Háromszögforma, letisztult vonalak, hologramos betétek, cicafülek – ezek adják a Szimon Ágnes Nóra által tervezett táskák, hátizsákok karakterét. A Zoe Phobic – Zoe&Co évek óta jelen van a hazai és a nemzetközi piacon, ennek elsősorban az az oka, hogy leszállva a designtáska piedesztáljáról, verhetetlen árakkal dolgoznak. A jól felismerhető, karakteres Zoe-táskák ellepték az utcákat, tömegek számára hozták közelebb és tették elérhetővé a magyar designt. A Zoe Phobic-csapat férfi tagjával, Makai Mátéval a táskáknak otthont adó 5. kerületi boltban, a Dublinersben beszélgettünk.
MÉNES MÁRTA – 061.hu
Volt egy hét, amikor minden egyes nap jött velem szembe egy Zoe-táska a metrón. Egyedi, magyar dizájner darabokról van szó, az ember hamarabb felkapja a fejét egy-egy ilyen szépségre, mint egy fast fashion darabra. Sokszor botlotok a táskáitokba az utcán?
Igen, az utóbbi egy-másfél évben gyakran van ilyen. Olykor, ha sikerül, diszkréten le is fotózom őket Ágónak. Külföldről is egyre több a megkeresés, a múltkor például Berlinből írt nekünk egy lány, aki szintén a metrón szeretett bele az egyik táskánkba. Az Unió területéről és Amerikából is érkeznek megrendelések, sőt, van egy visszatérő vásárlónk Sao Paolóból, aki a barátnőivel összefogva szokott rendelni tőlünk.
Fotó: Horváth Péter Gyula
A gyönyörű dizájn mellett a webshopon egyből szemet szúr a táskák elérhető ára. Ha körülnézünk a piacon, 30 ezer forint alatt nemigen juthatunk hazai dizájnertáskákhoz. Ezzel szemben a ti termékeitek 13-14 ezer forintba kerülnek.
Ágó kezdetben ruhákat tervezett, a márka körülbelül tízéves. A ruhák készítése alatt sok tapasztalatot gyűjtött, egyértelművé vált számára, hogy magas árakkal nem szeretne dolgozni. Persze, ehhez az is hozzátartozik, hogy műbőr táskákat készítünk, a bőrös munkák más költséggel járnak. Nem iktatunk be viszonteladót, mi magunk készítjük a termékeinket. Van varrónőnk, akit nonstop foglalkoztatunk, de Ágó is szab-varr, és emellett intézi az üzletvezetéssel kapcsolatos teendőket, reklámozást. Az üzletben csak egy kis készlet található, alapvetően rendelésre dolgozunk. Ez a működésmód teszi lehetővé a folyamatos munkát. Mindemellett nekünk az is kedvez, hogy az utóbbi években megfigyelhető egyfajta vásárlói tudatosság – a fiatalok kezdenek kijönni a plázákból, és nyitni a magyar fashiondarabok felé.
Mikor fogynak a legjobban a táskák?
A szezonnyitók alkalmával mindenképp többen rendelnek, a legsűrűbb időszak a karácsonyi, a november-decemberi időszak, ekkor rengeteg rendelés érkezik. Tél végén, tavasz elején pedig már indulnak az igények a tavaszi színekre, nyár végén pedig az őszi-téliekre. Ez a három legforgalmasabb időszak. De szerencsére vannak folyamatosan érdeklődők.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Nehéz kikísérletezni egy magyar tervezőnek, hogyan legyen rentábilis a vállalkozása. Nektek ez sikerült. Ugyanakkor megfigyelhető a tendencia, hogy azok a tehetséges fiatal tervezők, akiknek nincs vállalkozói vénájuk vagy hátszelük, plusz képzések (pl. design-, művészetmenedzsment) hiányában könnyen elvesznek a piacon.
Ágó eldöntötte, hogy ezzel szeretne foglalkozni, és átverekedte magát a nehézségeken. Talán a legfontosabb, hogy van egy ösztönös rálátása a folyamatokra, sosem pihen, folyamatosan azon gondolkodik, hogyan tudja működtetni, életben tartani ezt az egészet. A Zoe Phobic nála nem munka, inkább létmód. Egy percig sem merült fel benne, hogy mással foglalkozzon. Mindig elámulok rajta, milyen érzéke van az apró üzleti fogásokhoz. Az évek alatt beletanult jó pár dologba. Megtanult varrni, sikerült fejleszteni a gépparkot, vannak olyan eszközök, amivel meg tudja könnyíteni a munkáját. De, hogy visszakanyarodjak a kérdéshez, elképesztően sok a tehetséges tervező, akik nagyon szép ruhákat készítenek, gyönyörű anyagokkal dolgoznak, kiállítanak, mégis nehezen találják meg az utat a sikerhez. Egy könyv jut eszembe erről, amit a hetvenes években írt Bruno Munari (Design as Art). Ő mondja azt, hogy biztatni kellene a dizájnereket arra, hogy szálljanak le a piedesztálról és próbáljanak hétköznapi tárgyakat tervezni, a művészetüket a használhatóság szolgálatába állítani. Lehet, hogy ez az, ami sok tervezőben nincs meg. Egyfajta alázat is ez.
Az, hogy egyre több lány hátán lóg Zoe-táska, magában rejti a veszélyt, hogy elvész a márka unikális jellege. Hogyan tud megmaradni a Zoe érdekesnek és izgalmasnak?
Ideiglenes kollekciókban gondolkodunk, próbálunk minden szezonra behozni valami újat. Anyagban és formában van folytonosság a táskák között, de alapvetően mindegyik évszakban változtatunk kicsit. Egy-egy kollekció csak egy adott időszakban elérhető.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Hacsak vissza nem sírnak egy-egy darabot… A hologramos táskáitokat szabályosan követelték a közösségi oldalakon, ezért engedtetek a vásárlói nyomásnak.
Volt egy alap hologramos táskánk, ami nagyon sokáig népszerű volt. Megfigyelhető, hogy most abszolút trend a hologram – cipőkön, ruhákon is visszaköszön ez az anyagtípus, bár talán már kezd is kicsit lecsengeni. Viszont Ágó fontosnak tartja azt is, hogy megújítsa a munkáját, ezért már nem akart ezekkel az anyagokkal dolgozni. Aztán, a nyár közeledtével egyre többen írtak, hogy szeretnének ilyen táskát, így végül szívesen alkalmazkodtunk.
Szimon Ágó és Makai Máté
Meddig mentek el a kísérletezgetésben? Volt olyan anyag- vagy színkombináció, amihez nagy reményeket fűztetek, mégsem jött be?
Igen, volt ilyen. A juta növényből, zsákvászon anyagból készült táskáink például nem arattak nagy sikert. Pedig tök jó szaga van.
Hogyan inspirálódtok?
Egyrészt figyeljük más tervezők – nem csak ruhatervezők – munkáit a blogokon, az Instagramon, Pinteresten. De van, hogy egy film inspirál. Az őszi kollekciót például a Twin Peaks ihlette. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy Ágó elkezdett olyan darabokat tervezni, ami a Twin Peaks hangulatát idézi, egyszerűen csak beindította a fantáziáját. Ennek a kollekciónak a darabjait a sorozat szereplői után neveztük el: a válltáskánk a Norma nevet kapta, a szőrös táskánk volt Diane, az alaphátizsák pedig Dale. A Riviera kollekció fantázianeveit pedig a franciaországi utazásunk ihlette: ebben kapott helyet Cécile és Claude.
Miket terveztek a közeljövőben?
Át kell gondolnunk a reklámozást, őszhöz képest ugyanis hatalmasat fordult a hirdethetőség a közösségi oldalakon. Sokkal kevesebb embert érünk el mint eddig. A táskák mellé behoztuk a pólókat is, meglátjuk, hogyan fogadják, és a férfi táskák folyamatos tervezését is szeretnénk beemelni a munkánkba a jövőben. Az aktuális fazon éppen most készült el. Emellett az eseményszerűségre, táskavásárokra is nagyobb figyelmet szeretnénk fordítani. Kicsit több energiát fogunk fektetni az irányított kommunikációba.
Vezető fotó: Horváth Péter Gyula