Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

A Mezőség jellegzetes népi eszközeit, viseleteit, tárgyi kultúráját örökítik meg Kós Károly etnográfus grafikái, melyekből a Magyarság Házában nyílt kiállítás hétfőn. Kós Károly építész fia néprajztudósi munkássága során többnyire olyan területeket keresett, amelyekről keveset tudott az etnográfia, így jutott el többek között a Mezőségbe is – idézte fel a Mezőségi néprajzi grafikák című kiállítás megnyitóján a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának kabinetfőnöke.

MTI

Kádár Zoltán hangsúlyozta: a legfontosabb, amit Kós Károly otthonról hozott, a közösségért érzett felelősség. A néprajztudós a terepen végzett gyűjtést tartotta a legfontosabbnak. Apjától kiváló rajztudást örökölt, így grafikáin megelevenednek azok a tárgyak, épületek, viseletek, amelyek megörökítésén egész életében dolgozott – emelte ki Kádár Zoltán.

Filep Antal néprajzkutató a Mezőségről szólva elmondta: ez a Szamos és a Maros között elterülő fennsík Erdély legkorábban megszállt magyar vidéke volt, amelynek magyar népessége már a 17-18. századi hadjáratok pusztításaiban jelentős veszteségeket szenvedett.

A Mezőséget sokáig csak a zene- és táncfolkloristák fedezték fel, Kós Károly ezért valóságos “tudományos leletmentést” hajtott végre itteni kutatásaival – méltatta a húsz éve elhunyt etnográfus tevékenységét. Mint hozzátette: a romániai kiadók számára nem biztosították a megfelelő fotódokumentálás eszközeit, Kós Károly ezért rajzokban rögzítette megfigyeléseit. Nem illusztrációkat közölt, hanem okmányszerűen hiteles képi dokumentumokat állított elénk, meg tudta ragadni a mezőségi kultúra legfontosabb momentumait – mondta el Filep Antal.

Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója közölte: Mi, magyarok című kiállításuk utolsó terme néhány havonta új időszaki tárlatnak ad helyet; ezúttal a Kós Károly grafikáiból összeállított tablók tekinthetők meg november 27-ig.


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •