Korkép, kórkép – A Dekameron 2023 című darabról

A koronavírus járvány idején merült fel, hogy készüljön a Budapest Bábszínházban egy, a Dekameront alapul vevő darab – míg Boccaccio művében épp pestis járvány dúl, közel hétszáz évvel később a Covid keretezi újra a mindennapjainkat. Tíz kortárs szerzőt kértek fel, hogy írják meg saját Dekameron-történetüket a pandémiára reflektálandó, ám időközben kitört egy háború is, így Szikszai Rémusz rendező eredeti intencióján változtatva, csak azt kérte a szerzőktől, írjanak arról, ami körülveszi őket a világban. E tíz történetből áll össze a Dekameron 2023 című darab, amiről – még így, rápihenve is – nehéz írni. Egyrészt mert nagyon intenzív, sokat akaró előadásról van szó, amely tartalmát tekintve is nagy falat: egyszerre korkép és kórkép a jelen járvánnyal, háborúval, válsággal rogyásig terhelt állapotairól, másrészt, mert mindehhez elképesztő vizuális orgia társul, ahol a néző a felnőtt bábtechnika igen széles spektrumon mozgó, sokszínű, kreatív világába is beavatódik. Nem győztük hát kapkodni a fejünket a több mint háromórás előadás alatt, amelyet főként a bábszínház világában nem jártasoknak ajánlunk, bennük a Dekameron 2023 megnézése után egész biztosan nem lesz kérdés, miért azt a mottót választotta a Budapest Bábszínház, hogy “a báb műfaj, nem korosztály”.

MM – 061.hu

1348-ban, egy világjárvány idején tíz fiatal vidékre menekül a pestis elől. Bezárkóznak, várnak, és történeteket mesélnek, hogy elüssék az időt – ez Boccaccio Dekameronjának alaphelyzete. Ebből indul ki Szikszai Rémusz rendező és Gimesi Dóra dramaturg, a 21. századi Dekameronhoz pedig tíz – pontosabban kilenc, mert a kerettörténetet maga Szikszai írja – kortárs szerzőt kértek fel. Fábián Péter, Gimesi Dóra, Háy János, Jászberényi Sándor, O. Horváth Sári, Parti Nagy Lajos, Székely Csaba, Tasnádi István és Závada Péter szövegei a karanténra, a háborúra, a globális felmelegedésre reflektálnak, látleletet adnak korunk társadalmi-politikai kérdéseiről, problémáiról, összezavarodott lelkületéről.

Egy reptéren vagyunk – mindenki rohan a bőröndjével, pörögnek a járatok feliratai, reklámok úsznak be a kivetítőre -, ez adja a keretet, itt futnak össze a szálak, innen lépünk be a különböző történetekbe. A tíz sztori habár nem kapcsolódik össze koherensen, rímelnek egymásra, megvan az íve az előadásnak, melynek kulcsszavai a következők lehetnének: kiszolgáltatottság, káosz, kiszámíthatatlanság. Az előadás tele van technikai bravúrokkal, igyekeznek minden történetet más és más bábtechnikával megoldani, így a klasszikus bunraku figurákon túl óriásbáb, speciális árnyjáték, muppet figurák, protézis figurák, tárgyjáték, feketeszínház, kesztyűsbáb és maszkos játék is megjelenik színpadon.

Jászberényi Sándor maga is háborús tudósító, az ukrán frontról is bejelentkezett, nem meglepő tehát, hogy ő ezt a tapasztalatot váltotta szövegre modernkori Dekameron-történetében. Két, PRESS-sisakos magyar újságíró találkozását követhetjük nyomon két ukrán katonával. Egyikük óriásbábként jelenik meg, ez elképesztően hatásos, ahogyan az is, amikor e hatalmas báb átalakul a hideg téli éjszakán meleget adó sátorrá. A Magok című jelenetben tűnik fel a darab egyik legkifejezőbb és legötletesebb bábja, a bábuskáé. A báb és az ahhoz kapcsolt technika a címre való visszautalás, hogy miért, azt nem szpojlerezem el. 

Závada Péter Rómeó és Júlia parafrázisa szintén nagyon ötletes – A Levél Mantovába a veronai karanténból című etapban Podlovics Laura egyfajta testbábként jeleníti meg a karantén miatt Mantovába el nem jutó levelet, tőle és Ács Norberttől jól kidolgozott, hatásos dialógust és jelenetet kapunk. Székely Csaba Saját kis koronavírusunk című falusi börleszkje tízpontos, a Muppet-szerű bábok történetét Spiegl Anna kíséri zseniálisan élőben zongorán, Háy János hanekei világot idéző, Istenháta című szövege pedig valójában egy három epizódban megvalósított true crime krimi, ahol élőben vett bunraku bábokkal játsszák el a történetet. Tényleg olyan, akár egy skandináv sorozat a Netflixről. Itt emelném ki a zeneszerző párost, Dinyés Dánielt és Subicz Gábort, akik nem csak ebben a jelenetben – a sötét gyilkosságsorozat sejtelmes világát megtámasztó zene kimagasló -, hanem a darab egészét nézve is innovatív energiákkal, kreatívan, műfaji fúziókban gondolkodva simulnak bele a Szikszai által elképzelt sokszínű világba.

Tasnádi István és Gimesi Dóra történetei az ókorhoz nyúlnak vissza: előbbi a Numidák történetével egy országhatárért való versengést mutat be, ebben homokanimációt és árnyjátékot alkalmaznak, Gimesi Dóra Odüsszeusz-újraértelmezésében pedig egy több részből álló bábot mozgatnak. Itt egyébként Odüsszeusz “csajai” találkoznak egy kórházi váróban, Székely Csabáé mellett ez a darab másik leghumorosabb jelenete.

A kerettörténetnek két állandó szereplője van: a reptér állandó személyzete, azaz a rendfenntartót játszó Blasek Gyöngyi, valamint a takarítót alakító Fodor Tamás. Mindketten brillíroznak, az ő párosuk a biztos pont, ők egyúttal mankók is a történetek megértéséhez, ugyanakkor nemcsak narrálják az eseményeket, szólóikkal is színesítik az előadást: egymást froclizó dialógusaik igazán emlékezetesek.

A Dekameron 2023 több szempontból is kiemelkedő: a bravúros bábtechnikai megoldások, a bátor, invenciózus formai és tartalmi elképzelések mögött egy erős, harmonikus és nem utolsósorban elképesztően kreatív alkotógárda áll, az Ellinger Edina vezette intézményre tehát érdemes a jövőben is figyelni. S habár a darab komplex, többrétegű utalásrendszerében nehéz eligazodni – még akkor is, ha “ingersokkolt” világunk hű leképezése szerzői intenció volt -, mindenképp érdemes megnézni, hogy szórakozzunk, elborzadjunk, megrendüljünk, gyönyörködjünk.