Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 765
  •  
    765
    Shares

Levegő bent tart. Visszaszámlálás indul. Ötven, negyvenkilenc, negyvennyolc, negyvenhét… Akár egy tudatalattiba induló utazáskor, a film első percei addig számoltatnak minket visszafelé, míg bele nem csöppenünk egy háborús veteránba ojtott FBI ügynök örök bánatra ítélt világába.

 BÉ – 061.hu

A 70. Cannes-i filmfesztiválon láthattuk először Lynne Ramsay Sosem voltál itt című negyedik nagyjátékfilmjét. Hat évvel a Beszélnünk kell Kevinről után kijelenthetem, hogy beszélnünk kell Joe-ról is. A You Were Never Really Here forgatókönyve Jonathan Ames nagysikerű regényére épül. Ahogy a regényben, úgy a filmben is bőven akadnak elvarratlan szálak, nemcsak a főszereplő Joe zavaros múltját illetően, hanem a történet jelenében zajló sötét és drámai eseményekben is. Lynne Ramsay alkotása úgy vett részt a 2017-es cannes-i fesztiválon, hogy még nem volt száz százalékban moziképes. A szűkös határidő miatt stáblista nélkül vetítették, és a világpremier után több kisebb simítást is igényelt a film. Ám zsenialitását igazolja, hogy mindezek ellenére olyannyira lenyűgözte a zsűrit, hogy a seregszemlén két kategóriában is elhozta az aranypálmát.

Megkapta a legjobb forgatókönyvért és a legjobb férfi alakításért járó díjat. Egyik sem meglepő, még akkor sem, ha történetesen nem ment le a stáblista a film végén. Az alkotás magáért beszél. Joaquin Phoenix kapta a legjobb férfi színészt megillető elismerést, aki hitelesen testesíti meg Joe testileg és lelkileg sérült személyiségét. Nincs olyan karakter, amit Phoenix ne tudna tökéletesen eljátszani. Karizmatikus színésztitán, akiről noha nem mondható el, hogy csúnya lenne, mégis olyan érzéseket kelt bennem, mintha a szépség és a szörnyeteg elátkozott hercege lépett volna ki kastélyából. Jonathan Ames Joe-ja is ilyen. A kissé zord külső mögött a jó ügy érdekében hidegvérrel gyilkoló, ugyanakkor egy néha gyermeklelkű, kedves férfi lakik. Kalapáccsal a kezében, embereket ölve is ugyanazt a melegszívű védelmező karaktert sugározza, mint amikor édesanyjával (Judith Roberts) mosogat. Joe életében anyja az egyetlen olyan személy, akihez tiszta és őszinte érzelmek fűzik.

Az idős hölgy halála és eltemetése a legmeghatóbb jelenete az egyébként vértől fröcsögő filmnek. Joe vízbe merül halott édesanyja holttestével, így adja meg neki a végtisztességet. Az egész filmre jellemző, hogy mesterien fényképezett, de ebben a jelenetben az operatőr kamerája nem csak a testet, de a lelkeket is megmutatja. A cselekmény középpontjában a Phoenix által megformált háborús veterán és volt FBI ügynök hétköznapi élete áll. Betekintést kapunk hétköznapjaiba és munkájába is, amiről csak annyi derül ki, hogy különböző megbízásoknak tesz eleget. De elsősorban arra szakosodott, hogy otthonról eltűnt, megszökött vagy emberkereskedők áldozatául esett kiskorú lányokat mentsen meg pedofil fogva tartóik ágyaiból. Az operatőr aprólékos és precíz kameráján keresztül legújabb megbízásának teljesítésére kísérhetjük el. Joe feladata most egy szenátor-jelölt tizenéves szőke kislányának, Ninának (Ekaterina Samsonov) a felkutatása. Legalábbis ez az alapkoncepció.

Ninát egy luxus-bordélyházban tartják fogva, több hozzá hasonló elrabolt, majd szexuálisan kihasznált kislány között. Joe profin és szemrebbenés nélkül gyilkol most is, úgy, ahogy az eddigi küldetések bármelyikében. Nem mond és nem kérdez semmit, nem kötődik senkihez, érzelmek és véleménynyilvánítás nélkül teljesíti a rábízott feladatot. Nina esete mégis más. Már az első percekben kialakul egy kölcsönös bizalom a megmentő és a megmentett között. A kislány megtalálása, a munka befejezése sem a megszokott metódust követi. Egyik percről a másikra minden pokollá változik. Az ügy egyre több erőszakot, gyilkosságot és ártatlan áldozatok vérét követeli, méghozzá kamatostul. Az apa álcázott öngyilkossága után Ninát újra elrabolják, így Joe egy korrupt politikai pókháló közepén találja magát.  

A vérontások egyre inkább szétszakítják Joe érzékeny lelkét. A rengeteg kegyetlenség mellett tragikus, bántalmazásokkal teli gyermekkorának és háborús traumáinak kísértetei gyötrik. Lynne Ramsay mozijából ki kell emelni a tökéletes operatőri munkát is, azokat a beállításokat, amelyek még áthatóbbá teszik Phoenix tekintetét, amikor a visszapillantóból egyenest a szemünkbe néz.

Sosem voltál itt
angol-francia-amerikai filmdráma
Szereplők: Joaquin Phoenix, Alessandro Nivola, Alex Manette, John Doman
Rendezte: Lynne Ramsay
Bemutató: május 17.


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 765
  •  
    765
    Shares