“Kialakult egy saját közönségrétegünk” – Batta András összegezte nekünk a Magyar Zene Háza eddigi eredményeit

“Kialakult egy saját közönségrétegünk, amely bármire eljön, ami a Zene Házában meg van hirdetve. Mielőtt megnyitottunk, azt szerettük volna, hogy ne valaki, vagy valami miatt jöjjenek ide, hanem a ház hozza ide az embereket, és ez nagy örömünkre megvalósult” – fogalmazott a 061.hu-nak Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója, akit az intézmény várható programjait bemutató, csütörtöki sajtótájékoztató után kérdeztünk a Zene Háza legfontosabb eredményeiről, és arról is, mi az, amiben még van hová fejlődniük.

MM – 061.hu

A legnagyobb eredmény az, hogy ezt a házat, magát az épületet ilyen rövid idő alatt ennyire megszerették. A második nagy eredmény, hogy az épületben zajló programokat is egyre inkább kezdik fölfedezni. Nagyon érdekes, hogy az nyitás után a legtöbben azért jöttek, hogy a házat nézzék meg, és az épületben döbbentek rá, hogy van itt más is: kiállítások, koncertek, foglalkozások. Az európai és a magyar zenetörténetet párhuzamosan bemutató állandó kiállításunk, amin hét évig dolgoztunk, pillanatnyilag egyedülálló a világon. Ezek az installációk, az interakciók, amelyek a látogató és a zene között létrejönnek, számomra teljesen ismeretlen volt eddig a világban. Elmondhatom, hogy

Emellett a pedagógiai célkitűzéseink is nagyon hamar megvalósultak. Óvodás és iskolás csoportokat fogadunk, kicsik, nagyok egyaránt részt vesznek mindenféle ismeretterjesztő, rendhagyó zenei foglalkozásokon. Azt hittem, hogy ez jóval lassabban fog “átmenni”. Törtem a fejem, milyen marketinget kell kitalálnunk, hogy az iskolák látóterébe kerüljön az intézmény, regisztráljanak, jelentkezzenek, aztán kiderült, hogy nem kell semmilyen marketing, mert futótűzként terjed a híre, és egymásnak adják a kilincset. Nyolcszázezer látogatónk volt eddig, ennek biztos, hogy töredéke a gyerek- és ismeretterjesztő műsorok látogatói, mégis azt gondolom, hogy a pedagógiai tevékenység, amelyet itt folytatunk, a szórakoztatva tanítás, a ház legfontosabb értéke.

 

 

Egészen 2012-ig kell visszamennünk, amikor az a grémium, amelynek én is tagja voltam – ekkor még szó sem volt a Magyar Zene Házáról mint intézményről – azt gondolta, kellene egy olyan ház, amelyben a zenei ismeretterjesztés, a kiállítások és a koncertek egyaránt helyet kapnak. Már ez egy nagyon jó megközelítés volt, aztán ahogyan mi is fejlődtünk, kis szakmai csoport formájában, úgy fejlődött a Sou Fujimoto által tervezett épület, még a kivitelezés alatt is. A beavatás, amiről akkor beszéltem, ez alatt az év alatt szépen megvalósult. Nem általános, hogy elkezdődik valami tíz évvel ezelőtt, aztán ez a valami teljesen egyenes irányba halad. És most itt állunk ezzel a szuper csapattal, jövőre mintegy ötszáz programmal, a Magyar Zene Házát pedig egyre jobban szeretik, nemcsak a látogatók, hanem a művészek is. Végtelenül boldog vagyok. 

 

Az, hogy logisztikailag győzzünk mindent, mindenképpen kihívás, a menedzsmentben, a szervezésben látok fejlődnivalót.

Jól kell bánnunk az idővel, az energiával, a rákészüléssel. Nekünk most ez a legfontosabb feladatunk, nem is annyira az álmodozás, meg a kreativitás. 

 

 

Sok esetben meglepő, hogy kevésbé ismert előadók koncertjein is telt ház van. Míg egy hangversenyközpontba, mondjuk a Müpába, vagy a Zeneakadémiára járó közönség nagy neveket, vagy bizonyos programokat vár el, addig itt, a Zene Házában nincs ilyen elvárás. Olyan művészeket tudunk bemutatni, akiket ezek az intézmények valószínűleg nem szerepeltetnének, pontosan azért, mert nem ismertek, vagy Magyarországon még nem léptek fel. Emellett lehetőséget adunk fiatal magyar előadóknak is. Nem mondom, hogy minden programra állandóan sorban állnak, de vannak kellemes meglepetések. Teret adunk például a mainstreamből kieső kávéházi cigányzenének, ami sajnos mára eléggé elsorvadt, pedig nagyon érdekes és komoly művészet. Rendeztünk – tesztelés végett – egy cigányzenés estet a kávéházunkban, amelyen egy kiváló cimbalmos, Jónás Géza játszott trióban, két vonóssal kiegészülve. Meghirdettük, nem kellett rá jegyet venni, azt gondoltuk, hogy nem fogja elérni az emberek ingerküszöbét, aztán olyan tömeg jött össze, hogy nem fértünk el a kávéházban. Rögtön az első alkalomra 70-80 ember volt kíváncsi, köztük külföldiek is, akik imádják a cigányzenét, másrészt eljöttek cigánymuzsikusok és a családjaik is, akik remélem, hogy elégedetten nyugtázták, ma is van igény erre az egészen unikális, apáról fiúra szálló műfajra.

Az emberek tudják, hogy akár szerdán, akár szombaton jönnek, itt mindig kapni fognak valamilyen érdekes élményt. Sokszor meg se nézik a programot, és az utolsó pillanatban vesznek jegyet, legyen az egy népzenei, pop, vagy klasszikus zenei műsor. Persze van, aki célzatosan jön, de egyre inkább kialakul az a réteg, amely azért jön ide, mert meggyőződött róla, hogy itt mindig jó dolgokat talál.

---

A Magyar Zene Háza egy erős branddé vált

Január végi megnyitása óta már több mint 800 ezren látogattak el a Magyar Zene Házába, ahol januárban nyílik a magyar popzene történetét bemutató időszaki kiállítás.
Úgy tűnik, megvalósult az, amit a megnyitás előtt szerettünk volna: a Magyar Zene Háza egy erős branddé vált, olyan helyszínné, ahol mindig van valami érdekesség, koncertek, programok, kiállítások – mondta el az intézmény csütörtöki sajtótájékoztatóján Batta András ügyvezető igazgató.
Horn Márton intézményigazgató hozzátette: januárban nyílik a ház első időszaki kiállítása. A Nekünk írták a dalt! című, interaktív időszaki tárlat, az állandó kiállításhoz hasonlóan, a hagyományos kiállítási eszközök mellett modern technikai megoldásokkal vonja be a látogatókat. Mint hangsúlyozta, a Zene Háza 2023-ben is erős koncertprogrammal készül, mások mellett fellép a kortárs brit jazz egyik legjobb zenekara, a Comet is Coming, itt ünnepli 33. születésnapját a Korai Öröm, Andy Irvine és Dónal Lunny ír folkzenészekkel kiegészülve tekint vissza eddigi 50 évére a Muzsikás zenekar, és a Ligeti 100 koncertsorozat nyitóeseményét is itt élvezheti a közönség az Accord Quartet előadásában.