Hivatalosan is kezdetét vette az Arany-emlékév; Áder János köztársasági elnök Arany János szülővárosában, Nagyszalontán, majd este a budapesti Nemzeti Színházban nyitotta meg a költő születése 200. évfordulóján az emlékév rendezvénysorozatát csütörtökön.

MTI

Az évforduló alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia a nagyszalontai városháza nagytermében tartott gyűlést. Ennek megnyitóbeszédét – amely egyben az Arany János-emlékév nyitánya is – Áder János köztársasági elnök mondta. Megállapította: Arany János szobra a budapesti Nemzeti Múzeum előtt mintha azt üzenné: “az is részese lehet a heroikus küzdelmeknek, aki nem harcol az első sorban, nem alakít, csak ír – de maradandót. Hogy nemcsak karddal és harci kürttel lehet nemzetet szeretni, óvni és menteni, hanem szent aggodalommal is. Hogy a méltósággal, szerényen végzett munka ér annyit, mint a zajos siker: becsüljük hát az ősz bárdok énekét. Mintha azt üzenné, hogy végzetesen elveszítünk valamit, ha már a tőmondatainkat is szilánkosra törjük” – fogalmazott.

A nagyszalontai városházán Jankovics Marcell művelődéstörténész bemutatta az Arany Szalontája, Szalonta Aranya című albumot. Faggyas Sándor, a könyv egyik szerzője úgy vélekedett, Arany Jánosnak köszönhető, hogy Nagyszalonta ma, csaknem száz évvel azután is, hogy Románia része lett, magyar és református többségű maradt. Legfőképpen Arany Jánosnak köszönheti, hogy a világ magyarsága rá figyel.

Gyertyás felvonulás a partiumi Nagyszalontán az Arany-emlékév rendezvénysorozata megnyitójának napján, a költõ születésének 200. évfordulóján, 2017. március 2-án.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Nagyszalontán szabadtéri műsorral, koszorúzással, gyertyás felvonulással és a nagyváradi Szigligeti Színház Arany-előadásával folytatódott a megemlékezések sora. Magyarországon is számos rendezvényt szerveztek Arany János születésének évfordulóján, többek között Nagyberényben, Debrecenben, Nagykőrösön. Budapesten a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a Fiumei úti temetőben tartott megemlékezést, amelyen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár mondott ünnepi beszédet. Arany János olyan kútforrása a magyar nemzeti identitásnak, amelyhez megmaradásunk érdekében időről időre vissza kell találnunk – mondta.

“A magyarságot a nyelv, a kultúra és az érzelmi összetartozás teszi nemzetté. Arany költészetében és személyében e három kritérium egybeolvad” – fűzte hozzá az államtitkár, aki szerint a nyelvi gazdagság, kifejezésbeli igényesség, morális tartás és a klasszikusokból és népi gyökerekből merítő műveltség épp annyira Arany János emberi nagyságának, mint művészi tehetségének lenyomata. Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója emlékeztetett: a Fiumei úti sírkert az egyetlen temető Magyarországon, amely teljes egészében védett státust élvez. Arany János sírhelye 2001-ben az elsők között kapott jogi védelmet. Az emlékév részeként történelmi és irodalmi sétákat szerveznek a temetőben.

Térey János író, költő úgy fogalmazott: “Arany János bölcs atyamester volt, vezetői becsvágy nélkül… nem is szenilis apó, hanem tamburás öregúr fanyar, nagyon angolos humorral. Műgondja legendás, nála az írásjelek hihetetlenül akkurátus elhelyezése is döntő”. A Nemzeti Színházban és az Erkel Színházban is megemlékezéseket tartanak. Arany János szerepe éppúgy megkerülhetetlen a magyar költészet, irodalmi élet megújításában, mint ahogy mérföldkőnek tekinthető Bolyai János munkássága a modern matematikai gondolkodásban, Széchenyi István szerepe az ország polgárosodásában vagy Deák Ferenc teljesítménye a politikában – mondta Áder János államfő a Nemzeti Színházban. A Toldi című előadás előtt elmondta: bár a történelmi idő nem egyszer fojtogatóvá sűrűsödött életében, Arany János kora mégis aranykor volt költészetben, a szellemi, művészeti és a tudományos életben.

Csõre Gábor, a Vígszínház mûvésze az Arany János-emlékév hivatalos megnyitóján, a Toldi címû elõadás bemutatóján a Nemzeti Színházban 2017. március 2-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor

“A mai napon – Arany János születésének 200. évfordulóján – kezdetét veszi az Aranykor címmel meghirdetett emlékév. Váljék mindannyiunk személyes élményévé minden róla szóló megemlékezés. Fedezzük fel újra Arany Jánost!” – zárta beszédét. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója hangsúlyozta: a színház, a színházi emberek is sokat köszönhetnek Arany Jánosnak. Kiemelte William Shakespeare drámáinak örökérvényű fordításait.