Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Kamarakiállítással és konferenciával emlékeznek a 20. századi magyar zenetörténet kiemelkedő alakjára, a 110 éve született Farkas Ferenc zeneszerzőre (1905-2000) az Országos Széchényi Könyvtárban.

MTI

A könyvtár VI. emeleti zeneműtárában csütörtökön megnyíló kiállítás Farkas Ferenc szerzői hagyatékának legizgalmasabb dokumentumaiból válogat. A példás rendben megőrzött hagyaték idén került a nemzeti könyvtárba a komponista fia, Farkas András karmester ajándékaként. A szélesebb nyilvánosság most ismerheti meg először e gazdag gyűjtemény néhány kiemelkedő dokumentumát.

A tárlat megnyitójaként csütörtökön délelőtt a nagyközönség előtt is nyitva álló félnapos konferenciát rendeznek, amely hat előadáson keresztül hívja fel a figyelmet a Farkas-életmű néhány izgalmas vonására. A témák között szerepel Farkas tanári tevékenysége, zenei “polihisztorsága” és hatékony “menedzser-szemlélete”; ismertebb kompozíciói közül pedig szó esik a máig népszerű Gyümölcskosár-ciklusról (Weöres Sándor verseire), az 1950-ben Kossuth-díjjal jutalmazott Csinom Palkóról és a Márai Sándor darabja nyomán komponált, Egy úr Velencéből című kései operáról – olvasható a könyvtár közleményében.

Farkas Ferenc önmagát ahhoz az “elveszett nemzedékhez” sorolta, amelynek életpályáját derékba törte a II. világháború és az azt követő évtizedek politikai bezártsága. Óriási életműve, kompozícióinak számtalan külföldi bemutatója és legendás tanári tevékenysége azonban cáfolni látszik ezt a csalódott önképet: a hosszú élete során többször is gyökeres változásokat hozó történelmi viharokkal dacolva végső soron rendkívül sikeres pályát futott be.

A zeneszerző számos kompozíciója konkrét megrendelésre született, így például jó néhány híres film – Emberek a havason, Gyöngyvirágtól lombhullásig, Két félidő a pokolban, Egri csillagok – zenéje fűződik a nevéhez. Farkas azonban hasonló felkérés nélkül komponált műveivel kapcsolatban is szívesen emlegette Szerb Antal “feladatművészet” kifejezését, arra emlékeztetve, hogy az alkotóművész számára a végső cél sosem lehet a puszta önkifejezés. “Feladatművész” a mottója a mostani kiállításnak és konferenciának is.

“Én azt a célt tűztem magam elé, hogy felélesszem a régi magyar zenét, valamint emléket állítsak költőknek és nagy egyéniségeknek. Kis magyar pantheonomnak nevezem több mint száz dalomat és kórusművemet, ahol a magyar költők versei élednek újjá” – fogalmazta meg élete végén egy interjúban. A kiállítás november 28-ig tekinthető meg.

MTI Fotó: Illyés Tibor


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •