Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

A Belvárosban nap mint nap araszoló, figyelmes járókelő megbabonázva állhat meg a Ferenciek terén: az Egyetemi Könyvtárral szemközt, egy frissen felújított homlokzatról a „Király Bazár“ felirat mosolyog le rá. Maga a hatalmas átjáróház is tartogat titkokat, éjnek idején hajdanvolt cselédlány sírása száll az Irányi utca felé, míg a Curia utcán lovak patái verik fel a csendet. Ideje bekopognunk.

BARTA ZSOLT- Nullahategy

A Ferenciek (volt Barátok, majd Felszabadulás) tere a pesti belváros legismertebb helyszíneinek egyike. Amellett, hogy fontos közlekedési csomópont, nyugodtan mondhatnánk, hogy a „Világ bölcsészei, egyesüljetek!“ nevezetű, nemlétező mozgalom bölcsője is lehetne, hiszen itt található az Egyetemi Könyvtár, s vele szemben az Ibolya presszó, amely megalakulása óta egyfajta kultikus helyének számít a világmegváltásra törekedőknek.

10006459_04945655e4de398bcef633136590ba05_l

Talán nem véletlen, hogy mindez így alakult, hiszen az Irányi és Curia utca által közrefogott területen büszkélkedő, hajdani egyemeletes épületben, 1868-tól egy nevezetes cég, az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság működött. A tulajdonos, bizonyos Emich Gusztáv nem kis fába vágta fejszéjét, elhatározta ugyanis, hogy Jókai Mór és báró Kemény Zsigmond segítségével cégét a legnagyobb magyar lapkiadó vállalattá fejleszti fel. Az Athenaeum rövid időn belül elérte, hogy a legjobb hazai napi és hetilapok, folyóiratok az égisze alatt jelenjenek meg, nyomdája pedig ontotta a kiváló magyar irodalmat.

DSC_6720A sikertörténetet az 1897-es városrendezés állította meg, amikor is a tekintetes városi tanács kijelentette, hogy az egyemeletes épületet bontsák le, és építsenek valami olyan palotát a helyére, ami méltó Budapest gyorsan fejlődő városképéhez. Az Athenaeum kiköltözött, az épületet pedig gyorsan elbontották, hogy nyoma se maradjon. Természetesen pályázatot írtak ki az üresen maradt telek hasznosítására, amelyet két fiatal mérnök, Kármán Aladár és Ulmann Gyula nyert el. A szakemberek 1902 tavaszára készültek el az impozáns, háromemeletes és három utcára néző épülettel, melynek megnyitó ünnepségére magát a császárt, Ferenc Józsefet is meghívták, így kapta az épület a Király Bazár elnevezést. A megnyitón valóban megjelent a császár, s természetesen mindennel meg volt elégedve. Budapest lakossága sem volt ezzel másképp, hiszen a színpompás épület, melynek átjárórészén üzletek serege várta a pénzét költeni kívánó honpolgárt, igazi látványossággá vált. Boltot nyitott itt többek között a Herz és Társa, valamint az akkor már világhírű Spiegel Frigyes, az antik és modern lakberendezési tárgyak mestere is. 1904-ben még a Városi Lövölde is a falak közzé költözött. Míg a hölgyek vásároltak, férjeik levezethették esetleges feszültségeiket a lőtéren.

DSC_6703

A felsőbb szinteken található lakások egyikében élt az a Spitz Fanny, aki a közeli Czukor utcában található, nevezetes Vöröslámpás ház tulajdonosa volt. Egyik állandó kuncsaftja, egy fiatal jogász halálosan beleszeretett az egyik lányba, aki hajlandó is volt hozzámenni, de csak abban az esetben, ha a madamtól kéri meg a kezét. A nevezetes lánykérés a Király Bazár előtt történt meg, ahol is az ifjú letérdelt Spitz Fanny elé, és elcsukló hangon áldását kérte frigyükre. Állítólag a madam annyira meghatódott, hogy zokogva egyezett bele a házasságba, s vele sírtak a köréjük gyűlő járókelők is, kijelentve, hogy az alvilágnak igenis van romantikája.

A II. világháború utáni évek azonban híján voltak nemcsak a romantikának, hanem bárminemű szépérzéknek is, ugyanis a Király Bazár gyorsan elveszítette korábbi pompáját, s egy átlagos pesti bérházzá vált a következő évtizedekben. „Bazáros“ jellegét igyekezett azért megtartani, hiszen a földszinti üzlethelységek újra benépesültek, s ha a lövölde nem is, de a Katona József Színház Kamra elnevezésű stúdiószínháza az épületben vert állandó tanyát. 1960 körül alapították a bazár máig működő, már említett kultikus helyét, az Ibolya presszót, ami ma is üzemel, a retrót kedvelő nagyközönség megelégedésére. A hely, berendezésének köszönhetően igazi időutazás, műanyag, vicces alakú lámpák, a székeket pedig mintha az Orion űrhajóról hozták volna oda az emberiség félelmetes ellenségei, a varangyok. A falakról régi Fabulon plakátok, és az Omega együttes tekint le ránk, és ha az ember magához tér, nem árt gyorsan rendelni egy üveg Bambit, mielőtt az ajtón belép Pirx kapitány, vagy Stirlitz, magával hozva a tavasz egyik pillanatát.

Ma már sajnos csak a hűlt helye látható a bazár, Curia utca felé eső részében egykor működő hangszerboltnak, ami a hetvenes-nyolcvanas években, nemes egyszerűséggel csak „A Kúria utca“ néven volt ismert, amatőr és profi zenészek között egyaránt. Ha az ember jó időben érkezett, szemtanúja lehetett, amint Demjén Rózsi épp egy öthúros basszusgitárt próbál ki, míg a sarokban fiatal punkok, csehszlovák gyártmányú Jolana gitárt igyekeznek hárman behangolni.

A Király Bazár homlokzatára és a hatalmas épület középső részére, a felújításnak köszönhetően ma már  jóérzéssel tekint a szem, a tervek szerint a munkálatok továbbra sem állnak le, így a nevezetes átjáróház hamarosan régi fényében ragyog majd. Akár Ferenc Jóska is megnézheti!

Fotók: Horpáczi Dávid /Beltéri kép: kocsmablog


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •