Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Május 19-én lesz hetvenéves Pete Townshend, a The Who együttes gitárosa, zeneszerzője, a múlt század rockzenéjének egyik legnagyobb hatású egyénisége.

MTI

pt 2Peter Dennis Blandford Townshend Londonban született. Hivatásos zenész szüleinek zaklatott életmódja elől a könyvek világába menekült, majd 1956-ban, amikor Angliában is vetíteni kezdték a Rock Around the Clock című filmet, annyi más kortársához hasonlóan a rock and roll megszállottja lett. Megtanult gitáron és bendzsón játszani, majd zenekart alapított, amelyben iskolatársa, John Entwistle játszott basszusgitáron.

Mivel az egyetemi felvételihez nem ért el elegendő pontszámot, egy művészeti főiskolára iratkozott be, ahol megigézték a performanszok és a blues. 1961-ben csatlakozott a Roger Daltrey vezette Detours együtteshez, amelyben akkor már Entwistle is zenélt. A bandához 1964-ben érkezett a rockzene történetének egyik legjobb dobosa, Keith Moon, és nevüket is ekkor változtatták meg. A The Who a hatvanas évek egyik legvadabb, de zeneileg magas színvonalú együttese a világ egyik legjobb bandája lett. A londoni “mod” ellenkultúrát képviselték, középosztálybeli, mindig elegáns fiatal rajongóik gyakran csaptak össze a bőrkabátos rockerekkel. A The Who egyre “súlyosabb” helyet foglalt el az angol rock-színtéren, egy idő után még a Rolling Stones is vetélytársat látott benne.

Townsend fokozatosan a formáció legfontosabb emberévé vált, ő írta az együttes legfontosabb dalait, mint az I Can’t Explain, az Anyway, Anyhow, Anywhere, a The Kids Are Alright (később film is készült az együttesről ezzel a címmel), az I Can See for Miles, a Substitute, és az egy nemzedék himnuszává lett My Generation. A The Who zenéjének különleges hangzását a kőkemény alapok mellett a kiváló vokál adta. Egyik fellépésük alkalmával az előadás hevében Townshend véletlenül eltörte gitárja nyakát az alacsony helyiség plafonján, és ha már így történt, úgy döntött, szétzúzza az egészet. Ezután a gitártörés, a hangszerek szétverése afféle performanszként koncertjeik rendszeres elemévé vált.

PT31969-ben írta meg a vak, süket és néma fiúról szóló Tommy című rockoperát, amelynek több dala, így a Pinball Wizard önállóan is sikert aratott. 1975-ben Ann-Margret, Tina Turner, Elton John és Jack Nicholson főszereplésével filmre vitték a történetet, melynek színpadi változatát 1993-ban öt Tony-díjjal tüntették ki. A zenész évtizedekig dolgozott a folytatásnak szánt Lifehouse projekten, amelyet igazán sohasem tudott befejezni. A dalok közül több végül a stúdióalbumokra került fel, a Baba O’Rileyt sokan a New York-i helyszínelők című tévésorozat főcímzenéjeként ismerik. 1971-ben jelent meg a Lifehouse-on alapuló Who’s Next, az együttes egyetlen listavezető albuma, az ezen található nyolc és fél perces Won’t Get Fooled Again több filmben és tévésorozatban is felcsendült.

A Tommy születésének évében, 1969-ben felléptek a woodstocki fesztiválon, előadásuk egyik részlete a híres filmbe is bekerült. 1973-ban rukkoltak elő a rockopera-vonalat folytató Quadropheniával, amelyet évtizedekkel később a Hyde Parkban is bemutatott a három akkori tag. Townshend 1977-ben egy időre kivonult a zenekarból, és kiadta a Rough Mix című albumot, amelyen Eric Clapton és a Rolling Stones dobosa, Charlie Watts is “besegített”.

A következő évben gyógyszer-túladagolásban meghalt Keith Moon, akit Kenny Jones próbált meg pótolni. A megrendült Townshendnek szembe kellett néznie saját depressziójával és kábítószer-problémáival is. 1980-ban szólókarrierje legnagyobb sikerét hozta meg a Let My Love Open the Door című dala. A szerzemény harmadik, Empty Glass című önálló albumán szerepelt, melyen a gitáros őszintén és nyersen tárta fel lelkivilágának mélységeit. A The Who tagjai között a nyolcvanas évektől egyre több volt a vita, 1983-ban feloszlottak, de az 1985-ös Live Aid koncerten újra együtt álltak a színpadon.

THEWHOTownshend 1989-ben készült el az Iron Man című musicaljével, amelyben feltűnt John Lee Hooker, a blues klasszikusa, valamint Nina Simone, a nagyszerű énekesnő is. 1993-ban a Psychoderelict szolgált volna folytatásként, de visszhangtalan maradt. Daltrey és Entwistle társaságában időről időre feltámasztották az együttest, Entwistle 2002-ben bekövetkezett halála után pedig kettesben folytatták.

Az 1982 óta első új anyagot tartalmazó Who-album 2006-ban került a boltokba Endless Wire címmel, s újabb nyolc évnek kellett eltelnie egy vadonatúj dalig, amely az együttes megalakulásának 50. évfordulójára kiadott 2014-es, The Who Hits 50! kollekción csendült fel először. A lemezt a csapat május óta az Egyesült Államokban, júniustól pedig európai koncertkörúton népszerűsíti, ők adják a zárókoncertet június 28-án a glastonburyi fesztiválon. Townshend a The Who tagjaként 1990-ben bekerült a Rock and Roll Halhatatlanjainak csarnokába, 2001-ben Ivor Novello-életműdíjat vehetett át. A The Who 2001-ben kapott Grammy Életműdíjat.

 


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •