A főváros számos neves múzeummal büszkélkedted, ahol egymást érik a nívósabbnál nívósabb kiállítások, a művészettörténet világhírű képviselőivel minden nap találkozhatunk. Például épp El Grecoval a Szépművészetiben, a Mai Manó Házban pedig Johan Kuus fotográfussal. De nem szabad megfelejtkezünk a kortárs szcénáról sem, akik izgalmas, általában ingyenes tárlatokkal várják a nagyérdeműt Budapest elsőrangú galériáiban. Ha már megérkezett az ősz igazi, hideg arca, akkor bátran szemezgessünk a novemberi felhozatalból, és vegyük be ezeket a kiállítóhelyeket.  

061.HU

FÉNYFOGÁSOK – Gábor Enikő retrospektív kiállítása (november 4–26, Hegyvidék Galéria)

Gábor Enikő művei egészen különleges helyet foglalnak el a magyar képzőművészetben. Nem csak azért, mert a fényképészet és a festészet határán állnak, vagy azért mert a technikai tudatosság és kísérletezés minden projektjét újabb és újabb invencióval és lendülettel tölti meg, hanem azért is, mert sok lehetséges megközelítés révén reflektálnak a munkái a kép jelenlegi helyzetére, a digitális és virtuális korszak eredményeire és hatásaira.

Többnyire fényképezőgép használata nélkül, közvetlenül a fényérzékeny felületen dolgozik, analóg vagy digitális technikával hozza létre fotográfiáit és fotóplasztikáit. A Hegyvidék Galériában megrendezett Fényfogások című kiállítás Gábor Enikő munkáinak retrospektív tárlata, amely az elmúlt harminc év fotóiból válogat, a művész korai munkáitól kezdve a legújabb sorozatokig (Camera Reluxa, Fotogramok, Hiteles Másolat, Szférák, Introverziók).

FÁCZÁN VIVIEN- TERÁPIA (november 12-13, Hold Galéria)

A fővárosi kiállítások és művészeti események sorából kiemelkedik egy grafikai kiállítás, amelyet a VIII. kerületi Harmonia Palota Hold Galériájában rendeznek. Fáczán Vivien tárlata a Terápia címet kapta, ugyanis a munkák pszichoterápiás foglalkozások hatására születtek egy év alatt. A vegyes technikával: szén, tűfilc és olajpasztell használatával készült alkotásokból negyvenötöt nézhetnek meg az érdeklődök. “Az általában monokróm képek mellé nem egy egyszerű cím kerül, hanem mindegyiknél egyfajta magyarázatként helyet kap a foglalkozásaim szöveges anyaga, segítve az asszociációt, elindítva egyfajta szabad értelmezést. A művészetterápia lehetőséget adott nekem az érzelmek kifejezésére, inspirációs forrás is, ugyanis azt rajzolom le, amit egy- egy foglalkozáson behunyt szemmel látok. Az, hogy milyen technikát, milyen eszközt választok, befolyásolja az, hogy mennyire részletesen szeretném kidolgozni a víziómat.”– meséli Vivien. A kiállítás gondolati felütése talán a grafikus eme eszmefuttatása lehetne: “Ha elmegyek a végéig, oda, ahol nekem van végem, és ott nem állok meg, hanem visszafordulok, akkor a vég kiindulópont lesz. Fejlődök, majd hanyatlok. Mindig. Állandóan. Körkörösen váltják egymást. És ez soha nem ér véget, addig ameddig tart az élet.”

 

Az alkotások között felfedezhetünk mesekönybe illő grafikákat, de az emberi izomzat és test ábrázolását különösen szerető alkotó megrajzolta a zuhanó Ikaroszt, valamint gyermekkori képzeletbeli barátját, a madarakat etető Rondit is. A legkiemelkedőbb szerzemény a színes, Életem élő szövete, amely sajátos kollázsként ábrázolja a rajzművész életének legfontosabb állomásait, az öt körülvevő világról szőtt látomásait. Különleges metafora a mélységek és magasságok megjelenítésére az űrhajós és a nehézbúvár találkozása, amely Ádám teremtésének momentumából kölcsönöz. De minek is lehetne teremtőbb ereje, mit egy ilyen kiállításnak, ahol a művek elindítanak bennünk valamit, az egész egy recesszív, befogadó terápia nekünk, nézőknek is. 

