Kérdezz, felelek! – A Felelsz vagy mersz című filmből

Vannak játékfilmek, amelyekben tényleg játszanak, például felelsz vagy merszet, ami első hallásra annyira szexi, mint mondjuk Vágó kvízprofesszor vendégműsora egy csepeli DK-s lakossági fórumon, de Jeff Wadlow filmjében a rossz válasz esetén meghalsz, ami valljuk be van olyan motiváló, mint a Szerencsekerékben a Fundy gumicukor ajándékcsomag.

PZL- 061.hu

A Felelsz vagy mersz afféle vicces tinihorror, nem is a legrosszabb fajtából, ami úgy indul, mint bármelyik ifjúsági vígjáték, az egyetemi brancs diplomaosztó előtt egy utolsó egyetemi kiruccanást tervez a közeli Mexikóba, afféle piás, csajozós-pasizós elhajlást. Persze az eszméletvesztés legsötétebb bugyrában maximum a saját démonainkkal kell megküzdenünk, viszont a szexi diáklányoknak ezúttal egy Cullux nevű ősi démonnal is, aki olyan, mint egy sötét tükör, énjünk legféltettebb titkaival szembesíti a szereplőket. Innen lehetne a film lélektani dráma is, de a sztori nem megy olyan messzire, megmarad az ijesztgetős szellemvasúton. „Ha kérdést kapsz, játszol. Igazat mondasz, vagy meghalsz. Megteszed, amit kell, vagy meghalsz. Ha kiszállsz, akkor is meghalsz.”

Egészen addig nem veszik komolyan Culluxot, amíg az nem kezdi el tizedelni a játékban meghívást kapott középosztálybeli, önimádó tiniket. Szóval a játék lényege: meddig mész el, hogy életben maradhass? Ezt a KISZ-táboros önismereti játékot turbózza fel a kisköltségvetésű horrorokra szakosodott Blumhouse kreatív stábja, akik 27 nap (!) alatt le is forgatták a filmet. Az alapötlet olyan, mint egy közepesen izgalmas kortárs dráma: végzőseink úgy gondolják, hogy tolnak egy utolsó jófejfesztivált Mexikóban, hogy aztán mindenki elszegődjön felnőttnek, és kezdetét vegye mindaz, amit úgy hívnak élethazugság. Hamar kiderül, hogy minden viszonyukat hazugságokra és érdekszövetségekre alapították, és ez a hülye játék pont arra lesz jó, hogy elfeledett konfliktusokat idézzenek meg, és hogy szembesítsék egymást azzal, hogy ki az, aki félrelép, ki az aki falaz neki, ki az, aki a másik párjáról ábrándozik.

Szóval, akár egy jó film is lehetett volna a Felelsz vagy mersz, hiszen a partyzós korosztály igazi lélektani drámáját is megalkothatták volna, de nem mennek le mélyre a twistben, a lélektan helyett a horror műfaji skanzenjének látványtárát kapjuk csak, annyi közhellyel, hogy az rémesebb, mint a film eltorzult fejű, megszállott arcai. A film tehát részint önismereti kurzus, amivel úgy járunk, mint az egyszeri pácines a pszichológusnál aki azt hiszi, hogy kap magyarázatot a problémáira, de valójában csak meghallgatják. Nos, mi sem kapunk útravalót, viszont kapunk egy izgalmas alaphelyzetet, amit ha nem az ősi démon feltámasztásával maszatolnak el, hanem kihozzák a lélektani helyzetekből azt, amik bennük vannak, akkor lett volna értelme ennek a filmes kiruccanásnak.