Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •  

Egy hely, amely valóban mindenkié, ahol néhány percig bárki zenélhet, műfajtól, amatőr vagy professzionális státuszától függetlenül, és aki nem tudja a zene univerzális nyelvén megfogalmazni-kifejezni gondolatait, az elmondhatja élőszóban is a zenével kapcsolatos élményeit, emlékeit, benyomásait – idén először Kodály Pontot hoznak létre a kecskeméti Kodály Művészeti Fesztiválon, amelyet július 19. és 30. között rendeznek meg. A Kodály Pont a fesztivál névadója, Kodály Zoltán álmát szeretné megvalósítani: „Legyen a zene mindenkié!”

061.hu

Kodály Zoltán egész életművét a zenei nevelés eszménye hatotta át. Elég csak a világ szellemi-kulturális örökségévé nyilvánított Kodály-módszerre gondolni, mely a szolmizáció bevezetésével elősegítette az ének- és zenetanulást. De Kodály Zoltánnak köszönhetjük azt is, hogy az utolsó pillanatban összegyűjtötte és megmentette a magyar parasztság népdalkincsét, ösztönözte a karéneklést, és felvetette az óvodai zenei nevelés ügyét.

Egy nemzedéket tanított meg énekelni, zenélni

A Kodály-módszer lényege, hogy mindent akkor és úgy kell tanítani a gyerekeknek, amikor a legfogékonyabbak rá. Nem konkrét tantervet dolgozott ki, de lefektette annak alapjait. Különösen fontosnak tartotta, hogy már az óvodai nevelésben, majd később az iskolában is legyen zenetanítás, hiszen ez biztosítja azt, hogy a zenei nevelés tökéletes lesz, amely az emberek egész életére pozitívan hatnak majd. A tudást, tanulást mindennél jobban becsülte, diákjaitól elvárta a széleskörű tájékozottságot, és ez nemcsak a zenére vonatkozott. Pártolta és támogatta a nyelvtanulást és hitt abban, hogy a zenetanulás, az éneklés és a kottaolvasás elsajátítása nagyban segíti a többi tantárgy könnyebb megértését is.  Megtanított egy nemzedéket énekelni, zenélni, zenét élvezni és zenét hallgatni.

A kodályi felfogás

Kodály eszméje szerint a jó zenész kellékei négy pontból állnak: kiművelt hallás, kiművelt értelem, kiművelt szív és kiművelt kéz. Ennek a négy elemnek párhuzamosan kell fejlődnie, folyamatos egyensúlyban. Kodály úgy gondolta, minél sokoldalúbb a gyakorlati zenei tevékenység, annál tehetségesebb lesz valaki. A kamarazene és karéneklés elsajátítása nélkül senkiből sem lesz jó zenész. Kodály azt hirdette, hogy a zene lelki táplálék, semmi mással nem pótolható örömforrás, melynek birtokában jobb, harmonikusabb, fegyelmezettebb, teljesebb emberek leszünk.

Nemzetközi kézjegyek

Kodály nevéhez köthető a relatív szolmizálás, amely módszer segítségével bármilyen hangrendben írt darabok kottái könnyen és biztonsággal válnak elolvashatóvá. Az angol elemekkel is rendelkező rendszer lényege, hogy egy alaphangsort állít fel, amely bármilyen dúr vagy moll darabot szolmizálhatóvá, ezáltal tisztán és biztonsággal visszaadhatóvá tesz. Ez az alaphangsor nem más, mint a mindannyiunknak ismerős Dó, Ré, Mi, Fá, Szó, Lá, Ti és Dó. A könnyebb szolmizálás érdekében és azért, hogy az iskolai tanításban is könnyebb legyen a módszer megvalósítása, Kodály létrehozott egy egységes kézjelsorozatot is, amelynek segítségével a tanár bármennyi ember előtt tud egyértelmű segítséget adni az éneklőknek a pontos szolmizálásban. A kézjegyek máig az iskolai tananyag alapjait képezik.


Egy hely, ahol néhány percig bárki zenélhet

Fontos azonban, hogy a módszert ne csak az iskolapadokból ismerjük meg, ezért a kecskeméti Kodály Művészeti Fesztiválon idén először a kulturális kapcsolatteremtési lehetőségek egy új formáját jelenítik meg. A Kodály Ponttal a szervezők célja az, hogy egy korszerű közeget teremtsenek meg a meglévő tradíciók tiszteletben tartása mellett. Az Agóra előtti Deák Ferenc téren kialakított Ponton néhány percig bárki zenélhet majd, műfajtól, amatőr vagy professzionális státuszától függetlenül, és aki nem tudja a zene univerzális nyelvén megfogalmazni-kifejezni gondolatait, az elmondhatja élőszóban is a zenével kapcsolatos élményeit, emlékeit, benyomásait.

A Kodály Pont július 18-30-ig működik majd a nap minden órájában, ekkor várja mindazokat, akik szeretnék megmutatni tudásukat vagy megosztani gondolataikat.

A fesztiválon idén fellép mások mellett a Duna Művészegyüttes, Simon Izabella zongoraművész, Bretz Gábor világhírű operaénekes, Gráf Zsuzsa zongoraművész, a Sárik Péter trió, a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar, Erdei Péter és Nemes László Norbert, a Nemzeti Ifjúsági Kórus, Hámori Máté, Hollókői Huba, Navratil Andrea és Sergei Nakariakov világhírű orosz trombitaművész is.

Kecskemét 1970-ben adott otthont először a Kodály Szemináriumnak. A nyári Szemináriumokhoz a kezdetek óta egy hangversenysorozat kapcsolódott, amely 1991-től viseli a Kodály Fesztivál nevet. Az elmúlt évtizedekben kialakult a fesztivál fő koncepciója: Kodály zeneművei és az életművéhez kapcsolódó régi és újabb szerzők műveinek megszólaltatása, a kortárs magyar zene jeles képviselőinek bemutatása, helyi zenei műhelyek és versenygyőztes fiatal művészek bemutatkozása. Az évek során gazdagodott és színesedett a program: más művészeti ágak is helyet kaptak a fesztivál programjában. 1998-tól a fesztivál Kodály Művészeti Fesztivál néven vált Kecskemét és a régió egyik legjelentősebb kulturális eseményévé.


Tetszett a cikk?
  •   
  •   
  •  
  •