Márai Sándor Erdélyi emlék című képeskönyve nemcsak idézetek és fotók ritmikájából kirajzolódó útikönyv, ennél jóval több, már csak a kötet egyharmadát kitevő Mészáros Tibor-tanulmány miatt is, ami felfesti a turista jeleket az utazáshoz.
PZL – 061.hu
Márai 1940-ben, élete első erdélyi útja során mindent bepótol és leír, hogy ne csak ő, de mi is jobban megismernünk szellemi önarcképünket, kulturális értéktárunkat. Mert minden tájban benne van az ott élők mentalitástörténete és értékszemlélete is. Nincs két egyforma hazaszeretet, és nincs két egyforma Erdély-profil sem. Az első bécsi döntés után Márai tudósításokat ad a magyar csapatok nyomában járva az elcsatolt országrészek hazatéréséről, majd ugyanúgy útnak indul, amikor Észak-Erdélyt kapjuk vissza ajándékképpen a végzettől, azaz a náci Németországtól.
Ezek a lelkes és reményteli tudósítások munkásságának leginkább átszellemült szövegei, a kulturális topográfia ihletett körülírásai. Így lett számára a polgárias Kolozsvár Kassa tejtestvére, a Szent Mihály-templom közeli rokona a kassai dómnak, majd aztán jött a kijózanodás, amikor szülővárosára bombák hullottak.
A könyv belíveiben nemcsak a fotókat, de a betűket is lebarnították, így olyan érzésünk lehet, mintha antikváriumi kincsre bukkantunk volna. Bár a kötet végén közzéteszik a fotók forrásait, és a keletkezési idejüket, a Márai-idézeteknél már csak az írások címeit közlik, pedig hasonlóan fontos lett volna dátum is, hiszen olyan sűrű volt az 1940 és 1945 közötti idő, hogy a nemcsak az éveknek, de a napok feltüntetésének is jelentőse lenne. Az Erdélyi emlék valójában idézetgyűjtemény, általában 6-8 mondatos blokkokat emelt be a két szerkesztő, Kovács Attila Zoltán és Mészáros Tibor, afféle külhoni füves könyv.
Márai bonmot-szerű idézeteit olvasva („…Kolozsvárt ismerni kell, nem lehet megmagyarázni”) világossá válik, hogy Erdélyben a múlt nem alattunk van, hanem bennünk él. Máraival is az történt, ami mindenkivel, aki először fedezi fel kolozsvári kultúrtájat: menthetetlenül belekerül abba a szellemi erőtérbe, amit a város nagy szülötteinek köszönhetünk.
Azért van szükségünk az ilyen ihletett írásokra, mert ezek nélkül úgy néznénk a régi erdélyi képeslapok házaira, tereire, mintha azok csak történelmi díszletek lennének, de Márai Erdély-útikönyvét olvasva otthon érezzük magunkat a múltunkban, a magyar emlékezettopográfia megszentelt helyein. Közben Márai abban is segítséget nyújt, Kolozsvár utcáit járva ne csak Mátyás szülővárosában, de Európában is be tudjuk tájolni magunkat.
Márai Sándor
Erdélyi emlék
Helikon
3499 Ft 160 oldal