Izgalmas kiállítás várja december 15-ig az Óbudára látogatókat, ugyanis  az Esernyős – Óbudai Kulturális, Turisztikai és Információs Pontban a psziché megelevenedik Kovács JuJu Nárcisz című fotóin.

061.HU

A művész képein a nárcisztikus emberek által okozott lelki sérülések kegyetlen lenyomatait mutatja be.

“Célom, hogy egyre többen felismerjék, ha nárcisztikus személyiségek áldozataivá váltak, és fontos, hogy tudják: nincsenek egyedül, mindig van kiút.”

A fotókon egytől-egyig fiatal, tehetséges színészek jelenítik meg maró őszinteséggel, hogy milyen is egy nárcisztikus ember árnyékában élni.  Kovács JuJu továbbra is küldetésének tartja, hogy minél több ember figyelmet felhívja a nárcisztikus személyiség zavarra, beszéljen annak jelenlétéről, felismeréséről, a bántalmazás típusairól, és a kiút kereséséről.

A fotóművész azt tapasztalta, hogy a képei a bántalmazásban érintett emberek figyelmét nagymértékben felkeltették, illetve segítik őket traumájuk feldolgozásában. Kovács JuJu ezért döntött úgy, hogy az egyfajta missziót is betöltő fotóit továbbra is láthatóvá teszi a nagyközönség számára egy- egy újabb és újabb kiállítás keretében.

Kovács JuJu Nárcisz című fotókiállításának témájához kapcsolódóan Barcs Krisztina tart pszichológiai előadást a tárlat helyszínén november 27-én. Ezúttal nem a nárcisztikusokról, hanem az áldozatokról lesz szó.

“Amikor betévedünk a nárcisztikus bántalmazás kívülről csillogó-villogónak tűnő, hívogató tükörlabirintusába, még csak nem is sejtjük, mi vár ott ránk. Az áhított boldogság helyett utat tévesztve, önmagunkat elveszítve bolyongunk, mindaddig, míg egyszer csak fel nem eszmélünk a nyilvánvalóra: hé, engem itt bántanak! Szép szavakkal, trükkösen, manipulálva, ajándéknak és szeretetnek álcázva, ezerféle színben és formában ugyan, de: bántanak. Ekkor indulhat el az útkeresés kifelé, míg meg nem találjuk a labirintus kijáratát, hogy újra tiszta levegőt szívhassunk. Az útvesztő, melyben annyit sebződtünk, és amiből végül kénytelenek voltunk saját hajunknál fogva kirángatni magunkat, visszavonhatatlanul transzformált bennünket. Csak utólag látjuk, valahol talán szükségünk is volt rá, hogy utat tévesszünk benne: ez segített önmagunkhoz közelebb jutni.”

Részlet Barcs Krisztina, pszichológus “A tükörlabirintus kijárata” című előadásából.