GÁTI GYÖRGY: POSITIVE  (november 24-ig, Faur Zsófia Galéria)

Csaknem ötven évet felölelő pályafutása során kiemelkedő fotográfiai, kurátori, lemezborító-készítési és zenei teljesítményeket ért el, így nem túlzás Gáti Györgyöt összművészként emlegetni. Legújabb önálló kiállítása kapcsán azonban a filozófus és krónikás szavak is joggal ötlenek észbe a budapesti és szentendrei művész jellemzésére. A Faur Zsófi Galériában bemutatott, két évtized fotóiból merítő válogatás a kiállítótér több szintjét tölti meg 23 képpel és 4 videó-munkával.

Gáti György fotóin a valóság csak ürügy arra, hogy a művész elénk tárja saját belső világát. Látható és láthatatlan helyet cserél az alkotás folyamatában. Fő motívuma az alkotó lencséjén át megelevenedő, szürke hétköznapokban talált valóság komplex narratívája, amely elbizonytalanítja a befogadót az ismerős és ismeretlen, reális és irreális különbségeit illetően. A tárlat címadása is ezért lényeges, hisz a pozitív művészi látásmód fontosságára utal, olyan időszakokban amikor a mikró- és makrókörnyezet negatív irányba mozdul el. 

FÜRJESI CSABA: HUMÁNSZINKRON (december 2-ig, The Space Contemporary Art Gallery and Management)

Fürjesi Csaba, a Salzburgban és Budapesten élő festőművész hazánkban még nem látott képeit mutatják be a Humánszinkron című kiállításon november 3-tól a The Space kortárs galériában. A többszörös magyar és nemzetközi grafikai díjas Fürjesi munkáival 2017 óta nem találkozhatott itthon a nagyközönség.  A humánszinkron jelentése: az azonos időben lévő emberi minőségek, értékek, jelenségek, valamint szituációk vizsgálatára, bemutatására irányuló folyamat. Fürjesi Csaba művészetének alapvonulata elsősorban ezzel a tevékenyéggel áll párhuzamban. Olykor szociálkritikai vetületet bemutató hangsúlyos képi világa középpontjában az ember áll. Az idő és a létezés univerzális alapkérdéseit boncolgató alkotásai emocionális vagy akár a szakrális narratíva mellett mélyebb tartalmi összefüggéseket tárnak fel.

“Ha mindenképpen kategorizálni kellene, akkor úgy mondanám, hogy művészetem jellemzően egy posztmodern művészeti álláspontot képvisel, amelyben egyfajta személyes hangú látványalakításra törekszem, legyen az festészeti, szobrászati, installációs vagy grafikai alkotás. Mivel nem hiszek a megdönthetetlen igazságtartalmú kijelentésekben, ezért munkáim inkább kérdéseket tesznek fel arra vonatkozóan, ami alapjában véve a teljes érvényű világmagyarázó elvek létét kérdőjelezi meg. Ezek további kommunikációt indukálhatnak és elérhetik, hogy átgondoljuk, átértékeljük az eddigi álláspontunkat, nézetünket.” – vallja a művész. A műfaji határok kiterjesztésével, átjárásával keletkező hatásokat és a különféle alapanyagok által adott sajátos textúrákat állítja a képi kifejezés szolgálatába. A fokozottan befelé irányuló, önelemzésre, válaszkeresésre késztető alkotásai egyfajta új emberközpontúságra irányuló figyelem részesévé avatja nézőit.

10. HÁBORÚ UTÁNI ÉS KORTÁRS MŰVEK AUKCIÓJA (november 12-ig, Virág Judit Galéria)

Kiemelkedő anyaggal készül novemberi kortárs aukciójára a Virág Judit Galéria. Kalapács alá kerül az ismert műgyűjtő, Nudelman László a háború utáni korszakra koncentráló gyűjteményének számos darabja is: Maurer Dóra a matematikán és az ismétlésen alapuló konceptuális alkotása, a Mennyiségtábla 1972-ből, illetve Korniss Dezső szentendrei motívumokat alapul vevő, szürrealista műve, valamint Fajó János, a klasszikus avantgárdot idéző hardedge képe, a Fehér rés.

A aukciós kínálatban szerepel többek között Nádler István egy korai, a geomterikus irányzathoz köthető remekműve, a Gyász IV. Az Overlappings Maurer egy fontos képsorozatának darabja, ahol a különböző színek többféle módon kerülnek interakcióba, és ezáltal új színrétegeket alakítanak ki. Keserü Ilona Mind-képsorozatának címe a színek, valamint az emberi bőrszín sokszínűségére utal. Színkísérletei során Keserü azt vizsgálta, hogyan harmonizál egymással a szivárvány összes színe és árnyalata az ember bőrszínének árnyalataival.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula