A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány jóvoltából az idei Ünnepi Könyvhéten L. Simon László, Békés Márton, Ocsenás Péter, Gerő András és Kormos Valéria legújabb műveit vehetik kézbe az olvasók. A rendezvényen is bemutatkozik a Futaki Attila – Tallai Gábor szerzőpáros nevéhez köthető ’56-os képregény, a Budapest Angyala.

061.hu

L. Simon László ismert politikus és közéleti személyiség, aki Körbejárni a hazát című esszékötetével egy kevésbé ismert oldaláról mutatkozik be. A 2002 és 2017 közötti esztendők fontosabb írásait és beszédeit tartalmazó válogatáskötet bemutatja L. Simon László családfői, gazdálkodói, Velence-környéki lokálpatrióta, Fejér megyei képviselői és kultúrpolitikusi énjeit.

„Ez a kötet a kötelékekről szól. Azokról az eltéphetetlen szálakról, amik hagyományokká fonják a múltat, amik összekötnek bennünket elődeinkkel és utódainkkal. Amikben magukra ismernének déd- sőt ükszüleink is, ha itt lennének közöttünk, és amit nemcsak feladatunk, de kötelességünk is áthagyományozni utódainkra” – fogalmaz a könyv előszavában Schmidt Mária történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Simon László József Attila-díjas író, költő, szerkesztő és politikus. Hat éven át volt a Magyar Írószövetség titkára, hét éve országgyűlési képviselő. A szerző június 10-én (szombaton) 17 és 18 óra között, másnap pedig ugyanebben az időpontban dedikál a Vörösmarty tér 82. számú pavilonjában.

Békés Márton történész Gerillaháború című könyve egy tőrőlmetszett, részletes „használati utasítás”, egy kiskáté a fegyveres felkelések természetrajzáról, a szabálytalan harcmodor történetéről és stratégiájáról. A kötet leghangsúlyosabb része az 1956-os forradalmat és szabadságharcot egy, a hősies nagyvárosi népfelkelésből gerillaháborúba átmenő ütközetként mutatja be. A kötet zárófejezete pedig korunk átalakuló fegyveres konfliktusainak nyugtalanító jellemzőiről ad számot.

„A gerilla-hadviselés vagy inkább gerilla-viselkedés tehát módszertan, eljárások sokasága, amelyek segítenek a kisebbségi helyzetből fakadó kényszermegoldásokat előnyünkre fordítani. Emiatt pedig nemcsak a harctéren, hanem egyéb emberi helyzetekben is sikerrel használható. A valódi fegyver nem az, ami a kezünkben, hanem ami a fejünkben van” – olvasható a kötet előszavában.

Békés Márton politológus, a történelemtudomány doktora. Tudományos lapokban publikál, televíziós történelmi műsorokat szerkesztett. Három éve a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. Szombaton és vasárnap 15 és 16 óra között dedikál a 82. számú pavilonban. 

Ocsenás Péter olvasmányos katonatörténetei nemzedékek közös emlékeiről számolnak be. A szerző élményszerű visszaemlékezései a Magyar Néphadsereg, és egyben az egész szocialista politikai rendszer bornírtságára világítanak rá: az előfelvételiseket – a katonai szlengben „táposnak” nevezett leendő egyetemistákat – Lentibe, Szombathelyre, Zalaegerszegre sorozták be, az ország különböző tájairól bevonultatott sorkötelesek közé.

Aki hasonló helyzetben élte át ezeket az éveket, az felidézheti saját keserédes emlékeit. Akik nem – és a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlésével egyre nagyobb lesz ezek száma –, azok talán megértik, hogy egy korosztály tagjai találkozásaikkor miért terelik a szót szinte azonnal katonaélményeik vég nélküli taglalására” – fogalmaz Markó György történész a könyv előszavában.

Ocsenás Péter az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben dolgozott, majd a KSH-ban statisztikai adatelemzési módszerekkel foglalkozott. Jelenleg egy fővárosi tervező-elemző cég vezető tanácsadója. A geofizikus szombaton 12-től 13 óráig, vasárnap 14 és 15 óra között dedikál a 82. számú pavilonban.

Kormos Valéria író, publicista elhurcolt lányokról és asszonyokról szóló, 2001-ben megjelent könyvét most újabb történetekkel bővítve, friss kiadásban veheti kézbe az olvasó. A végtelen foglyai című kötet szereplői olyan asszonyok, akik megszenvedték közelmúltunk történelmét és jobb időkben sem volt mindig jó soruk. Ők azok a túlélők, akiket 1945 telén több ezer társukkal együtt hurcoltak el Magyarországról, jobbára német hangzású nevük miatt. Elvegyítették őket a Sztálin kegyéből visszaadott férfi hadifoglyok közé. A Donyec-medence szénbányái, Baskíria olajmezői, Grúzia érchasznosítása szívta el életerejüket, a lágerélet roncsolta emberi mivoltukat. Számokkal jelölték őket, így volt némi reményük  arra, hogy ha ott halnak meg, valamilyen lajstromban csak lesz nyomuk. Az útközben elveszítetteknek ennyi sem jutott. Hogy a névtelen áldozatokról tud valamit az utókor, a történészek munkája mellett, a túlélők emlékezetének és igazságvágyának köszönhető.

Kormos Valéria évtizedekig a Nők Lapja, majd a Magyar Nemzet főmunkatársa volt. Tényfeltáró, elemző, társadalmi írásain, valamint történelmi publicisztikáin túl a rendszerváltoztatás óta számos kötete jelent meg. A szerző június 10-én (szombaton) 13:00 – 14:00 óráig; 2017. június 11-én (vasárnap) 14:00 – 15:00-ig dedikálja kötetét a 82. pavilonban.

„Ez az írás egy hazugságról, annak történetéről szól”

– kezdi könyvének előszavát Gerő András. A Széchenyi-díjas történész könyve a Monarchia Magyarországának népképviseletét és a korszak választásait vizsgálja.

„Ez a népképviselet azonban az idők során kiüresedett – folytatja a szerző –, mert csak és kizárólag a kiegyezéses politikai rendszer fenntartását szolgálta. A kiüresedés nem korlátozódott a választásokra és a parlamentre, hanem az embereken is nyomot hagyott: atmoszférát, közerkölcsöt, politikai magatartásformát teremtett, vagyis a modern magyar politikai kultúra egészére rányomta bélyegét.” A történész e folyamat belső logikáját követi nyomon a „kemény tényektől” a politikai viselkedéskultúráig, amelyek megismerése szükséges ahhoz, hogy megértsük: mi­ért lettek a kor emberei olyanok, amilyenek.

Gerő András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, a Central European University professzora, Széchenyi-díjas történész. Szombaton 14-től 15 óráig dedikál.

Vezet kép: Terror Háza Múzeum (L. Simon László: Körbejárni a hazát, könyvborító)