Spread the love

Tizenkét új könyvet jelentetett meg a 86. Ünnepi Könyvhétre a Magvető Kiadó, a kínálatot az új hangok túlsúlya jellemzi, ugyanakkor olyan ismert szerzők is új kötettel jelentkeztek, mint Spiró György vagy Rakovszky Zsuzsa.

MTI

spiro_400Szegő János, a kiadó szerkesztője a kínálatból elsőként Spiró György Diavolina című kisregényét emelte ki, amely Gorkij életének egy szakaszát dolgozza fel. “Gorkij már befutott, intézményesült író, viszont a különböző machinációk miatt el kell hagynia a Szovjetuniót, majd egy újabb emigráció után visszatér hazájába, immár meghalni” – ismertette a cselekményt a szerkesztő, hozzátéve, hogy Spiró György számára kedves témáit viszi tovább: a hatalom és az ember, a művészet viszonyát, az emberi gyarlóság, ostobaság ostorozását, de a férfi-női kapcsolat is izgalmas fénytörésben jelenik meg. Az orosz és a kelet-európai irodalom szakértőjeként számon tartott szerzőről köztudomású, hogy nagyra tartja Gorkijt, ugyanakkor ez nem gátolja meg abban, hogy kritikus portrét fessen róla, erényei mellett rávilágít az író színpadiasságára, szerepszerűségére, tudatos imázsépítésére. A szerkesztő felhívta a figyelmet a regény elbeszélőjére is, aki cselédből lett orvos, majd Gorkij utolsó szerelme. Szegő János szerint a sodró lendületű könyv olvasható a valóban létezett nő fiktív memoárjaként, hiszen 99 százalékban tényanyagra épít.

Az idei könyvhét legerősebb versesköteteként jellemezte Szegő János Rakovszky Zsuzsa Fortepan című kötetét, amellyel a szerző sok évnyi prózai alkotás után visszatért a lírához. A könyv két ciklust tartalmaz; a címadó kompozíció a fényképarchívumra utal – a költőt régi fényképek inspirálták, hiszen Rakovszky Zsuzsa költészetében mindig fontos szerepet játszott az emlékezet. “Mintha a sprintfutásban benne lenne a maraton bölcsessége” – fogalmazott a szerkesztő, utalva a versek tömörségére, a szövegekben rejlő feszültségre, a balladisztikusságra.
A Magvető először adja ki Marno János verseit; a Hideghullám című kötetben a lírai alany otthonkeresése áll a középpontban – mutatott rá Szegő János, aki szerint ebben a könyvben is az önreflexiót, a nyelvi játékosságot, az emlékezet kérdését hozza helyzetbe a költő. “Egy percre sem pihen a kötet beszélője, aki éjjel-nappal bolyong az utcákon, tekereg maga körül, az árnyéka vagy a tükörképe körül” – jellemezte a könyvet a szerkesztő.

A könyvhét egyik leginkább várt könyve Szvoren Edina novellás kötete; Az ország legjobb hóhéra a szerző első könyve a Magvetőnél. A szerkesztő szerint Szvoren Edina komor, sötét tónusú, kegyelemnélküli novelláiban ezúttal fel-felszikrázik a humor, amely a korábbi abszurd-groteszk szövegekre kevéssé volt jellemző. “Agyas novellákról beszélünk, mégis hatalmas lendület van bennük, mindig ott van egyfajta váratlan elem, az örkényi abszurd, szociális krízisek, családi patológiák” – fogalmazott.

A kiadónál jelent meg Kenedi János Hálózati munkára nem alkalmas – K. belügyi iratfelmérő újabb jelentései című könyve, amely azt kísérli megmutatni, hogyan deformálta és dezinformálta 1948 és 1989 között az állami diktatúra a civil társadalmat. A szerkesztő méltatta a hatalmas háttéranyagot, amely a könyv alapjául szolgált, valamint azokat a nyelvi bravúrokat, amellyel Kenedi János megeleveníti a közelmúltban lezajlott drámákat. “Egy olyan ember credója, módszertani összegzése, aki 25 éve foglalkozik a témával, előtte pedig a másik oldalról volt érintett, hiszen őt is megfigyelték” – tette hozzá, felhívva a figyelmet a kötetet záró esszéisztikus portrékra, például Joachim Gauck német elnökről, az NDK állambiztonsági szolgálatának iratait feltáró hivatal volt elnökéről.

Krusovszky Dénes a tavalyi novelláskötet után versekkel jelentkezett, az Elégiazaj című kötet “egy halkan radikális költészet” újabb állomása. A könyvheti kínálatot gazdagítja Pilinszky János összes versei Hafner Zoltán szerkesztésében, amely néhány töredékkel, egy új műfordítással gazdagítja a költő emlékezetét. A szerkesztő hangsúlyozta: valamennyi könyv e-formátumban is elérhető.

 


Spread the love