Dupla kiállítás nyílt csütörtökön Svájcban és Németországban Adolf Hitler egyik legfontosabb műkereskedője, Hildebrand Gurlitt (1895-1956) tisztázatlan eredetű műgyűjteményéből, amelynek létezésére véletlenül, egy vámvizsgálat eredményeként derült fény öt évvel ezelőtt.

MTI

A volt nyugatnémet fővárosban, a bonni Szövetségi Műcsarnokban (Bundeskunsthalle) az 1500 darabos kollekció kétes eredetű példányait, köztük Cranach, Dürer, Monet, Manet és Degas műveit, mintegy 250 alkotást mutatnak be, míg a gyűjteményt megöröklő berni Szépművészeti Múzeumban a nácik által elfajzottnak minősített művészi irányzatok tisztázott eredetűnek vélt darabjait, köztük Beckmann, Dix, Kandinsky, Klee és Macke műveit tették közszemlére, kereken 150 képet. Ez az első eset, hogy a nagyközönség is megtekintheti a titokzatos, és felfedezésekor óriási szenzációnak számító műgyűjtemény egy részét. 

A festményeket, grafikákat, nyomatokat, szobrokat és más műalkotásokat 2012-ben, a műkereskedő remeteként élő fiánál, Cornelius Gurlittnál végrehajtott vámvizsgálat során fedezték fel és foglalták le a tulajdonjogok tisztázása céljából. Gurlitt 2014-ben, 81 évesen elhunyt, és az egész gyűjteményt a berni múzeumra hagyományozta. A tisztázatlan eredetű műgyűjteménynek eddig hat darabjáról állapították meg, hogy nácik által elkobzott javakról van szó, négy festményt vissza is adtak a törvényes örökösöknek. A rendkívül nehézkesen folyó eredetvizsgálatot a gyűjtemény felénél sikerült eddig elvégezni. 

Bonnban a nácik Németországban és a megszállt területeken végzett példátlan, szervezett műkincsrablására helyezik a hangsúlyt, üldözött zsidó műkereskedők életrajzai és levelek, üzleti könyvek alapján az idősebb Gurlitt náci műkereskedőként játszott kétes szerepét dolgozzák fel. A kollekciót megöröklő berni múzeum csak jogtiszta műalkotásokat hajlandó befogadni, ezért a festmények fele egyelőre Németországban marad eredetvizsgálat céljából. Az óvatoskodás ellenére a svájci intézménynél máris jelentkeztek Paul Cézanne leszármazottai, akik a kollekció legértékesebb darabját, a jogtisztának hitt La Montagne Sainte-Victoire című festményt követelik maguknak. 

Az elért eredmények ellenére még mindig vannak múzeumok és műgyűjtők, akik nem firtatják a birtokukban lévő műkincsek eredetét – nehezményezte Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnök egy interjúban, amelyet a Die Zeit című német hetilapnak adott a tárlatok megnyitása alkalmából. Monika Grütters kulturuális államminiszter bejelentette, hogy háromszorosára, több mint hatmillió euróra növelik a szövetségi támogatást, “így egyetlen németországi múzeum sem tagadhatja meg pénzhiányra hivatkozva az eredetkutatást”.

Kép: Focus