illő motívumokat, például Ikarus buszt, Trabantot, szódás szifont, Dobó kapitány lábánál éktelenkedő cigarettacsikket, ám jórészt csupán városi legendákról van szó. Mindenki hallott már a karórás janicsárról, ám a filmben vélhetően senki sem látta: egy olyan werkfotó okozhatta a zavart, amin a forgatási szünetben pihenő, jelmezes áltörökök egyikén valóban ott virít a karóra. Szemfüles bakivadászok azonban kiszúrtak néhány valódi pancserkedést: az egyik jelenetben a halálos lövést szenvedő várvédő saját hasába vágja a nyílvesszőt, egy másikban a hatalmas tüzes kereket a begyújtás után sikerült elindítani az egyik katonának, aki történetesen a Magyar Néphadsereg szabályos gyakorlóruháját viseli.

Fotók: mafab


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 660
  •  
    660
    Shares