Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 95
  •  
    95
    Shares

A teljes restaurálás után feltehetően a nemzetközi képzőművészeti térben is kiemelt figyelmet kap majd a szentendrei Újragondolt Czóbel 3.0 kiállítás egyik festménye – pontosabban a vászon túloldalára festett, hamarosan egészében feltáruló kompozíció. Az 1917-es Bergeni szélmalom fehérre mázolt hátoldalán ugyanis egy nonfiguratív – nem Czóbel Bélához tartozó – festmény bújt meg a fedőréteg alatt, amely a legkorábbi, magyar festő által készített totálisan absztrakt festmény lehet. De a Czóbel Múzeum állandó tárlatának idei újrarendezett anyaga más meglepetésekkel is szolgál. Barki Gergely kurátorral beszélgettünk.

MARKOVICS PÉTER – 061.hu

A Ferenczy Múzeumi Centrum Czóbel Múzeumának harmadszor frissített állandó tárlata idén a modern magyar festészet kiválóságának berlini expresszionizmusára fókuszál, de az Újragondolt Czóbel 3.0Híd a ‘Die Brücke’-hez kiállítás eddig nem látott festményei között a roppant életmű leginkább ünnepelt korai, posztimpresszionista és fauve periódusából származó lappangó és kétoldalas „meglepetések” is szerepelnek.

Amikor Gulyás Gábor, a szentendrei múzeumok igazgatója három éve felkérte Barki Gergely művészettörténészt a múzeum állandó tárlatának újrarendezésére, a szakember a törzsanyag hiányosságainak ellensúlyozására egy nem statikus, mondhatni állandóan változó állandó kiállítás mellett foglalt állást. Vagyis abból kiindulva, hogy a hosszú életet élt Czóbel ezres nagyságrendű œuvre-jéből több száz mű elveszett, a magángyűjtőkkel és közgyűjteményekkel konspirálva évente új összeállításban és tematikára építve mutatják be a korábban 20-30 évig változatlanul kiállított Czóbel-életművet. Így lehetőség nyílik bemutatni a frissen felbukkanó ritkaságokat és emberöltők óta lappangó és elveszettnek hitt képeket, amelyek „hazatérését” a múzeumi szisztéma önmagában is ösztönzi – magyarázza a kurátor.  

Bergeni szélmalom (részlet), 1917

Az új koncepcióban hagyománnyá vált az olyan képek bemutatása is, amelyek mindkét oldalát megfestette Czóbel – vagy valamelyik kortársa. Barki Gergely részt vett a Nemzeti Galéria 2006-os Magyar Vadak- és később a Nyolcak-kiállítás megrendezésében is, ahol már nagy számban állítottak ki kétoldalas festményeket. Szentendrén az idén három kétoldalas, részben a múzeum törzsanyagához tartozó képet láthat a közönség. A kurátor szerint Czóbel esetében visszatérő „probléma”, hogy sokszor nehéz kideríteni, maga a művész, vagy esetleg egy kortársa festette-e meg a vászon másik oldalát.

Az egyik frissen feltárt hátoldali festményt a bergeni szélmalmot ábrázoló kép vásznán, a MűvészetMalomban 2014-ben rendezett nagy Czóbel élemű-kiállításon fedezte fel Barki Gergely. Mint mondja, azóta lassan meggyőződéssé erősödött benne a gyanú, hogy a fehér festékréteg alatt Huszár Vilmos üvegablak-terve rejtőzik. Huszár és Czóbel együtt alkottak a nagybányai művésztelepen, és egy időben éltek Hollandiában is, ahol Huszár a nyugati avantgárd festészet egyik úttörő festőcsoportja, a De Stijl egyetlen magyar tagja volt. Köztük fennállt baráti kapcsolatról ugyan nincs említés, de az 1906 nyarán Nagybányán készült Huszár-festmények erősen tükrözik Czóbel hatását, és a kurátor kizárja, hogy a Hollandiában alkotó két magyar művész kerülte volna egymás társaságát.  

A fehér festékréteg alatt rejlő üvegablak-terv, még a feltárás megkezdése előtt

Ha bebizonyosodik, hogy a szentendrei hátképet Huszár Vilmos festette, a festmény nemzetközi viszonylatban is szenzáció lehet, hiszen nincs kizárva, hogy a legrégebbi, magyar festő által készített abszolút absztrakcióról van szó. Ennél is nagyobb visszhangot keltene, ha kiderülne, hogy a kép Theo van Doesburghoz, a de Stijl mozgalom vezéregyéniségéhez köthető, erre azonban kevesebb az esély. Barki Gergely ugyanis utánanézett a de Stijlban tevékenykedett hollandusoknak is, van Doesburg monográfiájában pedig egy szakasztott a szentendreit idéző üvegablaktervet talált, amivel kapcsolatban Huszár neve is említésre került.

Világossá vált az is, hogy Doesburg Huszár hatására kezdett el üvegablakterveket alkotni. Akárhogyan is, a kurátor szerint magabiztosan kizárható, hogy a hátoldalas kompozíció Czóbel műve lenne, mivel ő erősen ellenezte az absztrakt stílust és felfogást, ennek szellemében pedig soha nem is festett nonfiguratív képet. További érdekesség, hogy a Bergeni szélmalom alatt is rejtőzik egy festmény, tehát a vásznon összesen három kép van. A kiállításon ablakszerű megoldással a vászon mindkét oldala megtekinthető, a hátlapon egyelőre egy tenyérnyi ún. tisztítóablakot nyitott a restaurátor.

Az ablakszerűen nyitható Bergeni szélmalom hátoldala a – feltehetően – Huszár Vilmos üvegablaktervén nyitott ún. tisztítóablakkal

De akad még meglepetés a tárlaton. Czóbel korai, a gyűjtők és műkereskedők körében is a legtöbbre értékelt posztimpresszionista és fauve korszakából származó főművek közül kiemelkedik egy Nyergesújfalun festett, a Janus Pannonius Múzeumtól kölcsönzött tájkép, ami azért is érdekes, mert a szentendrei intézményben eddig egyetlen művet sem sikerült bemutatni a fauvizmus hazai térhódításához köthető nyergesi korszakból. Totális meglepetés a Gyermekek a réten című, amerikai magángyűjtőtől kölcsönkapott mű, mivel semmit sem tudtak róla korábban, még katalogizálva sem volt. A kurátor szerint valószínűleg azért, mert nagyon korán, még az első világháború előtt megvásárolták a festőtől. Az 1904-ben Nagybányán festett kép az eddig ismert legnagyobb kompozíció Czóbel akkori korszakából.

Az új kiállítás a festő pályaszakaszait az életmű kronológiáját követve, helyszínek szekcióira bontva mutatja be nagybányai indulásától a párizsi fauve korszakon, a Nyolcakhoz való csatlakozásának idején, majd a hollandiai éveken és a német expresszionisták körében töltött berlini perióduson át Párizsba való visszaköltözéséig, s végül az életmű zenitjét jelentő Párizs és Szentendre között ingázó hosszú időszakáig.

A kiállítás egyik meglepetése az Egyesült Államokból megszerzett Gyermekek a réten című festmény


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  • 95
  •  
    95
    Shares